A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tirol | |||
1140 – 1919 | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tirol témájú médiaállományokat. |
Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része. Nevét Tirol grófjairól kapta, akik a Meran közeli Tirol (ma Tirolo) településről származtak. A történelmi Tirolt az 1919-es Saint-Germain-i béke osztotta ketté.
- Ausztriához tartozik a mai Tirol tartomány:
- Észak-Tirol (Nordtirol)
- Kelet-Tirol (Osttirol)
- Olaszországhoz tartozik a mai Trentino-Alto Adige autonóm tartomány:
Története
Tirol területe évezredek óta lakott. Az első telepesek 10 000 évvel ezelőtt költöztek a vidékre, akiket Kr. e. 4000 körül földműveléssel foglalkozó népek váltottak fel. Ebből az időszakból származik az Ötzi névre hallgató gleccsermúmia, akit az Ötztali-Alpokban találtak meg a régészek. Jelentős volt a rézbányászat, amely a régió kereskedelmi fellendülését biztosította. Kr. e. 450-ben illír népcsoportok telepedtek le Tirol hegyei között, akiket később a rómaiak réteknek neveztek.
Kr. e. 15-ben a területet Drusus és Tiberius római hadvezérek foglalták el és felosztották Noricum és Raetia provinciák között. Az itt élő illírek átvették a latin köznyelvet, ebből alakult ki a még ma is beszélt rétoromán nyelv. Itt haladt át a Via Claudia Augusta, amely a mai délnémet területeket kötötte össze Itália északi részével. A rómaiak számára nem volt Tirol túlságosan vonzó, amit a viszonylag kevés település igazol. A legismertebb római város Aguntum volt, a mai Lienz közelében.
Tirol a Római Birodalom összeomlása után a keleti gótoké lett, majd 550 körül egészen Bozenig a bajorok szállták meg. Ettől kezdve a Bajor Hercegség része lett. A bajor uralom alatt az itt élő népeket keresztény hitre térítették.
A XII. században alakult meg a Tiroli grófság, melynek központja a Tirol faluban található Tirol-kastély volt. A grófság egyre nagyobb lett, majd 1363-ban a Habsburgok kezére került. Területe ekkora már közel azonos volt a maival. Az Inn völgyének alsó része Bajorországhoz tartozott, a Zillertal pedig Salzburghoz.
Az ezt követő századokban Tirol sokszor cserélt gazdát. 1796-ban a franciák próbálták meg elfoglalni. 1803-ban Tirolhoz csatolták a brixeni és bozeni püspökséget. A napóleoni háborúk során az 1805-ös pozsonyi békeszerződésben Napóleon az általa kreált Bajor Királysághoz csatolta. 1809-ben kitört az Andreas Hofer vezette tiroli népfelkelés, amely a bajor uralom ellen irányult. Az osztrákok harctéri vereségei nyomán megkötött schönbrunni békeszerződés után a magukra hagyott tiroliak vereséget szenvedtek, Tirol egyes részei az Itáliai Királysághoz és a francia Illír tartományokhoz kerültek. 1813-ban Ausztria visszafoglalta, 1815-ben a bécsi kongresszus végleg a Habsburg Birodalomhoz csatolta vissza.
1919-ben a saint germaini béke megkötésével Tirol is arra a sorsra jutott, amelyre a Magyar Királyság 1920-ban. A Brenner-hágótól délre fekvő területeket az Olasz Királysághoz csatolták és ezzel hatalmas német ajkú terület (Deutschtirol) került olasz fennhatóság alá. Mussolini uralma alatt megkezdődött a népesség erőszakos „olaszosítása”, ez elsősorban a nagyobb városokban járt sikerrel. Az Anschlusst követően, 1939 októberében Hitler és Mussolini megkötötték a berlini egyezményt, mely a dél-tiroli német ajkú lakosságot kényszerválasztás (opció) elé állította: Német-osztrák identitásukat csak a náci Német Birodalomhoz tartozó Ausztriába kivándorlók, az „optánsok” őrizhetik meg. A szülőföldjükön, Dél-Tirolban maradók („Dableiber”) a olasz fasizmus etnikai szabályait kötelesek elfogadni. A német ajkú lakosság 80%-a választotta az „opciót”, de 1943-ig ténylegesen csak mintegy 75 000 fő költözött át ténylegesen a Harmadik Birodalomba. Nagy részük 1945-ben visszatért szülőföldjére, az olasz Dél-Tirolba.
A második világháború után Ausztria eredménytelenül próbálta legalább az osztrákok által lakott vidéket ismét visszaszerezni. Az 1946-ban Párizsban megkötött Gruber–De Gasperi-egyezmény értelmében a német nyelvű Dél-Tirol széles körű kulturális autonómiát kapott, és az őslakos német etnikumot érintő kérdésekben Ausztriát hivatalos tárgyalópartnerként ismerték el.
Az olasz kormány úgy értelmezte az egyezményt, hogy 1948-ban a német nyelvű Dél-Tirolt hozzácsatolta az olaszok lakta Trentino tartományhoz, létrehozva Trentino-Alto Adige kétnyelvű régiót. Erre a közös régióra ruházta az etnikai autonómiát érintő jogokat és hatásköröket. Emiatt Dél-Tirolban tüntetések, erőszakos akciók kezdődtek, amelynek fő koordinálója a Dél-tiroli Felszabadítási Bizottság (németül: Befreiungsausschuss Südtirol), röviden BAS lett. Ez a csoport művelte az 1961-es Feuernacht (A tűz éjszakája) elnevezésű terroristaakciót, amellyel a tartomány közüzemi áramellátását akarták megzavarni.[1] Ezek hatására, hosszas diplomáciai viták után az olasz kormány 1972-ben elfogadta a második autonómia-statútumot (ennek neve Ausztriában „Dél-Tirol-törvénycsomag”, Südtirol-Paket). Ennek értelmében a közös régió jogosítványait a két autonóm megyére ruházták át (Bozen megye, azaz Dél-Tirol és Trento megye, azaz Trentino). Ilymódon Dél-Tirol nagyfokú autonómiát kapott, amely azóta követendő példaként szolgál más államok etnikai problémáinak megoldására. Mindazonáltal Ausztria törekvésének, a politikai köznyelvben felkapott védőhatalmi (Schutzmacht) státusznak fogalmát mindmáig (2013-ig) semmilyen hivatalos dokumentumban sem írták le. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 2012-ben a szövetségi alkotmányba kívánta iktatni Ausztria védőhatalmi státuszát a dél-tiroli német és ladin kisebbség felett, de a törvényhozás elutasította az indítványt.
Tirol-Dél-Tirol/Alto Adige-Trentino európai régió
A békülési folyamat eredményeképp 1998-ban megalakult az „Europaregion Tirol-Südtirol/Alto Adige-Trentino”. A határokon átnyúló szervezet a közös politikai és gazdasági életet segíti.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.