Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Felső-Ausztria (Oberösterreich)
Felső-Ausztria címere Felső-Ausztria zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Linz
Legnagyobb város	Linz
Kormányzó	Thomas Stelzer (ÖVP)
ISO 3166-2	AT-4
Népesség
Teljes népesség	1 490 279 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban	3.
Népsűrűség	118 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	343 m
Legmagasabb pont	Dachstein, 2995 m
Terület	11 981,92 km²
Rangsorban	4.
Időzóna	CET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Felső-Ausztria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felső-Ausztria témájú médiaállományokat.

Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4. legnagyobb tartománya. Németország, Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg és Stájerország határolja.

Közlekedés

Felső-Ausztrián az A8-as, A7-es, A25-ös, A9-es és az A1-es autópálya megy keresztül.

Földrajz

Nagytájak

Felső-Ausztriát 3 nagy természeti tájegységre lehet felosztani. Északtól dél felé haladva fedezhető fel ez a 3 részre tagolódás.

• A Mühlviertel a Dunától északra terül el, de egyes szakaszai a folyótól délre is megtalálhatóak. A Mühlviertel a bohémiai masszívum gránit- és gneiszplatójához tartozik.
• A Dunától délre terül el az Alpenvorland (Oberösterreichisches Alpenvorland). Ez a táj többnyire dombos, néhány helyen sík. A területen intenzív erdő- és legeltető gazdálkodás folyik.
• A tartomány délnyugati területe egyben a Salzkammergut legnagyobb része.
• A tartomány déli részén az Alpokkal találkozunk. Az Alpoknak ezen csoportja a Salzach és az Enns folyók között terül el (Salzburger-Oberösterreichische Alpen).

Hegységek

Az Alpok felső-ausztriai vonulatai így tagolódnak:

• Voralpen: Oberösterreichische Voralpen, Sengsengebirge, Reichraminger Hintergebirge, Salzkammergutberge és számos más csoport.
• Kalkhochalpen: Dachsteingebirge és Dachsteinmassiv; Totes Gebirge; Eisenerzer Alpen

Tavak

Az összes nagyobb felső-ausztriai tó a Salzkammergut vidéken fekszik:

• Almsee
• Attersee
• Hallstätter See
• Irrsee
• Langbathseen
• Mondsee
• Offensee
• Traunsee
• Wolfgangsee.

Folyók

Történelem

A középkorban Felső-Ausztria nagy része a Stájer Hercegséghez tartozott. Először egy 1264-es oklevélben említik. Ekkor II. Ottokár egy vitatott területet felosztva kialakította az „Österreich ob der Enns” tartományt. Innen ered a magyar „Óperencia” szó. 1490-ben a régió hercegség lett. A későbbiekben a tartomány a Habsburg Birodalom része volt, de átmenetileg többször is megszállták a bajorok és a franciák is a napóleoni háborúk idején. 1918 óta az Osztrák Köztársaság része, kivéve az Anschluss időszakát, amikor néhány évig Németországhoz tartozott a terület.

Felső-ausztriai magyarok

Felső-Ausztriában számos magyar közösség él, akik a történelem folyamán különböző időszakokban vándoroltak be.^[2]

Jegyzetek