Walter Brattain
Walter Brattain
Született	Walter Houser Brattain 1902. február 10. Amoy,
Elhunyt	1987. október 13. (85 évesen) Seattle, Washington  USA
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Házastársa	Keren Gilmore Brattain Emma Jane Miller
Szülei	Ross Brattain
Foglalkozása	feltaláló, fizikus
Iskolái	Whitman Főiskola Oregoni Egyetem Minnesotai Egyetem Queen Anne High School Tonasket High School University of Oregon College of Arts and Sciences
Kitüntetései	Fizikai Nobel-díj (1956)
Halál oka	Alzheimer-kór
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Brattain témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Walter Houser Brattain (Kína, Amoy, 1902. február 10. – Seattle, Washington, 1987. október 13.) Nobel-díjas amerikai feltaláló, fizikus.

Élete és munkássága

A washingtoni Whitman Főiskolán, majd az oregoni és minnesotai egyetemeken tanult. 1928-1929 között a Szabványügyi Hivatal rádióosztálya, majd a Bell Telephone Laboratories kutató fizikusa volt. A második világháború alatt a Columbia Egyetemen a tengeralattjárók mágneses lokalizálásának kutatásaiban vett részt. 1952-1953 között a Harvard Egyetem vendégprofesszora volt. 1967-1972 között a Whitman Főiskola adjunktusa volt Walla Wallában. A szilárd testek felületi tulajdonságait, az anyagfelület atomos szerkezetét vizsgálta, amely rendszerint eltér az anyag belsejének szerkezetétől. Több szabadalma volt, számos cikket írt a szilárd testek fizikájáról. Alapvető kísérletében a szilícium félvezető és a ráhelyezett fémelektród között a feszültség a megvilágítás hatására változik, mivel betöltetlen elektronállapotok jönnek létre, s így változik a félvezető felületi töltése. Kísérlete bebizonyította Shockley elméletének helyességét a félvezető belsejébe behatoló külső elektromos térről. J. Bardeennel együtt felfedezte a tranzisztorhatást, s elkészítette az első tranzisztort. A technikában és a mindennapi életben is beláthatatlan távlatokat nyitó felfedezést 1948. június 17-én szabadalmaztatták. A fizikai Nobel-díjat 1956-ban kapta John Bardeennel és William B. Shockleyval együtt a tranzisztorok kifejlesztéséért és azok anyagául szolgáló félvezetők tulajdonságainak kutatásáért. A tranzisztorok azóta fényes karriert futottak be, méretük egyre csökkent, s az 1950-es évek végére szinte teljesen kiszorították az elektroncsöveket.

Források

• Walter H. Brattain életrajz (angol nyelven). nobelprize.org. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
• Meghalt Walter Brattain amerikai fizikus. mult-kor.hu. (Hozzáférés: 2022. február 10.)