A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers, a teljes finnugor nyelvcsalád első lírai nyelvemléke. A 13. században íródott egy latin vers átköltéseként, a latin nyelvű Leuveni kódex lapjaira. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az első világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Szövegemlékről van szó, amely régi magyar írással készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt.
Az Ómagyar Mária-siralom magyar költője jól megérezte, hogy a latin sorok két ritmikai egységre oszlanak, és végig kétütemű sorfajban írta meg a maga költeményét. A magyar hangsúlyos ütemben a hangsúlytalan szótagok száma ekkor még kötetlen volt, ez nagyobb szabadságot, változatosabb sorok létrehozását tette lehetővé.
„Legelső” versünkben már fejlett rímek, szép és tudatosan alkalmazott alliterációk voltak. Változatos a rímelhelyezés is: előfordulnak páros rímek (a a b b), félrímes megoldások (x a x a) és bokorrímek is (a a a).
A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Hol önmaga nyomorult állapotát zokogja el, hol pedig – váltakozva a keserű jajongással – fiát szólítja meg anyai becézéssel, illetve a halált kérleli – önmagát ajánlva fel neki gyermeke helyett –, majd pedig Jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. A vers befejezésében feltör a tébolyult anyai sikoly: ha már nem mentheti meg egyetlen fiát, legalább osztozni akar vele a halálban.
Az Ómagyar Mária-siralom a Leuveni kódex 134. lapjának hátulján található. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Korábban az a nézet terjedt el, hogy mint érthetetlen nyelvű szöveget kidörzsölték, dörzsölésre utaló nyomok azonban valójában nincsenek.
Műfaja: siralom (planctus).
Szövege
Eredeti írásmód[1] | Mai átírás[2] | Mai magyar nyelven | |
(Vizkelety/Mészöly értelmezése)[3] |
(Molnár Ferenc értelmezése)[4] | ||
Volek ſyrolm thudothlon |
Volék sirolm-tudotlon. |
Nem tudtam, mi a siralom. |
Nem ismertem a siralmat, |
Walaſth vylagum tul |
Válȧszt világumtúl, |
Zsidók világosságomtól, |
Zsidók világosságomtól, |
O en eſes urodū |
Ó én ézës urodum, |
Ó, én édes Uram, |
Ó, én édes Uram, |
Scemem kunuel arad |
Szëmëm künvel árȧd, |
Szemem könnytől árad, |
Szememből könny árad, |
Vylag uila ga |
Világ világȧ, |
Világnak világa, |
Világ világa, |
Vh nequem en fyon |
Uh nëkem, én fiom, |
Jaj nekem, én fiam! |
Jaj nekem, én fiam, |
Syrolmom fuha / ʒatum |
Sirolmom, fuhászȧtum |
Siralmam, fohászkodásom |
Siralmam, fohászkodásom |
Wegh halal engumet / |
Végy hȧlál engümet, |
Végy magadhoz engem, halál, |
Végy halál engemet, |
O ygoʒ ſymeonnok |
Ó, igoz Símëonnok |
Ó, az igaz Simeonnak |
Ó, az igaz Simeonnak |
Tuled ualmun |
Tűled válnum, |
Tetőled válnom kell, |
Ne váljak el tőled, |
Sydou myth theʒ turuentelen / |
Zsidóv, mit tész türvéntelen? |
Zsidó, mit téssz törvénytelenül? |
Zsidó, mit tész törvénytelen! |
Kegug / gethuk fyomnok / |
Kegyüggyetük fiomnok, |
Kegyelmezzetek fiamnak, |
Kegyelmezzetek meg fiamnak, |
Jegyzetek
- ↑ E. Abaffy Erzsébet (1990). „Korai kis szövegemlékeink újabb olvasata”. MNy. 86, 126–7. o. Idézi: A. Molnár Ferenc (2002). „Az Ómagyar Mária-siralom értelmezése”. Nyr. 126 (4). 465. o.
- ↑ Mészöly Gedeont idézi: Vizkelety, András. „Világ világa, virágnak virága…” (Ómagyar Mária-siralom). Budapest: Európa, 29. o. (1986). ISBN 963 07 3801 5 (Nem PDF-formátumban: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000-1530), ELTE, Régi Magyar Irodalomtudományi Intézet)
- ↑ Mészöly Gedeon értelmezése nyomán Vizkelety 1986, 37-38. o.
- ↑ Molnár 2002, 465-467. o.
- ↑ A Vízkelety által idézett átírásból hiányzik.
Források
- A magyar irodalom történetei, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, 2007 internetes változat
- Mezey László: Leuveni jegyzetek az Ómagyar Mária-siralomról. It, 1971. 366.
- Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben, Bp. 1988
- Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bp., 1931
- Jakubovich–Pais: Ó-magyar olvasókönyv, Pécs, 1929
- Vizkelety András: „Világ világa, virágnak virága…" , Európa könyvkiadó, Bp., 1986
További információk
- Az Ómagyar Mária-siralom eredeti betűhű szövege és mai magyarra normalizált változata az Ómagyar korpusz vegyes rövid szövegei között (Ómagyar korpusz)
- Hangfelvételek (nyelvemlekek.oszk.hu) – archivált
- Hangfelvételek – meghallgatható
- Értelmezés (PDF)
- Magyar Folklórmúzeum
- Magyar Virtuális Enciklopédia
- Francia fordítás és a szöveg latin eredetije
- Ómagyar Mária-siralom angol nyelven – Bábel Web Antológia
- Vizkelety András: „Világ világa, virágnak virága…”: Ómagyar Mária-siralom. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
- Énekes változat egy planctus dallamra (YouTube, Hozzáférés: 2017. október 22.)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Fájl:Omagyar Maria-siralom.gif
Nyelvemlék
Magyar nyelv
13. század
Latin nyelv
Leuveni kódex
1922
Leuveni Katolikus Egyetem
München
Első világháború
1982
Magyar helyesírás#Az 1832 előtti, azaz régi magyar helyesírás
12. század
Szűz Mária
Jézus
Jézus
Siralom
Vizkelety András
Speciális:Könyvforrások/963 07 3801 5
Szegedy-Maszák Mihály
Horváth János (irodalomtörténész)
Jakubovich Emil
Pais Dezső
Vizkelety András
Gragger Róbert
Muzslay István
Sablon:Régi magyar irodalom
Sablon:Régi magyar irodalom
Sablonvita:Régi magyar irodalom
Régi magyar irodalom
Székely–magyar rovásírás
Ősmagyar vallás
Ősköltészet
Szent Gellért
I. István magyar király
Gesta Hungarorum
Gesta Hunnorum et Hungarorum
Anonymus
Halotti beszéd és könyörgés
Kézai Simon
Gesta Ladislai regis
Képes krónika
Kálti Márk
Margit-legenda
Szent Ferenc legendája
Budai krónika
Thuróczy-krónika
Laskai Osvát
Temesvári Pelbárt
A reneszánsz magyar irodalma
Vitéz János
Janus Pannonius
Galeotto Marzio
Antonio Bonfini
Bibliotheca Corviniana
Sylvester János
Zay Ferenc
Tinódi Lantos Sebestyén
Sztárai Mihály
Heltai Gáspár
Pesti Gábor
Bornemisza Péter
Balassi Bálint
Batizi András (költő)
Telegdy Kata
Rimay János
Szenczi Molnár Albert
Werbőczy István
Ilosvai Selymes Péter
Károlyi Gáspár
A barokk kor magyar irodalma
Pázmány Péter
Zrínyi Miklós (költő)
Nyéki Vörös Mátyás
Hajnal Mátyás
Lépes Bálint
Gyöngyösi István (költő)
II. Rákóczi Ferenc
Mikes Kelemen (író)
Bethlen Miklós (kancellár)
Petrőczy Kata Szidónia
Zay Anna
Barkóczy Borbála
Bethlen Kata
Amade László
Faludi Ferenc
Fájl:Hungary stub.svg
Portál:Magyarország
Fájl:P middleages.png
Portál:Középkor
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.