A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Wien-híd egy RC tagok impedanciájának precíziós meghatározására is szolgáló hídkapcsolás, amelyet Max Wien 1891-ben dolgozott ki.[1] Megfelelő módosítással LR tagok mérésére is alkalmassá tehető (Maxwell–Wien-híd).
A Wien-híd egy sávzáró szűrő, amelynek f0 frekvencián a kimeneti feszültsége 0, fáziseltolódása 0.[2]
A híd táplálása ismert frekvenciájú váltakozó feszültséggel történik.
Valamint:
Ahol ω = 2·π·f (f a hidat tápláló váltakozófeszültség frekvenciája).
Wien–Wagner-híd segédföldeléssel
Szükség lehet arra, hogy a mérés során a környezetből (például a mérést végző személy ruhájából) felvett töltést a földbe tudjuk vezetni. Erre kínál megoldást a Wien–Wagner-híd segédföldeléssel. Ezt a megoldást elterjedten használják a vezetékes híradástechnikában és az erőátvitelben.
A kapcsolás segítségével a kondenzátorok arányát 0,1% pontossággal lehet meghatározni.
A híd kiegyenlítése
A mérendő C1 veszteséges kondenzátor szöghibáját az R41 (kis értékű) ellenállással egyenlíti ki.
A kiegyenlítést el kell végezni az R2 és R3 ellenállásokkal a kapcsoló S állásában, valamint az R41 és R31 ellenállás segítségével a kapcsoló F állásában.
A híd sikeres kiegyenlítésekor a műszer kitérése a kapcsoló mindkét állásában 0. Ekkor
A Wien-híd mint sávzáró szűrő (Wien–Robinson-híd)
Amennyiben a Wien-híd bemenetére (Uwe) különböző frekvenciájú jeleket kapcsolunk, a kimenetén (Uwy) vizsgálva a jeleket sávzáró szűrőként fog viselkedni, amely a rezonanciafrekvencián (a híd kiegyenlített állapota) 0 nagyságú jelet ad. Ezt a tulajdonságát többek között a Wien-hidas oszcillátorban használják.
Karakterisztikája hasonló a kettős T szűrőéhez.[3]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
- ↑ Messung der Inductionsconstanten: Wien, M. (1891): Messung der Inductionsconstanten mit dem "optischen Telephon" (Measurement of Inductive Constants with the "Optical Telephone"), Annalen der Physik und Chemie 280 (12). (németül) 689–712. o. doi:10.1002/andp.18912801208
- ↑ Tietze Schenk 36: U. Tietze – Ch.Schenk: Analóg és digitális áramkötök. 4. átdolgozott kiadás. (hely nélkül): Műszaki Könyvkiadó. 1990. 36. o. ISBN 963 10 8209 1
- ↑ Elektronika I: Elektronika I 40. oldal
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.