A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Adler Mór | |
Született | 1826. május 24. Óbuda |
Elhunyt | 1902. október 12. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festő |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1842–1845) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Mór témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Adler Mór (Óbuda, 1826. május 24. – Budapest, 1902. október 12.) magyar festő.
Élete és munkássága
Zsidó származású létére a magyar úttörő festők egyike volt. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korában mint a magyar festők nesztora halt meg. A pesti Műegyletnek 1851-ben rendezett kiállításán szerepelt először Tonett-csendélet című képével, ezután 58 éven át állította ki képeit. Főleg arcképeket és csendéleteket festett pontos, aprólékos kivitelben. Pesten korán feltűnt Ignaz G. Weissenberg rajziskolájában, ahonnan a bécsi akadémiára ment. Itt Eduard Ender és Leopold Kupelwieser a történelmi és vallásos festészet akkori híres művelői voltak a tanárai (1842–1845). Bécsben Jacobovics közkórházi orvos számára készített patológiai tárgyú rajzokkal tartotta fenn magát. A császárvárosból a nagy stílus mesterei, Reinhard Sebastian Zimmermann és Schnorr von Carolsfeld Münchenbe vonzották (1845), majd 1846–1848 között a párizsi akadémián Horace Vernet és Paul-Charles Delaroche mellett, azután pedig Michel Martin Drolling magániskolájában tanult. Hosszú pesti tartózkodását csak néha szakította meg német, olasz és franciaországi tanulmányútjaival. Az 1896-os millenniumi kiállításon arcképeinek és csendéleteinek még egy kisebb gyűjteményével, halála előtt utoljára pedig édesanyjának nagy szeretettel festett arcképével az 1900–1901-es téli tárlaton vett részt. Eötvös József báró egyik arcképe (1872) és egy csendélete a Magyar Nemzeti Galériában van, számos magántulajdonban levő arcképén kívül egy önarcképe az Ernst Múzeumban, 1913-ban rendezett magyar Biedermeier-kiállításon volt látható.
Galéria
-
Csendélet, 1850 k. Magyar Nemzeti Galéria
-
Őszi csendélet
-
Eötvös József portréja, 1872, Nemzeti Galéria
-
Leánykaportré
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 9. o. Online elérés
- Művészeti lexikon/ szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Adler Mór szócikket ld. 6. o.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 148. o. ISBN 963-05-6612-5
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.