A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A településen világörökségi helyszín található |
Vicenza | |||
A San Michele híd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Veneto | ||
Megye | Vicenza (VI) | ||
Frazionék | historic center of Vicenza | ||
Polgármester | Enrico Hüllweck | ||
Irányítószám | 36100 ,483 | ||
Körzethívószám | 0444 | ||
Forgalmi rendszám | VI | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 109 823 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1379.2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 39 m | ||
Terület | 80 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 33′, k. h. 11° 33′Koordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 11° 33′ | |||
Elhelyezkedése Vicenza térképén | |||
Vicenza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicenza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vicenza városa és Palladio villái Venetóban | |
Világörökség | |
Vicenza, Palladio bazilikája | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | C (I) (II) |
Felvétel éve | 1994 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 33′, k. h. 11° 33′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicenza témájú médiaállományokat. |
Vicenza város Észak-Olaszországban Veneto tartományban, az azonos nevű megye székhelye. Andrea Palladio városaként is ismert, hiszen az építész számtalan késő reneszánsz épületet valósított meg a városban. Vicenza belvárosa Olaszország egyik legfontosabb művészeti, kulturális emléke, ennek köszönhetően jelentős idegenforgalmi célpont. 1994-ben az UNESCO belvárosát felvette a világörökség listájára, majd ezt kiterjesztette 1996-ban Palladio villáira, amelyek Veneto régió egész területén találhatók.
Ipari központ, mely különösen ékszerészetéről és ruhaiparáról híres. Az ország ékszereinek jelentős része itt készül, ami hozzájárul a város gazdaságához. Világhírű ékszerkiállítását, a VicenzaOrót minden évben háromszor rendezik meg.
Fekvése
Vicenza Velencétől mintegy 60 km-re nyugatra, Milánótól 200 km-re keletre a Monti Berici északi lábánál a Bacchiglione folyó mellett fekszik.
Története
Vicenza „Vicetia" néven ősi római város, i. e. 49-től municipium, de a római korban a közeli Patavium (Padova) árnyékában élt. Római emlékeiből nem sok maradt, de három híd a Bacchiglione és a Retrone folyón és a római csatorna néhány boltíve a Porta Santa Croce közelében túlélte az idők viharait.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után az 5. században I. Alarich vandáljai és Attila hunjai pusztították a várost. Később lombard hercegség központja lett és csatlakozott a Barbarossa Frigyes ellen szerveződött Lombard Ligához. Az addig független köztársaságot 1311-ben Verona hódította meg. A milánói Viscontik ellen harcoló Scaligerik megerősítették a várost.
1405-ben Vicenza velencei uralom alá került és ettől kezdve Velence sorsában osztozott.
Magyar vonatkozások
I. Lajos magyar király az első nápolyi hadjárata során, Nápoly felé menet 1347. december 4-én érintette Vicenza városát. Tiszteletére 300 lovaggal vonultak ki elé a veronai Scalák.[2]
Látnivalói
- A késő reneszánsz építészet jeles képviselői Andrea Palladio és kortársa Vincenzo Scamozzi Vicenza polgárai voltak. Építészetüknek számos emléke maradt a városban, pl. a Villa Almerico-Capra „La Rotonda", a Basilica Palladiana, és a Teatro Olimpico
Paloták
- Basilica Palladiana
- Loggia Zeno – Palazzo Vescovile
- Palazzo Angaran
- Palazzo Barbaran Da Porto
- Palazzo Caldogno Tecchio
- Palazzo Capra
- Palazzo Chiericati – Museo Civico
- Palazzo Civena Trissino, ma Casa di Cura Eretenia
- Palazzo Cordellina
- Palazzo Da Monte, ma Migliorini
- Palazzo Da Porto Breganze
- Palazzo Da Porto Colleoni
- Palazzo da Schio detto Ca' d'Oro
- Palazzo da Schio ora Vaccari Lioy
- Palazzo Garzadori, ma Bortolan
- Palazzo Garzadori, ma Braga
- Palazzo Godi Nievo, ma Vicenza tartományi székhelye
- Palazzo Gualdo
- Palazzo Iseppo Da Porto, ma Festa
- Palazzo Leoni Montanari
- Palazzo Negri De Salvi
- Palazzo Pojana, ma Arrigoni Noventa
- Palazzo Porto Breganze, ma Telecom Italia
- Palazzo Proti – Criptoportico Romano
- Palazzo Regaù
- Palazzo Repeta Sale
- Palazzo Thiene, ma Bonin Longare
- Palazzo Thiene, ma a Banca Popolare di Vicenza történelmi székháza
- Palazzo Trissino Lanza
- Palazzo Trissino Trento
- Palazzo Valmarana, ma Braga Rosa
- Palazzo Valmarana-Rossi
- Palazzo Volpe Maltauro
- Palazzo Zen Sesso Fontana
Templomok
- Dóm (15. század)
- Chiesa dei Filippini
- Chiesa dei SS. Filippo e Giacomo
- Chiesa di S. Croce detta Dei Carmini in S. Giacomo Maggiore
- Chiesa di S. Gaetano da Thiene
- Chiesa di S. Maria delle Grazie
- Chiesa di S. Maria in Araceli
- Chiesa di S. Maria in Foro detta Dei Servi
- Chiesa di S. Maria Maddalena
- Chiesa di S. Martino
- Chiesa di S. Pietro e Oratorio dei Boccalotti
- Chiesa di S. Vincenzo
- Chiesa di San Giorgio
- Chiesa di San Lorenzo
- Chiesa di San Marco
- Chiesa di San Rocco
- Chiesa di San Stefano
- Chiesa di Santa Caterina
- Chiesa di Santa Corona
- Chiesa di Santa Maria Nuova
- Chiesa e Chiostro di S. Giuliano
- Chiostro di San Pietro
Érdekesség
A vicenzaiakat itáliaszerte gúnyból mangiagattinak (macskaevőknek) nevezik, mivel a legenda szerint a nagy éhínségek idején megették a macskákat is.
Híres emberek
- Amy Adams, amerikai színésznő
- Roberto Baggio, labdarúgó
- Miki Biasion, autóversenyző
- Gelindo Bordin, atléta
- Roberto Busa, szerzetes, nyelvész
- Tullio Campagnolo, kerékpáros, feltaláló
- Francesco Chieregati, püspök
- Federico Faggin, feltaláló
- Antonio Fogazzaro, író
- Sonia Gandhi, indiai politikus, Radzsiv Gandhi felesége
- Jessie James, énekes
- Luigi Meneghello, író
- Andrea Palladio, építész
- Goffredo Parise, író
- Antonio Pigafetta, felfedező
- Guido Piovene, író
- Manuel Righele, író
- Paolo Rossi, labdarúgó
- Vincenzo Scamozzi, építész
- Guido Vedovato, festőművész
- Nicola Vicentino, zeneszerző
Testvérvárosok
Városkép
Jegyzetek
- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986, 84-85. oldal
Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olasz Wikipédia
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.