A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Augusztus 20-i nemzeti ünnep | |
Ünnepi tűzijáték Budapesten | |
Hivatalos neve | az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe[1] |
Alternatív neve | Szent István király ünnepe, államalapítás ünnepe, új kenyér ünnepe (1950–1989: a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe) |
Ünneplik | magyarok |
Ideje | augusztus 20. |
Kapcsolódó ünnep | március 15., október 23. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Augusztus 20-i nemzeti ünnep témájú médiaállományokat. |
Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.
A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.
A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja.
Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.
Napja
1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.[2][3]
Története
Középkor és újkor
Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette kiemelt ünnepnek: ezen a napon tartott törvénykezést (törvénylátó napok) a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal,[4] és 1038-ban, halálos ágyán a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napon[3] ajánlotta föl Magyarországot Szűz Máriának.[5] A király aztán Nagyboldogasszony napján meghalt.
1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak ünneplését.[2][6] Szent István kultuszának az uralkodó általi erősítése az Árpád-ház megszentelését jelentette, ami a királyi dinasztia egyházi közreműködéssel történt szakrális legitimációját szolgálta.[7] A 12. századtól a szigorú, de igazságos fejedelem kultuszát a legendák elterjedése jelentősen átalakította: ekkor terjedt el, hogy István király felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A Szent István képével összefonódó Mária-tisztelet egyre inkább megerősítette az ünnep vallási jellegét.[4][7]
A középkor folyamán az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltságra elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.[8]
1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét,[2] majd 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.[3][4] Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban 1969 óta augusztus 16., a király halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.[2]
1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból.[4] Mária Terézia – a magyar arisztokrácia felé nyújtott gesztusként[7] – szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át,[4] és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára.[9] A közszemlére állított ereklye kifejezte a Habsburgok legitimitását magyar uralkodókként és elősegítette a magyar nemesség integrációját a Habsburg Birodalomba.[7] Ünnepi körmenetet ekkor még nem tartottak, az első processzió 1818-ban[8] (más forrás szerint 1819-ben[7]) történt, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.[9]
Az 1848-as forradalom évében a Batthyány-kormány tagjai is részt vettek a körmeneten a nemzeti politikai kultúra kialakításának jegyében.[7] A szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését.[4] Az enyhülést követően ismét megtarthatták az ünnepet,[10] amely egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről.[7] 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át,[4] 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval.[10] Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba a nemzeti ünnepen rendezett körmenetre, és az azt követő „Szent István-napi vásár”-ra.[8]
Huszadik század
A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-i Magyarország visszaállítására való emlékezésre.[4] Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával,[8] és 1927 óta minden évben tűzijátékkal.[11] A több napig tartó látványosságok külföldiek ezreit vonzották az országba, elsősorban Budapestre. Augusztus 20. ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a más országokba kivándorolt magyarok is.[8] Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe foglalta a király „dicső emlékének megörökítését”.[4][12]
A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt.[11] 1947-ben mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a pesti bazilikától a Hősök teréig,[9] amit a következő évben[10] (más forrás szerint 1950-ben[11]) a Rákosi-rendszer betiltott. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el munkaszüneti nap jellegét (mint március 15-ét), hanem a tartalmát változtatták meg. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepének nevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve.[4] 1949-ben pedig erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért a következő évben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át.[4][13]
Az ünneplés módja is változott: a tisztavatáson a Ludovika Akadémia helyett a Honvéd Kossuth Akadémia növendékei jelentek meg, és kultúrműsor, díszelőadás, bábszínház szórakoztatta a népet. Az ötvenes évek elejétől a programok egyre inkább elmaradtak, és elsősorban lelkes sztahanovistákról és termelési versenyekről számolt be a sajtó.[8] A tűzijáték 1954-ben átkerült augusztus 20-ról április 4-re, a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára. Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, így a tűzijáték is megszűnt.[11] Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, ami azóta is fennmaradt.[8] A Kádár-korszak alatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege: ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a Mahart részvételével.[14] 1966-tól újraindult a tűzijáték,[11] és ettől az évtől kezdve rendezik meg a Debreceni Virágkarnevált is. A nyolcvanas évektől tartják a mesterségek ünnepét a budai várban.[8]
A rendszerváltás után
A rendszerváltás után, 1989-től vált újra lehetővé a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál,[9][11] 1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját.[15] A vízi és légi parádék megrendezése 1989-ben megszűnt, majd 2000 és 2013 között újra megtartották, melyhez 2004-től 2009-ig (nem hivatalosan) kapcsolódott a Red Bull Air Race repülőverseny.[14] A központi ünnepségek egy részét 2002-ben törölték a fővárosban augusztus 18–19-én tetőző árvíz miatt, a légi parádét egy héttel később, a tűzijátékot augusztus 31-én tartották meg.[16] 2006-ban az esti tűzijáték kezdetekor Budapestre érkező orkánszerű vihar okozott katasztrófát, amelyben öten elhunytak és több százan sérültek meg.[17][18] A 2011-ben elfogadott Alaptörvény külön cikkben nevesíti a nemzeti ünnepeket, köztük augusztus 20-át mint hivatalos állami ünnepet.[1][10] 2022-ben a tűzijátékot az időjárás miatt augusztus 27.-re halasztották, mert nem lett volna biztonságos megtartani. Szent Jobb körmenetet szintén az időjárás miatt pedig lefújták, helyette zenés imaórát tartottak a Szent István-bazilikában.
Ünneplése
Budapesten
Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart.
A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát. Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a mesterségek ünnepét és a magyar ízek utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldása tetőz be.[8]
A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt.[2][19]
Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.[20]
Székesfehérvárott
Székesfehérvárott I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. A Koronázási Ünnepi Játékok keretében kerül megrendezésre a Koronázási szertartásjáték, mely során minden évben más és más magyar király koronázása és élete elevenedik meg az egykori koronázóbazilika romjai fölé emelt szabadtéri színpadon. Eközben a városban háromnapos történelmi fesztivál zajlik. A koronázási játékok végül a Musica Sacra komolyzenei koncerttel fejeződnek be.
Augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi napján a város mindenkori megyés püspöke a Szent István-székesegyházban szentmise keretében hagyományosan megerősíti Szent István országfelajánlását Szűz Máriának, mivel a király ezt halála előtti napján Székesfehérvárott tette meg. A misét a Szent Család (Boldog Gizella, Szent Imre és Szent István) Székesfehérvárott őrzött ereklyéinek jelenlétében celebrálják. A fogadalmi szentmise a főpapság és a város vezetésének részvételével zajló körmenettel kezdődik és zárul. A körmenetben a budapesti Szent Jobb-körmenethez hasonlóan körbehordozzák a Szent Család ereklyéit a belvárosban.
A rendezvénysorozat egészét végig kíséri az esténkénti „Fény utca”, vagyis a Fő utca, a Városház tér és a Hősök tere falaira vetített óriási mozgó képregény, amely az adott évben kiválasztott uralkodó életét mutatja be.
A Királyi Napok jeles eseménye még a Nemzetközi Néptáncfesztivál, melynek kereteiben a világ számos pontjáról érkező hagyományőrzők színesítik Szent István ünnepét. Augusztus 20-án hagyományosan megtartják a Fehérvári Királyok Menetét, mely a Szent István téren ér véget, ahol ünnepi díszközgyűlést tartanak. A rendezvénysorozat tűzijátékkal zárul.[21]
Más településeken
Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.
Esztergomban és Veszprémben Szent István-napi zenei fesztivált rendeznek.[22][23]
A Felvidéken ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel, koncertekkel, előadásokkal, kirakodóvásárral ünnepelnek,[24] Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal.[25]
Az Egyesült Államokban több helyszínen (pl. Atlantában, Seattle-ben, Minnesotában, Los Angelesben, Passaicban,[26][27] Saint Louis-ban) tartanak Szent István-napi pikniket, vagy egyéb rendezvényt.[28]
Az ünnep kritikája
Az augusztus 20-i ünneplést nemcsak az aktuális hatalom tiltotta meg bizonyos történelmi időszakokban, hanem más ellenzői is voltak. A 19. század végén nagy vitát váltott ki Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítása. Az elutasítók azzal érveltek, hogy egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére. Miután a viták ellenére Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította az István-napot, több felekezet és nemzetiség is tiltakozott.[4]
Kovács Ákos etnográfus-történész szerint az augusztus 20-i Szent István-nap nem tudott valódi ünnepé válni, mert az egyházi és világi elemek összemosódása miatt az esemény összetartás helyett szétválasztja az embereket.[29]
Jogforrások
- 1222. évi törvénycikkek Előbeszéd A szent Háromság egy Isten nevében.
- 1222. évi I. törvénycikk Szent István király ünnepéről
- 1938. évi XXXIII. törvénycikk Szent István király dicső emlékének megörökítéséről (Kihirdetve: 1938. VIII. 18.)
- 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról (Kihirdetve: 2000. I. 1.)
Jegyzetek
- ↑ a b Magyarország Alaptörvénye Archiválva 2012. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben J) cikk - net.jogtar.hu
- ↑ a b c d e Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.
- ↑ a b c Szent István király. Katolikus.hu. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Szent Istvántól az új kenyérig. Múlt-kor, 2012. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Szent István király legendája Hartvik püspöktől
- ↑ Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.
- ↑ a b c d e f g Árpád von Klimó: A nemzet Szent Jobbja: A nemzeti-vallási kultuszok funkcióiról. Replika, 37. sz. (1999. szeptember 1.) 45–56. o.
- ↑ a b c d e f g h i Augusztus 20. - az ünnep rövid története. Flag Polgári Magazin, 2012. augusztus 20. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ a b c d A Szent Jobb körmenet története. Magyar Kurír, 2005. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ a b c d Augusztus 20: az ünnep története. Múlt-kor, 2013. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ a b c d e f Hitek és tévhitek Szent István napjával kapcsolatban. Múlt-kor, 2013. augusztus 19. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ 1938. évi XXXIII. törvénycikk Archiválva 2016. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Szent István király dicső emlékének megörökítéséről - Ezer év törvényei
- ↑ 1950. évi I. számú törvényerejű rendelet Archiválva 2016. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben augusztus 20. napjának a Népköztársaság ünnepévé nyilvánításáról - 1956-os Intézet
- ↑ a b Sármási Zoltán: Vízi és légi parádé – augusztus 20., 2014. augusztus 15. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ 1991. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság állami ünnepéről - mkogy.jogtar.hu
- ↑ Augusztus 31-én lesz a tűzijáték. Origo.hu, 2002. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Pánik és halottak a tűzijátékon. Index.hu, 2006. augusztus 20. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Megtalálták a vihar ötödik halottját. Origo.hu, 2006. augusztus 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
- ↑ Az Egyház főünnepei és parancsolt ünnepei - uj.katolikus.hu
- ↑ A mi ünnepünk - augusztus 20. - Együtt az ország. augusztus20.kormany.hu, 2016. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
- ↑ Székesfehérvári Királyi Napok augusztus 12. és 21. között Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben - szekesfehervar.hu
- ↑ Szent István Napi Zenei Fesztivál 2016 Archiválva 2016. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben - fesztivalsziget.hu
- ↑ SZENT ISTVÁN NAPI PROGRAMOK 2016 Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben - veszpreminfo.hu
- ↑ Szent István-napi ünnepségek a komáromi régióban - bumm.sk
- ↑ Szent István-nap Erdélyben is - kronika.ro
- ↑ Szent István nap - 2015. www.ststephenspassaic.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
- ↑ Szent István napi ebéd - 2015. www.ststephenspassaic.com. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
- ↑ Amerikai Magyar Programajánló
- ↑ Szőnyei Tamás: Fene a gusztusát – A tűzijáték kultúrtörténete. Magyar Narancs, 2001. augusztus 16. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Az ünnep, amelyet a kommunisták sem mertek eltörölni. Múlt-kor, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.