A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Északi-Tátraalja (Obniżenie Orawsko-Podhalańskie / / Podhôľno-magurská oblasť) | |
.jpg) | |
| Táj a Lőcsei-hegységben | |
| Magasság | 1314 m |
| Hely |  Lengyelország, Szlovákia |
| Hegység | Külső-Északnyugati-Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Skorušina (1314 m) |
| Elhelyezkedése | |
 Északi-Tátraalja
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
 é. sz. 49° 22′, k. h. 20° 19′Koordináták: é. sz. 49° 22′, k. h. 20° 19′ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Az Északi-Tátraalja elhelyezkedése a Külső-Északnyugati-Kárpátokban | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Északi-Tátraalja témájú médiaállományokat. | |
Az Északi-Tátraalja[1][2] (lengyelül: Obniżenie Orawsko-Podhalańskie, szlovákul: Podhôľno-magurská oblasť) földrajzi középtáj a Külső-Északnyugati-Kárpátokban. Keleti és nyugati része Szlovákia, középső része Lengyelország területén fekszik.
Földrajz
A táj a Magas-Tátra és a Beszkidek között húzódik. Nyugati része a történelmi Árva vármegye területe, középső része nagyjából megfelel a lengyelországi Podhale kulturális régiónak (melynek központjai Nowy Targ és Zakopane), míg keleti része az egykori Szepes vármegye északi részéhez tartozott. Tengelyét az Árva völgyében és a Pieninekben emelkedő mészkőszirtek képezik, melytől délre a belső-kárpáti flis övezete, északra a folyami hordalékkal (allúviummal) feltöltött Árvai-medence húzódik. Utóbbi több részre is tagolható (Alsó-árvai-medence, Felső-árvai-medence, Nowy Targ-i-medence).[1] Legmagasabb pontja a Szkorusinában, szlovák területen emelkedő Skorušina (1314 m).
Az Északi-Tátraalja a következő részekre osztható:
- i1 Szkorusina (szlovákul: Skorušinské vrchy, lengyelül: Skoruszyńskie Wierchy)
- i2 Tátraalji-barázda (szlovákul: Podtatranská brázda, lengyelül: Rów Podtatrzański)
- i3 Szepesi-Magura (szlovákul: Spišská Magura, lengyelül: Pogórze Spiskie vagy Magura Spiska)
- i4 Lőcsei-hegység vagy Lőcse-Lublói hegység (szlovákul: Levočské vrchy)
- i5 Branyiszkó-hegység (szlovákul: Bachureň)
- i6 Felső-Tarca-völgy (szlovákul: Spišsko-šarišské medzihorie)
- i7 Szinyei-dombság (szlovákul: Šarišská vrchovina)
- i8 Árvai-medence (szlovákul: Oravská kotlina, lengyelül: Kotlina Orawsko-Nowotarska)
Ettől eltérő tájbeosztások is léteznek, például gyakran a részének tekintik a Pienineket (mely máskülönben a Keleti-Beszkidekhez tartozik), illetve egyes részeit más tájegységhez sorolják (például az i4-i7 sorszámúakat Szepes–Sárosi-hegyvidék, szlovákul: Spišsko šarišská vrchovina néven).[1][2]
Jegyzetek
- ↑ a b c Hajdú-Moharos József (1994). „Cseh-Morvaország és Szlovákia természeti tájbeosztása”. Földrajzi Értesítő XLIII. évf (1-2. füzet), pp. 141-163.. o. (Hozzáférés: 2014. április 7.)
- ↑ a b Hajdú-Moharos József – Hevesi Attila – Horváth Zsolt: A Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 7.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Podhale-Magura Area című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.