A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
William Crookes | |
Született | 1832. június 17.[1][2][3][4][5] London[6] |
Elhunyt | 1919. április 4. (86 évesen)[7][1][2][3][4] London[6] |
Állampolgársága | brit |
Foglalkozása | |
Tisztsége | President of the Royal Society (1913–1915) |
Iskolái | Imperial College London |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Brompton temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz William Crookes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.
Életrajza
A londoni College of Chemistry hallgatója volt, majd ott is állt munkába, mint August Wilhelm von Hofmann asszisztense (1850–1854). 1856-ban magánlaboratóriumot rendezett be magának Londonban, és ezután ott dolgozott; eleinte főleg fotográfiai folyamatokat vizsgált.
Az ólomkamrás kénsavgyártás közben keletkező kamraiszapból még 1851-ben szelén-cianidokat különített el (ezzel ő a vegyületcsoport felfedezője), majd ezek spektrumát tüzetesebben vizsgálva fedezte fel (1861-ben) a tallium elemet. Meghatározta ennek pontos atomtömegét és tanulmányozta kémiai tulajdonságait. Részletesen vizsgálta több más elem (ritkaföldfémek, urán, rádium) kémiai viselkedését, vegyületeit is. A talliumnak azt az ásványát, amelyből az elemet kimutatta, róla nevezték el crookesitnek — (Tl, Cu, As)2Se.
1859-ben ő alapította a Chemical News című folyóiratot. Ugyanabban az évben ő használta először az égő magnézium fényét sötétben fényképezéshez.
1874-ben ő találta föl az első radiométert. Ez az úgynevezett Crookes-féle fénymalom egy kisnyomású gázzal töltött üvegbúra, és abban egy tű hegyére illesztett négykarú lapátos kerék, az egyik oldalukon sötétre festett, másik oldalukon fényes lapátokkal. Ha megvilágítják, a kerék forogni kezd.
1879-ben A sugárzó anyagról publikált elmélete az elektronelmélet fontos előfutára volt.
Az elektromos kisülést ritkított gázokban tanulmányozta, és ehhez 1875-ben tökéletesítette a katódsugárcsöveket, amiknek általa használt változatát Crookes-csőnek nevezzük. E csövekkel végzett kísérletei során fedezte fel, hogy a katódból sugarak indulnak ki (katódsugarak).
A katódsugarakakról megállapította, hogy egyenes vonalban haladnak, és ha valamilyen anyagba csapódnak, akkor hőhatásuk van és fluoreszkálást okozhatnak. Felfedezte a kisülési csövek katódzónájában kialakuló, később róla elnevezett Crookes-féle sötét teret is. A Crookes-cső továbbfejlesztett változatát használva azután Joseph John Thomson mutatta ki, hogy a katódsugarakat elektronok alkotják.
Vizsgálta a légköri nitrogén megkötődését, tanulmányozta, miként reagál az ívfényben az oxigénnel.
Kifejlesztette (1903-ban) az alfa-részecskék számlálására alkalmas cink-szulfid ernyőt — ez a műszer a spintariszkóp (1904).
Főbb művei
- Handbook to the Waxed-paper Process in Photography (1857);
- Select Methods is Chemical Analysis (1871);
- On Radiant Matter (1879).
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крукс Уильям, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Крукс Уильям, 2015. szeptember 27.
- ↑ Award winners : Davy Medal (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ https://www.thersa.org/about/albert-medal/past-winners
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ https://www.fi.edu/en/laureates/william-crookes
Források
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 678. o. ISBN 963-85773-0-4
- Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 743. o.
- Természettudományi lexikon V. (O–S). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 711. o.
- Kémiatörténeti évfordulók 2002. április–július
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.