A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bíró Zoltán | |
Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum első elnöke az Ünnepi Könyvhéten (2010) | |
Született | 1941. április 21. (83 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | múzeumigazgató (1981–1983, Petőfi Irodalmi Múzeum) |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1969) |
Tudományos pályafutása | |
Tudományos fokozat | az irodalomtudományok kandidátusa (1996) |
A Magyar Demokrata Fórum 1. elnöke | |
Hivatali idő 1987. szeptember 27. – 1989. október 21. | |
Előd | nem volt |
Utód | Antall József |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bíró Zoltán (Budapest, 1941. április 21. –) magyar irodalomtörténész, politikus, főiskolai oktató, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum korábbi főigazgatója.
Élete
Bíró Zoltán 1941. április 21-én született Budapesten Bíró Antal és Venczel Róza gyermekeként.
1959–1965 között a dabasi járási művelődési házban dolgozott.
1969-ben diplomázott az ELTE magyar-népművelés szakán. 1982-ben francia nyelvből állami középfokú nyelvvizsgát tett. A JATE-n summa cum laude fokozattal doktorált.
1969 óta publikált különböző irodalmi lapokban, folyóiratokban. 1970–1971 között a SZOT Központi Iskola népművelő tanára, 1971–1974 között a Művelődésügyi Minisztérium főosztályának főelőadója, 1974–1980 között a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának osztályvezetője volt. 1981–1983 között a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott igazgatói tisztségét töltötte be. 1983–1988 között az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársaként dolgozott. 1984-ben kezdeményezője és aláírója volt az ún. tizenkilencek levelének, melyben magyarországi értelmiségiek Kádár János pártfőtitkárnál beadványban kezdeményeztek lépéseket a romániai magyarság ügyében.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Lengyel Lászlóval és Király Zoltánnal együtt. 1988. július 1-től a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékének docense volt. Még ugyanebben az évben a Hitel alapító-szerkesztője lett, és 4 éven át vezette a lapot.
Az MDF egyik alapító tagja, 1987. szeptember 27-től 1989. október 21-ig első (ügyvezető) elnöke volt. 1991-ben kilépett a pártból és Pozsgay Imrével közösen megszervezték a Nemzeti Demokrata Szövetséget, aminek 1996-os megszűntéig társelnöke volt (Pozsgayval).
Eddig mintegy 100 publikációja jelent meg. Leginkább a Tiszatáj, a Forrás, a Napjaink, a Kortárs, a Hitel, a Látóhatár közölte írásait. Kandidátusi értekezését 1996-ban védte meg a népi írói mozgalom, ill. a Válasz című folyóirat gondolatkörének vizsgálata tárgyában, ettől az időponttól az irodalomtudomány kandidátusa. A dolgozat opponensei Czine Mihály és Pomogáts Béla voltak.
Az utóbbi években eszmetörténeti és politikatörténeti előadásokat tartott Japánban, Svédországban, Franciaországban.
2013 és 2019 között a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója volt.
Kutatási területei
Kutatási területeihez tartozik Ady Endre és a magyar századelő, valamint a jelentősebb magyar történelmi fordulópontok eszmetörténeti jelentősége a magyar irodalomban; valamint a nemzettudat, nemzeti önismeret a magyar irodalomban.
Könyvei
- A magyarság esélyei. A tanácskozás jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szeptember 27.; szerk. Biró Zoltán, Csurka István, Für Lajos; s.n., Bp., 1987
- Vállalások és kételyek; Szépirodalmi, Bp., 1987
- Saját út; Eötvös, Bp., 1988
- Októberi kérdések. Pozsgay Imrével beszélget Bíró Zoltán; Eötvös–Püski, Bp., 1989
- Kizárt a párt. Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Lengyel László, Király Zoltán; riporter Ács Zoltán; Primo, Bp., 1989
- Egy év után, választás előtt. Bíró Zoltán második beszélgetése Pozsgay Imrével; Püski, Bp., 1990
- Elhervadt forradalom; Püski, Bp., 1993
- Ady Endre sorsköltészete; Püski, Bp., 1998
- Saját út. A "harmadik út" és az 1945. utáni Válasz folyóirat gondolatköre; Püski, Bp., 1998
- Két nemzedék. A magyar irodalom két nagy nemzedéke a 20. században. Felsőoktatási tankönyv; Nemzeti Tankönyvkiadó–Universitas, Bp., 2001
- Korszakváltás. Válogatás a Magyar Hírlapban megjelent írásokból; Antológia, Lakitelek, 2010
- Szétszaggatott ország. Trianon a magyar költészetben; szerk., előszó Bíró Zoltán; Antológia, Lakitelek, 2010
- Országkép, 2010-2013; Kairosz, Bp., 2014
Díjai
Források
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- A történelem útján. Ünnepi tanulmányok Bíró Zoltán 75. születésnapjára; szerk. Nagymihály Zoltán; Antológia, Lakitelek, 2016
További információk
- Nemzeti Fórum
- Magyar Hírlap[halott link]
- Tudományos életrajza Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Elődje: új párt |
|
Utódja: Antall József |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.