A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Berecz Frigyes | |
BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgató | |
Hivatali idő 1981 – 1986 | |
Előd | Iklódy Gábor |
Utód | Kovács Kálmán |
Magyarország miniszterelnök-helyettese | |
Hivatali idő 1986. december 30. – 1987. december 16. | |
Magyarország ipari minisztere | |
Hivatali idő 1987. december 16. – 1989. május 10. | |
Előd | Kapolyi László |
Utód | Horváth Ferenc |
BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgató | |
Hivatali idő 1990 – 1990 | |
Előd | Kovács Kálmán |
Utód | Mikics László |
Született |
1933. március 20. Budapest |
Elhunyt | 2005. december 7. (72 évesen) |
Párt | Magyar Szocialista Munkáspárt |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1964) |
Berecz Frigyes (Budapest, 1933. március 20. – Budapest, 2005. december 7.) magyar gazdasági vezető, politikus, miniszterelnök-helyettes (1986–1987), ipari miniszter (1987–1989), az MSZMP tagja.
Életpályája
A polgári iskola elvégzése után a Posta műszerész iparitanuló iskolájában tanult. 1949-ben műszerészsegédként végzett. A katonaság utána a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban helyezkedett el műszerészként. Esti iskolán leérettségizett.[1] 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végzett,[2] majd gazdasági mérnöki képesítést is szerzett. 1972-ben a gyár pártbizottságának agitációs-propaganda titkára volt.[3] 1973 decemberében a BHG termelési igazgatójának nevezték ki.[4] 1976-ban műszaki igazgató és vezérigazgató-helyettes lett.[5] 1980 márciusában az MSZMP központi bizottságának tagja lett.[6] Ugyanebben az időszakban az MTA távközlési rendszerek bizottságának lett a tagja.[7] 1981 januárjától a BHG vezérigazgatója lett.[8] 1985-ben a pártkongresszuson ismét beszavazták az MSZMP KB-be. 1986 márciusától az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Plénumának tagja lett.[9] 1986 júniusában bekerült a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségébe.[10] 1986 decemberében a minisztertanács elnökhelyettesévé (miniszterelnök-helyettes) ,[11] majd rövidesen a Lázár-kormány gazdaságfelügyeleti bizottságának elnökévé nevezték ki.[12] Kapolyi László utódjaként 1987. december 16. és 1989. május 10. között ipari miniszter volt. Ezen a poszton őt Horváth Ferenc követte. 1990-ben ismét a BHG vezérigazgatója lett, de orvosai tanácsára néhány hónap után távozott a posztról, de 1992-ig vállalat munkatársa maradt.[13]
Művei
- Tévúton. Harminc hónap három kormányban; Magvető, Bp., 1990
- Rózsaszín báróság. Kontraszelektálódásom története; magánkiadás, Bp., 2007
Díjai, elismerései
- Munka Érdemrend ezüst fokozat (1978)[14]
- Munka Érdemrend arany fokozat (1983)[15]
- Puskás Tivadar-díj
- Eötvös Loránd-díj (1986)[16]
Jegyzetek
- ↑ A szakma ifjú mestere. Ország-Világ, III. évf. 40. sz. (1959. október 7.) 7. o.
- ↑ Berecz Frigyes. Híradástechnika, XXXV. évf. 11. sz. (1984) 484. o.
- ↑ Tartalmas hétfő délutánokért. Népszabadság, XXX. évf. 209. sz. (1972. szeptember 5.) 5. o.
- ↑ Személyi és vállalati hírek. Figyelő, XVII. évf. 50. sz. (1973. december 12.) 23. o.
- ↑ Személyi és vállalati hírek. Figyelő, XX. évf. 21. sz. (1976. május 26.) 23. o.
- ↑ A kongresszus záróülése. Népszabadság, XXXVIII. évf. 74. sz. (1980. március 28.) 5. o.
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja 1980. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1980. 287. o. ISBN 963 05 2828 2
- ↑ Figyelő. Személyi és vállalati hírek, XXV. évf. 4. sz. (1981. január 28.) 17. o.
- ↑ Közlemények, hírdetmények. Magyar Közlöny, 9. sz. (1986. március 20.) 259. o.
- ↑ A Magyar Kereskedelmi Kamara új vezetősége. Világgazdaság, XVIII. évf. 119. sz. (1986. június 23.) 1. o.
- ↑ A kormány új tagjainak eskütétele. Népszabadság, XLIV. évf. 307. sz. (1986. december 31.) 1. o.
- ↑ Ülésezett a Minisztertanács. Magyar Nemzet, L. évf. 13. sz. (1987. január 16.) 3. o.
- ↑ A rózsaszín báró. 168óra, IX. évf. 30. sz. (1997. július 29.) 18. o.
- ↑ Kitüntetettek. Műszaki Élet, XXXIII. évf. 12. sz. (1978. június 16.) 5. o.
- ↑ Kitüntetések április 4. alkalmából. Magyar Hírlap, XVI. évf. 79. sz. (1983. április 3.) 2. o.
- ↑ Eötvös Loránd-díjakat adtak át. Magyar Hírlap, XIX. évf. 78. sz. (1986. április 3.) 3. o.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.