…és még egymillió lépés
Műfaj	ismeretterjesztő
Alkotó	Rockenbauer Pál Szakértők: Alföldy-Boruss István (zene) Dercsényi Balázs (műemlékek) Juhász Árpád (geológia) Paládi-Kovács Attila (néprajz) Horánszky András és Milkovits István (növénytan)
Író	Rockenbauer Pál
Rendező	Rockenbauer Pál
Narrátor	Sinkó László
Főcím	„Indulj el egy úton”
Zeneszerző	Muzsikás
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Évadok	1
Epizódok	18
Gyártás
Vágó	Ilosvay Katalin
Operatőr	Stenszky Gyula Szabados Tamás
Részenkénti játékidő	kb. 45 perc
Gyártó	Magyar Televízió
Forgalmazó	Televideo (VHS) Mokép Rt. (DVD)
Sugárzás
Eredeti adó	TV-1 Ismétlések: m2, m3,[1] m5, Duna TV, Duna World
Eredeti sugárzás	1989. január 8. – 1989. május 6.
Státusz	befejezett
Korhatár	Korhatár nélkül megtekinthető
Kronológia
Előző	Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)
Következő	Kerekek és lépések (1990)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Az …és még egymillió lépés Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziósorozatának második része volt, a Másfélmillió lépés Magyarországon című film folytatása. A stáb az Országos Kéktúra útvonalának bejárása után 7 évvel, 1986. augusztus 31-én újra elindult fölfedezni Magyarországot, ezúttal a Nyugat- és Dél-Dunántúl természeti és kulturális értékeit. A Kőszegi-hegységben lévő Szent Vid-hegytől – az előző túra végpontjától – 680 kilométert gyalogolva 42 nap alatt, október 11-én érkeztek meg Szekszárdra.

A film végigvezet az Alpokalja, Őrség, Göcsej, Dráva-mente, Belső-Somogy, Zselic, Mecsek és Tolna változatos tájain, bemutatva azok szépségeit, értékeit, az ott élő embereket, a hagyományos vidéki életformához kapcsolódó szokásokat, mesterségeket, tárgyi emlékeket, a falusi kultúrát, gazdálkodást és kisipart, a kézművesség és népművészet mestereit. Szót kapnak a fiatalabb nemzedékek is, a tradíciók őrzői és folytatói csakúgy, mint azok a helyi vezetők és vállalkozók, akik a városiasodás, a modernizáció és a gazdaságélénkítés támogatásában vagy éppen a turizmus fejlesztésében látták térségük felzárkóztatásának lehetőségeit.

A sorozat előzménye a Másfélmillió lépés Magyarországon, folytatása pedig az 1990-ben készült Kerekek és lépések, amelyben a stáb – ekkor már Rockenbauer Pál nélkül – az Alföldet járta be kerékpárral, s a Zemplénbe visszatérve bezárta a kört.

A természetjárást és honismeretet népszerűsítő három film a készítők szakmai profizmusával, giccs és hamis pátosz nélkül, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan mutatja be rendkívül gazdag körképben a késői Kádár-kor, majd a rendszerváltás időszakának vidéki Magyarországát, s mint ilyen, felbecsülhetetlen értékű kordokumentum.

Az …és még egymillió lépés videováltozatban is megjelent: a 18 részt a TELEVIDEO Kiadó a kilencvenes években 5 VHS-kazettán, majd az MTV Zrt. 2007-ben 5 DVD-n adta ki, a MOKÉP forgalmazásában. Az epizódok kb. 45 percesek. 2017-ben az MTVA is kiadta 4 DVD-n, de ezeken a lemezeken az epizódokat kb. 5-10 perccel megrövidítették (A MOKÉP által kiadott DVD lemezeken még eredeti, vágatlan tartalommal jelentek meg).

Története

A Másfélmillió lépés... folytatásának gondolata már 1981-ben felmerült, a sorozat televíziós vetítésének sikere után. Baranyából is szorgalmazták a Dél-dunántúli Kék hasonló koncepciójú filmes bemutatását, de a „hét szűk esztendő” (ahogy Rockenbauer nevezte az 1980–86 közötti időszakot) nem kedvezett a megvalósításnak.

A munkaterv szerint az új sorozat címe „...és még félmillió” lett volna, eredetileg ugyanis jóval rövidebb túrát tűztek ki (az MTV alig akarta megadni a forgatási jogot, a szükséges anyagi és technikai fedezetet, Rockenbauer lelkesedése is fogytán volt), de aztán a részletes tervezés során egyre újabb kanyarokkal és kitérőkkel bővült az útvonal, hogy minél többet lehessen bemutatni a délnyugati országrész kevéssé ismert tájai, természeti, kulturális és néprajzi értékei közül.

Ezt a sorozatot is alapos terepbejárás előzte meg. Először Rockenbauer maga járta végig 1985-ben az – akkor még fele olyan hosszúra tervezett – útvonalat, majd 1986 tavaszán a stáb két tagjával gyalogolta újra és mérte fel a már véglegesített, majdnem 700 km-nyi távot.^[2][3]

A stáb

• Faludi Sándor (hangmérnök)
• Gyenes Károly (szerkesztő)
• Heincz László (a rendező munkatársa)
• Rockenbauer Pál (rendező)
• Somkuti Viktor (segédoperatőr)
• Stenszky Gyula (operatőr)
• Szabados Tamás (operatőr)
• Tolnai Ferenc (kerékfelelős)

Sinkó László, aki a film narrátori szerepében kíséri végig a stábot, személyesen nem minden forgatási napon tudott részt venni.

Egyes szakaszokon a meghívott szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, olykor helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.

Címdal

A főcímben felhangzó dallam és szöveg az Indulj el (egy úton) című népdal némileg módosított szövegű változata, melyet a Muzsikás együttes játszott.

„Indulj el egy úton, én is egy másikon,
Hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk.
Aki minket meglát, mit fog az mondani?
Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk.”

Epizódok

I. A nyugati határszélen

• A bronzkori várostól Savariáig
• Szombathelytől Jákon át...
• Körmendtől az Őrség felé
• Őrségi tájak

II. A távoli Zalában

• Kacskaringó Vasban, Zalában
• A Zala völgyében
• Göcsejben
• Megy a csapat Kanizsára

III. Somogy homokján, Zselic dombjain

• Az ismeretlen Belső-Somogy
• Somogyország déli tájain
• Belépünk a Zselicbe
• Pusztuló, éledő zselici falvak

Megjegyzés: Az egykori társaság nem a mai térképen feltüntetett tájat járta be, hanem Nagykanizsától délnek tartott, egészen a Dráváig, s a folyó mentén haladt Barcsig. A Barcsi-ősborókás érintése után fordultak északnak, Kaposvár felé. Innentől kis eltérésekkel a mai útvonalat követték.

IV. A Mecsekben

• A Nyugati-Mecsekben
• A Mecsek derekán
• A Keleti-Mecsekben
• Hegyek, völgyek, mesteremberek

V. Tolnában

• Tolnai dombokon
• Az utolsó lépések

A filmben felbukkanó települések

I. A nyugati határszélen: Velem, Bozsok, Torony, Ondód, Sé, Olad, Szombathely, Nárai, Ják, Egyházasrádóc, Körmend, Halogy, Ivánc, Hegyhátszentmárton, Kondorfa, Szalafő, Őriszentpéter, Nagyrákos, Kerkáskápolna, Magyarföld, Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér

II. A távoli Zalában: Velemér, Szentgyörgyvölgy, Kógyár, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Pusztaszentpéter, Felsőcsöde, Csöde, Pankasz, Kisrákos, Szaknyér, Hegyhátszentjakab (Vadása-tó), Zalalövő, Nagyfernekág, Salomvár, Zalacséb, Kávás, Ebergény, Zalaegerszeg, Babosdöbréte, Milejszeg, Pálfiszeg, Csonkahegyhát, Becsvölgye (Kislengyel, Vargaszeg), Petrikeresztúr (Vörösszeg, Győrfiszeg), Zalatárnok, Szentkozmadombja, Rádiháza, Söjtör, Tófej, Gutorfölde-Újhegy, Szentpéterfölde, Bázakerettye, Kistolmács, Borsfa, Valkonya, Obornak, Homokkomárom, Nagykanizsa

III. Somogy homokján, Zselic dombjain: Nagykanizsa-Miklósfa, Surd-Szőlőhegy, Belezna, Őrtilos-Szőlőhegy, Zákány, Somogybükkösd, Pátró (most: Nemespátró), Ágneslak, Csurgónagymarton, Csurgó-Szőlőhegy, Csurgó, Berzence, Somogyudvarhely, Vízvár, Babócsa, Komlósd, Drávaszentes, Barcs, Szulok, Kálmáncsa-Emlékmajor, Kálmáncsa, Lad, Dióspuszta, Magyarlukafa, Somogyhárságy, Kishárságy, Visnyeszéplak, Szilvásszentmárton, Patca, Szenna, Kaposszerdahely, Kaposszentjakab, Kaposvár, Zselickislak, Simonfa, Gálosfa, Ibafa, Györgymajor, Kán, Gorica, Hetvehely

IV. A Mecsekben: Abaliget, Orfű, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Cserkút, Bakonya, Pécs, Pécsbánya, Mánfa, Árpádtető (Béta-akna), Zobákpuszta, Kisújbánya, Püspökszentlászló, Pécsvárad, Zengővárkony, Kisújbánya, Óbánya, Mecseknádasd

V. Tolnában: Mecseknádasd, Apátvarasd, Ófalu, Bátaapáti, Mórágy, Kismórágy, Zsibrik, Mőcsény, Szálka, Grábóc, Szekszárd

A filmben megszólaló személyek

A bronzkori várostól Savariáig (1986. augusztus 31.)

• Rockenbauer Pál bevezetője, Velemszentvid
• Bándi Gábor régész, Velemszentvid
• Lenzsér István asztalosmester és Palatkás József fafaragó népi iparművész, velemi Alkotótábor (Rockenbauer P. és Gyenes K. riportja)
• Banga László présháztulajdonos, Bozsok (Gyenes K. riportja)
• Bándi Gábor régész és Szilágyi István, Szombathely főépítésze, Sé–Oladi-kilátó
• Bándi Gábor régész, Savaria Múzeum, Szombathely
• Szentléleky Tihamér régész, a Vas Megyei Múzeumok főigazgatója, Savaria Múzeum, Szombathely

Szombathelytől Jákon át... (1986. szeptember 1–2.)

• Horváth Sándor, a Savaria Múzeum néprajzkutatója, Vasi Múzeumfalu, Olad (Gyenes K. riportja)
• Skultéti Rozália nyugdíjas, Nárai
• Doma Balázs szatócs és vevője, Nárai
• Dercsényi Dezső művészettörténész, Ják (Gyenes K. riportja)
• Tauber Péter igazgató, Szövetkezeti Gépipari Közös Vállalat GT Fémipari Üzeme, Ják (Gyenes K. riportja)
• Pegán László fafaragó, Egyházasrádóc-Kissároslak

Körmendtől az Őrség felé (1986. szeptember 2–3.)

• Madáchy Károly ny. tanár, iskolaigazgató, helytörténész, Körmend
• Nagy Zoltán igazgató, Cipőmúzeum, Körmend
• Szántó László patkoló- és gyógykovács, Körmend (Rockenbauer P. riportja)
• Komjáthy Kálmán szobafestő, néprajzi gyűjtő, Körmend (Gyenes K. riportja)
• Dercsényi Balázs művészettörténész, Ivánc
• Horváth Sándor, a Savaria Múzeum néprajzkutatója, Szalafő-Pityerszer
• Pető Imre kosárfonó, Szalafő-Papszer (Gyenes K. és Heincz L. riportja)
• Vörös Netti néni (ének és beszéd), Szalafő-Alsószer (Gyenes K. riportja)

Őrségi tájak (1986. szeptember 3–6.)

• Valter Ilona régész, Őriszentpéter
• Káldi Gyula építész, Őriszentpéter (Gyenes K. riportja)
• Orbán Róbert túratárs, kéktúrázó, Őriszentpéter
• Paládi-Kovács Attila etnográfus és Palatkás József fafaragó népi iparművész, Őriszentpéter (Gyenes K. riportja)
• budapesti diákok az őriszentpéteri Őrségi Fogadóban (Gyenes K. riportja)
• Kovács Lajos tiszteletes, Nagyrákos (Gyenes K. riportja)
• Keserü Józsefné, a községi elöljáró felesége, Kerkáskápolna
• a stáb Keserü Józsefék tanyáján, Magyarföld-Berkihegy
• Varga Sándor fazekasmester, Velemér (Gyenes K. riportja)
• Dercsényi Dezső művészettörténész, Velemér

Kacskaringó Vasban, Zalában (1986. szeptember 6–8.)

• a stáb énekelve menetel Kerkafalva és Pusztaszentpéter között
• Devecz Oszkár, Pusztaszentpéter egyetlen lakója
• Rockenbauer Pál narrációja, Csöde
• Németh Józsefné^[4] Annus néni, gomba- és gyógynövénygyűjtő asszony, az Erdei Termék Vállalat helybeli felvásárlója, Csöde (Sinkó L., Gyenes K. és Rockenbauer P. riportja)
• Kovács Béla ny. iskolaigazgató, Helytörténeti Gyűjtemény, Pankasz (Sinkó L. riportja)
• Avas Jenő gazdálkodó, Kisrákos (Gyenes K., Sinkó L. és Rockenbauer P. riportja)
• a stáb elköszön Orbán Róberttől és Sinkó Lászlótól a Vadása-tónál
• Berke Lászlóné gondnok, zalalövői Tájház (Gyenes K. és Rockenbauer P. riportja)

A Zala völgyében (1986. szeptember 9–11.)

• Redő Ferenc régész, Zalalövő (ásatás és bemutatóház)
• Szabó Imre méhész, Zalalövő-Nagyfernekág (Gyenes K. riportja)
• Süle Ferenc plébános, Salomvár (Gyenes K. riportja)
• Szabolcs Péter szobrász, Malom Galéria és Műteremház, Zalacséb
• Nagy Rozália (Rózka néni), gondnok, kávási Múzeumház (Gyenes K. riportja)
• Németh József igazgató, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
• Kustos Lajos tanácselnök, Zalaegerszeg
• Baránka József építész, zalaegerszegi Művelődési Központ
• Németh József, Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg
• Baránka József építész, bazitai TV-torony

Göcsejben (1986. szeptember 11–12.)

• Czugh János magyarszombatfai fazekasmester, Zalaegerszeg
• Rákosa József plébános, Milejszeg (Gyenes K. riportja)
• Pálfi Géza gazdálkodó és felesége, Pálfiszeg (Gyenes K. riportja)
• Salamon Jánosné Eszti néni (ének és beszéd), Csonkahegyhát
• Baki István kötélgyártó, Csonkahegyhát (Gyenes K. riportja)
• Mileji László tanácselnök a stábbal, becsvölgyi és budapesti fiatalokkal (köztük Oborny Beáta és Bognár Attila)^[5] a Malom Turistaházban, Kislengyel (Rockenbauer P. és Gyenes K. riportja)
• Takó Bálint gazdálkodó és felesége, Becsvölgye-Vargaszeg
• Péntek Elekné szatócs, Petrikeresztúr-Győrfiszeg (Gyenes K. riportja)
• a csapat pihenőn helyi gazdáknál a Petrikeresztúr–Zalatárnok közötti szőlőhegyen

Megy a csapat Kanizsára (1986. szeptember 12–16.; a nagykanizsai kiállítás felvételei később készültek)

• helybeli iskolások, Söjtör, Deák-kastély (Gyenes K. riportja)
• Farkas Zoltán geológus, a Zalai Természetbarát Szövetség főtitkára Czigány Ernő szőlősgazdával és a csapattal, Gutorfölde-Újhegy
• a csapat a kisvonaton (ének), Szentpéterfölde–Bázakerettye
• Farkas Zoltán geológus, a Zalaegerszegi Olajipari Múzeum munkatársa, Bázakerettye
• Kerecsényi Edit néprajzkutató, ny. múzeumigazgató, az „Erdő és ember Zalában” c. kiállítás rendezője, Thúry György Múzeum, Nagykanizsa (Rockenbauer P. riportja)^[6]
• Cseke Ferenc tanár, helytörténész, turisztikai szakíró a Thúry György Gimnázium diákjaival, Nagybakónak: Kőszikla-szurdok
• Deák Jenő,^[7] a Nagykanizsai Természetbarátok Egyesületének elnöke és Tomasics János gondnok, Postás kulcsosház, Nagykanizsa-Örömhegy

Az ismeretlen Belső-Somogy (1986. szeptember 17–18.)

• Borsos Andrásné Bari néni (ének és beszéd), Nagykanizsa-Miklósfa (Gyenes K. riportja)
• helyi lakos (emlékezés dr. Szentendrei Edgárra), Nagykanizsa-Miklósfa
• Németh Attila operatőr, Mórichely
• Szakáll Edit és családja, fenyőtermesztők, Zákány
• Szakáll Miklósné Szmodics Rózsa, testvére Dömötörffy Józsefné Szmodics Borbála,^[8][9] valamint Szomjas Károlyné tiszteletes asszony és Balassa Judit^[10] (népviselet-bemutató, múlt és jelen, anekdoták, népdalok), Pátró (Gyenes K. riportja)
• Deák Jenő,^[11] a Nagykanizsai Természetbarátok Egyesületének elnöke, Ágneslak
• a stáb a porrogszentkirályi Kardos János bácsi tanyáján, Horváth Ferenc porrogi képviselő és mások társaságában (beszéd, ének), Csurgó-Szőlőhegy (Gyenes K. riportja)
• Dercsényi Balázs művészettörténész, Csurgó
• Gál Endre tanácselnök, Csurgó
• Horváth József csurgói középiskolai tanár, Berzence

Somogyország déli tájain (1986. szeptember 19–22.)

• falusi iskolások (ének), majd özv. Győri Mihályné, Csizmadia Lajosné tanítónő, a helyi hagyományőrző csoport vezetője és más helybeliek, Somogyudvarhely (Rockenbauer P. riportja)
• Plecskó Mihály drávai halász, Vízvár
• Filarszky Nándor aranymosó, Vízvár (Rockenbauer P. riportja)
• Magyar Kálmán régész, Babócsa (ásatás) (Rockenbauer P. riportja)
• Orzsi Zoltán igazgató, Dráva Múzeum, Barcs (Sinkó L. riportja)
• Potencz Antal dohánytermesztő, Szulok (Gyenes K. riportja)
• Strublics Mátyásné gyöngyöspárta-készítő, Szulok (Gyenes K. riportja)
• Potencz Józsefné és Lempel Jánosné, helyi lakosok, szuloki temető (Gyenes K. riportja)

Belépünk a Zselicbe (1986. szeptember 23–26.)

• Tóth Lajos suszter a stáb tagjaival, Magyarlukafa (Rockenbauer P. riportja, részben spanyolul)
• Kékesi István^[12] és felesége, Lovas Katalin, iparművészek, a magyarlukafai tájház vezetői (Gyenes K. riportja)
• Kaiser Ádám^[13] zsupfedélkészítő, Magyarlukafa (Rockenbauer P. riportja)
• Terényi Gyöngyi bőrműves és férje, Ponóczky Sándor fafaragó, Magyarlukafa (Gyenes K. riportja)
• Lutz László úttörővezető^[14] és helybeli iskolások, Somogyhárságy (Gyenes K. és Rockenbauer P. riportja)
• Csepinszky Mária, a falumúzeum vezetője, Szenna (Gyenes K. riportja)
• táncosok és muzsikusok a szennai táncházban
• Kanyar József igazgató, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár (Rockenbauer P. riportja)
• Takáts Gyula költő, Kaposvár: Dorottya-ház (Gyenes K. riportja)

Pusztuló, éledő zselici falvak (1986. szeptember 26–29.)

• Takáts Gyula költő, Kaposvár-Rómahegy: Róma-villa
• Takáts Gyula költő és Lévai József helytörténész, Kaposvár: Négytestvér-forrás (Rockenbauer P. riportja)
• Lévai József a stábbal és Takáts Gyulával,^[15] Kaposvár: Gyertyánosi-turistaház, Hangár-domb
• szombathelyi természetjárók a stábbal a simonfai turistaháznál
• Dercsényi Balázs művészettörténész, Gálosfa
• kéktúra-pecsétet hozó helybeliek a stábbal, Gálosfa
• Horváth J. Gyula plébános, Ibafa (Gyenes K. riportja)
• a stáb a csapattal az 500. km-t ünnepli, majd geológiai megállót tart (megszólal többek között Tolnai Ferenc, Rockenbauer Pál és Gyenes Károly), Ibafa–Kán: Györgymajor–Hollófészek környéke
• helyi lakosok, Kán (Rockenbauer P. riportja)
• a csapat pihenőn Gorica mellett

A nyugati Mecsekben (1986. szeptember 29. – október 1.)

• Vass Béla ny. mérnök, barlangkutató, Orfű: Abaligeti-barlang és Vízfő-forrás (Gyenes K. riportja)
• Juhász Árpád geológus, Jakab-hegy
• Levárdy Ferenc művészettörténész, Cserkút
• Kesztyűs Kálmán szőlősgazda és felesége, Kővágószőlős (Gyenes K. riportja)
• Kárpáti Gábor régész, Jakab-hegy: pálos kolostor és őskori földvár

A Mecsek derekán (1986. október 2–4.; a bánáti bazsarózsát bemutató felvételek 1987. májusban készültek)

• Horvát Adolf Olivér botanikus, ny. gimnáziumi tanár, Remete-rét és Dömörkapu (Gyenes K. riportja)
• Rockenbauer Pál narrációja, Pécs
• Bezerédy Győző helytörténész, a JPM Várostörténeti Múzeumának vezetője, Pécs (Rockenbauer P. riportja)
• Levárdy Ferenc művészettörténész, Pécs
• Gerő Győző régész, Pécs
• Karádi Károly, a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség vezetője és Kiss Lajos^[16] üzemeltető, Fehérkúti kulcsosház (Gyenes K. riportja)
• Schőnerné Pusztai Ilona építész, Mánfa
• Juhász Árpád geológus, Melegmányi-völgy–Árpádtető–Zobákpuszta

A keleti Mecsekben (1986. október 5–6.)

• Gyenes Károly narrációja, Gyopár kulcsosház–Hidasi-völgy–Csurgó–Márévár
• Sáfár József, Gyopár kulcsosház környéke (Gyenes K. riportja)
• Fórizs István „várkapitány”, Márévár (Sinkó L. riportja)
• Gerőné Sándor Mária régész (Márévár történetéről), pécsi Kőtár
• Lazáryék, a csapat tagjai, Iharos-kút környéke (Tolnai F., Sinkó L és Gyenes K. riportja)
• Sáfár József és felesége a csapattal, Delelő-rét (Rockenbauer P. riportja)
• Buzás Endre, a Cigány-hegyi kilátó tervezője a helyszínen (Rockenbauer P. és Sinkó L. riportja)
• Péceli Endre orvos és ismerősei, Kisújbánya (Sinkó L. riportja)
• Agátz József^[17] idős helyi lakos, Kisújbánya (Gyenes K. riportja)
• Réger Vilmos szőlősgazda (gesztenyesütés), Zengővárkony (Gyenes K. riportja)

Hegyek, völgyek, mesteremberek (1986. október 6–7.)

• Lantosné Imre Mária néprajzkutató, Zengővárkony
• Töttös Sándor szövőmester, népi iparművész, Zengővárkony (Gyenes K. riportja)
• Bognár Jánosné Éva néni, helyi lakos (emlékezés Fülep Lajosra, ének), Zengővárkony (Gyenes K. riportja)
• Kürthy György^[18] fazekas, Óbánya (Gyenes K. riportja)
• Teimel József fazekas és családja (beszéd és ének; borozás a stábbal, megszólal Rockenbauer Pál is), Óbánya (Gyenes K. riportja)
• Lantosné Imre Mária néprajzkutató, Mecseknádasd
• Hellenbrand János^[19] kádármester, Mecseknádasd
• Amrein Ferenc kőfaragó, szoborrestaurátor, Mecseknádasd (Gyenes K. riportja)
• Auth Henrik kötélgyártó, Mecseknádasd (Gyenes K. riportja)
• Schramm Antal német nemzetiségi tánccsoportjának bemutatója, Mecseknádasd

Tolnai dombokon (1986. október 8–10.)

• Balázs Eszter tanuló, Mecseknádasd
• Gerőné Sándor Mária régész, Mecseknádasd
• Lantosné Imre Mária néprajzkutató, Ófalu
• Pausch Antal faesztergályos, bútorasztalos, Ófalu
• Krutki Pál tanácselnök, Bátaapáti (Rockenbauer P. riportja)
• Juhász Árpád geológus, Mórágy (Rockenbauer P. riportja)
• Vigh Lajos borosgazda, néprajzi gyűjtő, Mórágy
• Machán István^[20] régiséggyűjtő, Mórágy
• Teszler Ella fazekas, népi iparművész Mórágy (Gyenes K. riportja)
• Zalai-Gaál István régész, Kismórágy (Tűzkő-dombi ásatás)

Az utolsó lépések (1986. október 10–12.)

• Geyer Henrik helyi lakos, Zsibrik (Juhász Á. riportja)
• Elblinger Ferenc,^[21] a stáb elé kerékpározó bonyhádi fiatalember, később középiskolai tanár és Podmaniczky-díjas helytörténész (megszólal Heincz László, Juhász Árpád, Rockenbauer Pál is), Szálka és Grábóc között
• Gyöpös Miklós restaurátor, Grábóc (Gyenes K. riportja)
• Bucsányi György és felesége, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség vezetői, Szekszárd előtt (Rockenbauer P. riportja)
• Ordas Iván újságíró, a stáb szekszárdi kalauza, a város határában (Rockenbauer P. riportja)
• Dercsényi Dezső művészettörténész, Szekszárd
• Ordas Iván újságíró, Szekszárd
• Rosner Gyula régész, Szekszárd
• Prajda Vendel építész, Szekszárd (Sinkó L. riportja); a stáb tagjai kíséretükkel és vendéglátóikkal Prajdáék tanyáján (borozás, búcsúbeszélgetés – záróképsorok)

In memoriam

■ A túra alkalmával a Zengő környéke olyannyira magával ragadta Rockenbauer Pált, hogy kérésére családja ide, a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésbe temettette el. Ez az ország legnagyobb, leghíresebb szelídgesztenye-ligeterdeje, sok száz évet megélt példányokkal.

■ Az ...és még egymillió lépésben végigjárt Velem–Kaposvár szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé, „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” néven.

Jegyzetek

További információk

• …és még egymillió lépés – a teljes sorozat az MTVA Mozgóképarchívumában
• …és még egymillió lépés a PORT.hu-n (magyarul)
• Országos Kéktúra honlapja
• A sorozat története a Kéktúra honlapján