Dunajec
Dunajeci tutajosok, háttérben a „Három korona” hegy
Országok	Lengyelország Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz	274 km
Vízgyűjtő terület	6804 km²
Forrás	Fehér- és Fekete-Dunajec
é. sz. 49° 12′ 60″, k. h. 19° 45′ 58″49.216661111111, 19.76600944444449.216661°N 19.766009°E é. sz. 49° 29′ 04″, k. h. 20° 02′ 34″49.484388888889, 20.04280555555649.484389°N 20.042806°E
Torkolat	Visztula (Opatowiecnél) → Balti-tenger
é. sz. 50° 14′ 35″, k. h. 20° 43′ 42″50.243055555556, 20.72833333333350.243056°N 20.728333°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunajec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Dunajec a Visztula jobb parti mellékfolyója Lengyelország déli részén és Szlovákiában. Bár a Magyar Királyság határfolyója volt, nem a Dunába ömlik.

Földrajza

Hossza 247 km (beleszámítva a Fekete-Dunajecet), amiből 17 km Szlovákia területén folyik (Sromowce Niżne és Szczawnica között). Vízgyűjtő területe 6804 km², amiből Lengyelország területén 4854,1 km², Szlovákia területén 1949,9 km².

Futása

A Magas-Tátra északi lejtőin, Lengyelországban eredő és északkelet felé tartó Fekete- és Fehér-Dunajec folyók egyesüléséből jön létre Nowy Targ városánál. A folyó végig a Kis-lengyelországi vajdaságban vagy annak határán folyik.

Először délnek tart Szlovákiáig. Ezen a szakaszon épült a Csorsztini-víztározó,(wd) ahol jobbról belefut a Magas-Tátrából érkező Bialka (Białka) patak.

Szlovákia határát Szepesófalutól 2 km-re északnyugatra éri el, majd 17 km hosszan lengyel–szlovák határfolyóként, annak utolsó 7 km-es szakasza kanyonként hatol át a Pienineken (Dunajec-áttörés), jobbról mellőzve e hegység domináns Három korona (Trzy Korony) hegyét. Ezen folyószakaszon található annak legszűkebb, mindössze 10 m széles Betyárugrás (Zbojnícky skok) nevezetű szűkülete. A folyó az Erdész-patak torkolatát követően, Erdőstől 2 km-re északnyugatra hagyja el Szlovákia területét. Ezután a hegyeket elhagyva előbb északnak, majd északkeletnek tart.

A Szandeci-medencében, Ószandec és Újszandec között jobbról fut bele legnagyobb mellékfolyója, a Poprád. Újszandecnél jobbról a Kamienica ömlik bele. A Rożnówi-víztározó után, a Czhówi-víztározóban balról a Łososina, Tarnónál pedig jobbról a Biała folyó vize gyarapítja. Tarnó után északnyugatra fordul, végül a Szentkereszt vajdaság határára érve Opatowiec falunál torkollik a Visztulába.

Települések a folyó mentén

(Nem teljes felsorolás. Zárójelben a lengyel illetve szlovák név szerepel.)

• Nowy Targ
• Csorsztin (Czorsztyn)
• Nedec (Niedzica)
• Szepesófalu (Spišská Stará Ves), Szlovákia
• Szczawnica
• Ószandec (Stary Sącz)
• Újszandec (Nowy Sącz)
• Czchów
• Tarnó (Tarnów)

Víztározók

Három nagy mesterséges tó – illetve hozzá tartozó gát és vízerőmű – található a folyón, ezek:

• Csorsztini-víztározó (Jezioro Czorsztyńskie)
• Rożnówi-víztározó (Jezioro Rożnowskie)
• Czchówi-víztározó (Jezioro Czchowskie)

Nevezetességei

• Turisztikai nevezetessége a szlovákiai Ómajor illetve Vöröskolostor kikötőjéből induló tutajozások. A két tutajos által irányított vízi járművek az indulási helytől függően a folyó 14 illetve 10 km-es szakaszán hajóznak végig.
• Nedeci vár

Ez a Lengyelországról szóló vagy Lengyelországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!