Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Adler Mór
 
Adler Mór
Született1826. május 24.
Óbuda
Elhunyt1902. október 12. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestő
IskoláiBécsi Képzőművészeti Akadémia (1842–1845)
A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Mór témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Adler Mór (Óbuda, 1826. május 24.Budapest, 1902. október 12.) magyar festő.

Élete és munkássága

Zsidó származású létére a magyar úttörő festők egyike volt. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korá­ban mint a magyar festők nesztora halt meg. A pesti Műegyletnek 1851-ben rendezett kiállításán szerepelt először Tonett-csendélet című képével, ezu­tán 58 éven át állította ki képeit. Főleg arcképeket és csendéleteket festett pontos, aprólékos kivitel­ben. Pesten korán feltűnt Ignaz G. Weissenberg rajziskolájában, ahonnan a bécsi akadémiára ment. Itt Eduard Ender(wd) és Leopold Kupelwieser a történelmi és vallásos festészet akkori híres művelői voltak a tanárai (18421845). Bécsben Jacobovics közkórházi orvos szá­mára készített patológiai tárgyú rajzokkal tartotta fenn magát. A császárvárosból a nagy stílus mesterei, Reinhard Sebastian Zimmermann és Schnorr von Carolsfeld Münchenbe vonz­ották (1845), majd 1846–1848 között a párizsi akadé­mián Horace Vernet és Paul-Charles Delaroche mellett, azután pedig Michel Martin Drolling magániskolájában tanult. Hosszú pesti tartózkodását csak néha szakította meg német, olasz és franciaországi tanulmányútjaival. Az 1896-os millenniumi kiállításon arcképeinek és csendéleteinek még egy kisebb gyűjteményé­vel, halála előtt utoljára pedig édesanyjának nagy szeretettel festett arcképével az 19001901-es téli tárlaton vett részt. Eötvös József báró egyik arcképe (1872) és egy csendélete a Magyar Nemzeti Galériában van, számos magántulajdonban levő arcképén kívül egy önarcképe az Ernst Múzeumban, 1913-ban rendezett magyar Biedermeier-kiállításon volt látható.

Galéria

Források

További információk

  1. http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00000977
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Adler_Mór
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Source: Adler_Mór





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.