A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Fülemüle | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A fülemüle éneke | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Luscinia megarhynchos (Brehm, 1831) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fülemüle elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat és Fülemüle témájú kategóriát. |
A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.
Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó görög eredetű, egy Philoméla (Φιλομήλα) nevű ókori mitológiai személyre utal.
Előfordulása
Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.
Alfajai
- európai fülemüle Luscinia megarhynchos megarhynchos - Európa nyugati és középső része és onnan keletre Törökország középső részéig és a Közel-Keleten délre Jordánia déli részéig költ, a trópusi Afrikában telel
- kaukázusi fülemüle Luscinia megarhynchos africana - Törökország keleti része, a Kaukázus és Irán északi és délkeleti részén költ, Kelet-Afrikában telel
- keleti fülemüle Luscinia megarhynchos golzii - Irán keleti része, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Mongólia délnyugati része és északnyugat-Kína területán költ és Kelet-Afrika part menti vidékein telel
Megjelenése
Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.
Életmódja
A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.
Szaporodása
Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.
A kultúrában
- Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
- Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
- A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
- Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen Arany János A fülemile[2] című verse, mely egy kicsinyes szomszédi civakodást mutat be.
Galéria
-
Fülemüle a lombok között
-
A fülemüle tojása
Jegyzetek
- ↑ National Geographic Magyarország cikke Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. július 20.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- National Geographic Magyarország internetes cikke
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Magyar katolikus lexikon
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.