Dnyeper -

	Dnyeper
	A Dnyeper egy műholdas felvételen
	Közigazgatás
Országok	Oroszország; Fehéroroszország; Ukrajna
	Földrajzi adatok
Hossz	2 290 km
Vízhozam	1 670 m³/s
Vízgyűjtő terület	516 300 km²
Forrás	Valdaj hegység, Oroszország
Torkolat	Fekete-tenger
	é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″
	Elhelyezkedése
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeper témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Dnyeper vagy Dnyipro (ukránul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр Dnyepr; belaruszul: Дняпро Dnyapro) Európa 4. leghosszabb folyója (a Volga, a Duna és az Urál után) Kelet-Európában.

Nevének eredete

A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. Mai neve először a római történetíróknál fordul elő, ők Danaper-nek nevezik. Ennek eredete valamilyen indo-iráni nyelvet beszélő néphez, leginkább a szkítákhoz vagy a szarmatákhoz nyúlik vissza. Eredeti formája *dānu-apara azaz „távoli folyó” lehetett.^[1]^[2] A dan hangalak a középtörök ten szóból is eredhet, ami szintén folyót jelent. Az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik.

Magyar vonatkozások

A magyar őstörténet szempontjából is jelentős szerepet játszik, lásd még Levedi és Álmos fejedelmek és Etelköz történelmét (szubbotyici lelőhelycsoport).

Földrajza

A Dnyeper Oroszország európai felének középső részén, a Valdaj-hátságon ered, hasonlóan a Volgához és a Daugavához. Déli irányban halad és a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez.

A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztóművek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamosenergia termelésének 10%-át adják. A legfontosabb víztározók: kijevi (922 km²), kanyivi (582 km²), kremencsuki (2252 km²), kamjanszkei (567 km²), zaporizzsjai (410 km²) és a kahovkai (2155 km²) víztározó.

A Dnyeper alsó folyásán 1677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.

A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re található a csernobili atomerőmű.

Mellékvizek

Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):

Szozs (bal part)
Druc (jobb part)
Bjarezina (jobb part)
Berezina River (jobb part)
Adamenna (jobb part)
Kosova (jobb part)
Bergyanka (bal part)
Tuhinyka (jobb part)
Nyehajka (jobb part)
Uljanavka (jobb part)
Vodbica (bal part)
Kucejka (bal part)
Uhljaszc (bal part)
Vjazma (bal part)
Libigy (jobb part)
Vedrics (jobb part)
Top (jobb part)
Arsica (jobb part)
Krapivnya
Dubravienka
Beryozovka
Mereya (bal part)
Adrova
Okra (bal part)
Bolshoy Vopets
Verzha
Vodva
Volost
Vopets
Glibochitsya
Dabryca
Dyma
Kolodnya
Losmyona
Maly Vopets
Nagat
Nemoshchyonka
Orleya
Osma
Peremcha
Pochaina
Solya
Stabna
Syrets
Khmost
Uzha
Ustrom
Serebryanka
Darnitsya
Desenka
Kriva Ruda
Polovitsya
Sukhiy Kagamlyk
Gutlyanka
Lescha
Lachva River
Mokryanka
Arcislaŭka (bal part)
Bobrovka
Rasasienka (bal part)
Losvinka
Rzhavka
Rekotun
Chernitsa
Krapivenka
Ulyanka
Rdzica
Chyzhovka
Pavna
Charamkha
Dzebra
Zadubrovienka River (bal part)
Dobasna (jobb part)
Inhulec (jobb part, 45 km)
Bazavluk (jobb part, 199 km)
Bilozerka (bal part, 231 km)
Kinszka (bal part, 302 km)
Mokra Moszkovka (bal part, 324 km)
Vorona (bal part, 392 km)
Mokra Szura (jobb part, 402 km)
Szamara (bal part, 409 km)
Oril (bal part, 491 km)
Vorszkla (bal part, 514 km)
Pszel (bal part, 564 km)
Cibulnik (jobb part, 583 km)
Tyaszmin (jobb part, 589 km)
Szula (bal part, 628 km)
Irklij (bal part, 680 km)
Zolotonoska (bal part, 697 km)
Vilsanka (jobb part, 732 km)
Vilsanka (jobb part, 732 km)
Szupij (bal part, 737 km)
Rosz (jobb part, 747 km)
Trubizs (bal part, 795 km)
Kraszna (jobb part, 856 km)
Sztuhna (jobb part, 859 km)
Vita (jobb part, 888 km)
Gyeszna (bal part, 920 km)
Irpiny (jobb part, 948 km)
Teteriv (jobb part, 984 km)
Pripjaty (jobb part, 1015 km)
Pakulka (bal part, 1056 km)

Átkelők

A folyó alsó szakaszán az átkelési lehetőségek száma korlátozott: a Kahovkai vízerőmű (wd) gátján, valamint az Antonyivkai vasúti és közúti hídon lehet átkelni.^[3]

Jegyzetek

↑ Schütz István. Fehér foltok a Balkánon - Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, 2006. p. 61
↑ Mallory, J.P. and Victor H. Mair. The Tarim Mummies: Ancient China and the Mystery of the Earliest Peoples from the West. London: Thames and Hudson, 2000. p. 106
↑ Használhatatlanná tettek egy fontos Dnyeper-hidat az ukrán erők (magyar nyelven). Szabad Európa, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Földrajzportál
Oroszország-portál

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dnyeper
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Schütz István. Fehér foltok a Balkánon - Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, 2006. p. 61

[Mallory,_J.P_2000._p._106-2] Mallory, J.P. and Victor H. Mair. The Tarim Mummies: Ancient China and the Mystery of the Earliest Peoples from the West. London: Thames and Hudson, 2000. p. 106

[3] Használhatatlanná tettek egy fontos Dnyeper-hidat az ukrán erők (magyar nyelven). Szabad Európa, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)

[1]

[2]

[3]

Dnyeper

A Dnyeper egy műholdas felvételen
Közigazgatás
Országok	Oroszország Fehéroroszország Ukrajna
Földrajzi adatok
Hossz	2 290 km
Vízhozam	1 670 m³/s
Vízgyűjtő terület	516 300 km²
Forrás	Valdaj hegység, Oroszország
Torkolat	Fekete-tenger
é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″55.8721, 33.723955.872100°N 33.723900°EKoordináták: é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″55.8721, 33.723955.872100°N 33.723900°E
Elhelyezkedése

A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeper témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség