A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az ARPANET (angolul: Advanced Research Projects Agency Network) amerikai tudományos intézetek között kialakított számítógép-hálózat. Az első szélesebb körben kiépített nagy kiterjedésű csomag-kapcsolt hálózat. A működtetéséhez kifejlesztett megoldások jelentették az alapját az azóta széleskörben elterjedt Internetnek.
Története
Kezdetben a hang- és adatkommunikáció a hagyományos telefonhálózatban alkalmazott vonalkapcsolás módszerén alapult, ahol minden egyes telefonhíváshoz dedikált, végponttól végpontig tartó elektronikus kapcsolat jön létre a két kommunikáló állomás között. Ezeket a kommunikációs csatornákat olyan telefonközpontok hozzák létre, amik egymás között is több köztes vonalat kapcsolnak össze kizárólag a dedikált csatorna számára.[1]
Az Amerikai Védelmi Minisztérium (angolul: Department of Defense, röviden: DoD) felismerve a hagyományos telefonvonalak sebezhetőségét – ami egy esetleges katonai támadás esetén a telefonközpontokra mért csapással megbénítható –, az 1960-as évek elején megbízást adott a RAND Corporation nevű cégnek, ahol az egyik munkatárs, Paul Baran kidolgozott egy hibatűrő rendszert, amely redundáns kapcsolatokat hoz létre a kapcsolóközpontok között és digitális csomagkapcsoló megoldást ajánl a jelek nagyobb távolságokon történő továbbításához.[2][3] Az elgondolásnak megfelelő rendszert eleinte nem tartották kivitelezhetőnek, végül 1967-ben az Egyesült Államok Honvédelmi Minisztériumának Kutató Intézetében (angolul: Advanced Research Projects Agency, röviden: ARPA)[4][5][6] Larry Roberts megbízást kap a megvalósítást célzó projekt irányítására.
Az Egyesült Államokban az ARPA[4][6] által létrehozott ARPANET, az egyetemek és a fontosabb intézmények központi számítógépei között teremtette meg a kapcsolatot. Az egyetemek „szuperszámítógépeinek” összekapcsolásának részben anyagi okai voltak: az USA kormányai nem kívánták tovább finanszírozni a méregdrága – új – gépek vásárlását, s inkább azt javasolták, hogy osszák meg egymás között a lehetőségeket (számítások, adatok továbbítása).
Az 1960-as évek végén a Bolt, Beranek és Newman nevű cég nyerte meg a hálózat megépítésére kiírt pályázatot. Megtervezték a mai útvonal-választók (router) elődjét, majd ezeket az USA négy egyetemén (3 Kaliforniában, 1 Utahban) üzembe is helyezték. 1969. szeptember 2-án megszületett az ARPANET, amelyet akkor még telefonvonalak kötöttek össze. Mivel a számítógépes kommunikációban sokszor fordul elő az, hogy egy-két percig rengeteg a feldolgozni való adat, majd jó sokáig szinte semmi sem történik, ezért nem igazán szerencsés, ha két számítógép folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a problémának a feloldására irányultak a korai kutatások, majd így került kifejlesztésre az úgynevezett csomagkapcsolt hálózat. Ebben az esetben a kommunikáció úgy történik, hogy az adatokat kisebb csomagokra bontják, amelyek mindegyikét megfelelő azonosítással látják el (küldő címe, célállomás címe, csomagok sorszáma, stb.). Ezeket a csomagokat aztán a hálózat lebontja bitek sorozatára, amit a számítógépek a vonalra tesznek. A célállomások a bitekből és a csomagokból felépítik az eredeti üzenetet.
Az ARPANET fejlesztését erősen befolyásolták katonai célok is. Egyrészt hardver-független protokollok, másrészt olyan hálózat kifejlesztését kívánták, amely ellenállna és stabilan működne tovább a hálózat egyes részeinek kiesése után is. Ellenben nem volt céljuk egy olyan hálózat kifejlesztése, ami egy esetleges atomcsapás után is üzemképes maradt volna. A sikeres kutatómunka eredményét egy 1978-ban végrehajtott teszttel mutatták be, amelyben egy kaliforniai autópályán haladó kamionban elhelyezett számítógép rádióhullámok segítségével küldött adatokat egy közeli gazdagéphez. Az adatok az ARPANET-en keresztül az Egyesült Államok másik felébe, majd onnan egy műhold közvetítésével Londonba jutottak.
Az ARPANET-et eredetileg csak az állományok átvitelére fejlesztették ki. A felhasználók azonban hamarosan elektronikus levelezést és levelezési listákat követeltek és kaptak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ARPANET a tudományos együttműködés és haladás szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. Mivel azonban a hálózatot csak a Védelmi Minisztériummal szerződésben álló intézmények használhatták, ezért megoldást kellett keresni a többi egyetem számára is. 1983-ban, amikor a hálózatról leválasztották a katonai jellegű részt (ez lett a MILNET), egyfajta internet alakult ki, amelynek gerincét az ARPANET adta. Azonban a probléma továbbra is fennállt, mert az ARPANET eredetileg a Védelmi Minisztérium hálózata volt. Ezért az 1980-as évek vége felé a National Science Foundation létrehozta az NSFNET hálózatot, amely az ARPANET-et váltotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megszűnt.
Az ARPANET 1978. őszétől volt elérhető Magyarországról.[7]
Jegyzetek
- ↑ Tanenbaum, Wetherall 183–184 o.
- ↑ Paul Baran and the Origins of the Internet. www.rand.org (angolul) (Hozzáférés: 2021. nov. 15.)
- ↑ Tanenbaum, Wetherall 74 o.
- ↑ a b A szervezet neve először 1972 márciusában változott az eredeti ARPA-ról DARPA-ra, majd 1993 februárjában visszaváltozott ARPA-ra, 1996 márciusától pedig újra DARPA nevet viseli.
- ↑ Ray Alderman: ARPA, DARPA, and Jason. militaryembedded.com (angolul) (2016. aug. 24.) (Hozzáférés: 2021. nov. 15.)
- ↑ a b DARPA timeline. www.darpa.mil (angolul) (Hozzáférés: 2021. nov. 15.)
- ↑ Negyedszázados a magyar internet. index.hu (Hozzáférés: 2020. márc. 6.)
Források
- ↑ Tanenbaum, Wetherall: Andrew S. Tanenbaum – David J. Wetherall: Számítógép-hálózatok. 3. bőv., átdolg. kiad. Budapest: Panem Könyvek. 2013. ISBN 978-963-545-529-4
- A Brief History of the Internet (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2014. július 10.)
- ARPANET – The First Internet (angol nyelven)
További információk
- Historic Firsts: Engelbart's Role in Early Computer Networking (angol nyelven)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Épületirányító rendszer
Útválasztás
Útválasztó
Ütközési tartomány
100Base-FX
100Base-T4
100Base-TX
Arcnet hálózatok
ARPANET
Avaya
Az adatáteresztő képesség mérése
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
CAN-busz
ChatFlow
Cheeger-állandó
Cisco IOS
Common Object Request Broker Architecture
Csomagtovábbítás
Csomag (informatika)
Dataizmus
Dinamikus DNS
Ethernet
Fordított proxy
Forgalomgeneráló modell
Gazdagép
Gyűrűs kocka
Gyors Ethernet
Hálózati címfordítás
Hálózati híd
Hálózati szegmens
Helyi hálózat
Hub (hálózat)
IEEE 802
Intranet
Iperf
Kábelmodem
Kliens
Kvantumhálózat
Localhost
LogMeIn Hamachi
MAC-cím
Magánhálózat
Manchesteri kódolás
Megjelenítési réteg
Modem
Munkamenet
Nagy kiterjedésű hálózat
OSI-modell
Pleziokron digitális hierarchia
Porttovábbítás
Repeater
Squid
Switch (informatika)
System Fault Tolerant
Számítógép-hálózat
Számítógépfürt
Szórási tartomány
Személyi hálózat
Szerver
Szinkron digitális hierarchia
Tűzfal (számítástechnika)
Time to Live
Token-Ring
Tokenbusz
Token busz
Unicast
UTP
Válogatás nélküli üzemmód
Városi hálózat
Varnish
Virtuális helyi hálózat
Virtuális magánhálózat
Windows Internet Name Service
X.25
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.