Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization)
A WHO tagállamai 2016-ban
Egyéb nevek	WHO World Health Organization
Alapítva	1948. április 7.
Típus	ENSZ szakosodott szervezete
Jogelőd	Office international d'hygiène publique
Székhely	Genf, Svájc
Tagság	194 ország
Főigazgató	Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz
Dolgozók száma	7000
Egészségügyi Világszervezet Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″46.23276, 6.1343546.232760°N 6.134350°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 58″, k. h. 6° 08′ 04″46.23276, 6.1343546.232760°N 6.134350°E
Az Egészségügyi Világszervezet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egészségügyi Világszervezet témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az ENSZ egyik szervezetéről szól. Hasonló címmel lásd még: Who (egyértelműsítő lap).

A WHO zászlaja: hasonlít az ENSZ zászlajához, azt kiegészítették Aszklépiosznak, az orvosok és a gyógyítás görög istenének pálcájával és kígyójával

A WHO székháza Genfben

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájci Genf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrását döntő mértékben a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Szervezetétől (Health Organization, HO) „örökölte”.

Tagjai

2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek 194 tagja van: az ENSZ összes tagállama Liechtenstein kivételével, valamint a Cook-szigetek és Niue.^[1] Egy állam akkor válik a világszervezet tagjává, amikor ratifikálja a 2009. május 31-i egyezményt, amely a világszervezet alapszabályaként ismert. 2013-ban a szervezetnek két társult tagja is volt: Puerto Rico és Tokelau.^[2] Több ország megfigyelőként vesz részt. Palesztina megfigyelői státuszban van, mint az Arab Liga által elismert nemzeti felszabadítási mozgalom. A Szentszék és a Máltai lovagrend szintén megfigyelő.^[3] A Kínai Köztársaság kormánya 2009 és 2016 között megfigyelőként vehetett részt, de azóta nem hívták meg.^[4] 2020. júliusban az Amerikai Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a kilépési szándékát,^[5] melyet Joe Biden elnök 2021. január 20-án elnöki rendelettel leállított.^[6]

Szervezete

A WHO irányító testülete a 194 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 7000 alkalmazottja van.^[7]

Fő feladatai

• Világszintű iránymutatás az egészségügy területén;
• Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében;
• Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.
• Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.

Főigazgatói

A szervezet főigazgatói tisztét az alábbi személyek töltötték be:^[8]

• Brock Chisholm, Kanada, (1948–1953)
• Marcolino Gomes Candau, Brazília, (1953–1973)
• Halfdan T. Mahler, Dánia, (1973–1988)
• Nakajima Hirosi, Japán, (1988–1998)
• Gro Harlem Brundtland, Norvégia, (1998–2003)
• Lee Jong-wook, Dél-Korea, (2003. január 28–2006. május 22.)
• Anders Nordström, Svédország, (2006. május 23–2007. január 1.)^[9]
• Margaret Chan, Hongkong, (2006–2016. december 31-ig)
• Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, Etiópia, (2017. január 1-től)

Tevékenységei

Programok és projektek

• Onchocerciasis irányítással kapcsolatos afrikai program;
• Yellow Card vagy Carte Jaune az oltás nemzetközi oklevele (ICV), amelyet a WHO kezdeményezett. A WHO jelzi azokat az országokat, amelyekben az utazóknak több egészségügyi kockázata van. A Yellow Card olyan, mint egy orvosi útlevél;
• Global Burden Disease projekt;
• Globális kezdeményezés vészhelyzet miatt és lényeges sebészi figyelemért;
• Globális malária program;
• Gyógyszerek előminősítésének programja (Prequalification Medicines Programme), ebben a tevékenységében fontos partnerei a világ élvonalába tartozó gyógyszer kutató-, fejlesztő és gyártó cégek, a tagállamok akadémiái és orvosi egyetemei, valamint koordináló, kutató szervezetek (NVAC, Worldvac, WHO képviseletek);
• Nemzetközi program vegyi biztonságért;
• Nemzetközi radon projekt;
• Egészségügyi Világnap (World Health Day) minden évben április 7-én.

Egyezmények

• Kábítószerekről szóló egyetlen egyezmény;
• Pszichotróp anyagokról szóló egyezmény;
• Világ Egészségügyi Szervezet keretegyezmény a dohányirányítás ügyében.

Régiói

A WHO régiói (zárójelben a regionális iroda helye):

• Afrika (Brazzaville, Kongó);
• Amerika (Washington, Amerikai Egyesült Államok);
• Délkelet-Ázsia (Újdelhi, India);
• Európa (Koppenhága, Dánia);
• Kelet-Mediterrán (Kairó, Egyiptom);
• Kelet-Csendes-óceán (Manila, Fülöp-szigetek).

A régióknak szerepe van például abban, mikor rendelnek el magasabb pandémia készültségi fokozatot. Például ha egy WHO-régión belül egy új, veszélyes influenzavírus legalább két országban kimutathatóan emberről emberre terjed, el kell rendelni az 5. fokozatot, ha pedig még egy másik régió valamely országában is kitör a járvány, akkor a hatos fokozatot (ami maga a pandémia).^[10]

Szükséghelyezetek

A WHO eddig hatszor rendelte el a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet (Public Health Emergency Concern PHEIC):

• Sertésinfluenza kitörésekor 2009-ben
• Járványos gyermekbénulás 2014-ben
• Ebola járvány 2014-ben
• Zika-vírus kitörésekor 2016-ban
• Ebola járvány 2019-ben
• COVID–19 koronavírus-járvány 2020-ban^[11]

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a World Health Organization című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Hivatalos honlap
• Magyarország egészségügyi mutatói a WHO honlapján
• A WHO Magyarországi Irodájának honlapja

Ez a közéleti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!