Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének – Winston Churchill (Nagy-Britannia), Franklin D. Roosevelt (USA) és Joszif Visszarionovics Sztálin (Szovjetunió) – legelső csúcstalálkozója 1943-ban Teheránban, Iránban.

Előzmények

1943. október 30-án Moszkvában volt a külügyminiszterek találkozója (SZU: Molotov, USA: Hull, Nagy-Britannia: Eden és Kína).

Moszkvai nyilatkozat:

• általános nemzetközi szervezet
• béke és nemzetközi biztonság
• minden békeszerető állam szuverén egyenlősége
• Ausztria tekintetében: a bekebelezés semmis, egy szabad és független Ausztria megalapítása

A teheráni értekezlet

A német felső vezetés a kurszki vereség és Olaszország kilépése után tisztában volt azzal, hogy elvesztette a háborút. Most már az időnyerés volt a legfőbb cél: Hitlert és munkatársait az a remény éltette, hogy közben a szövetségeseket kijátszhatja egymás ellen.

Ezt a reményt foszlatta szét az 1943. november 28. és december 1. között megtartott teheráni értekezlet, ahol Sztálin, Roosevelt és Churchill először találkoztak személyesen hármasban. Megállapodtak, hogy:

• A háborút a nácizmus teljes szétzúzásáig folytatják, nem kötnek különbékét.
• 1944-ben Nyugat-Európában hoznak létre egy második frontot. Ez egyúttal politikai döntés is volt, melynek következménye: a Balkán és Magyarország a szovjetek hadműveleti körébe fog tartozni.
• Meghatározzák Lengyelország új határait.
• Elhatározzák a háborús bűnösök felelősségre vonását (a későbbi nürnbergi per).
• A jugoszláv partizánok támogatása mellett döntenek.

A helyszín megválasztásának szempontjai között szerepelt, hogy a Szovjetunió nem rendelkezett olyan repülőgéppel, amellyel a Német Birodalom által ellenőrzött légtérben biztonságosan tudtak volna közlekedni.

Források

• Gportal.hu
• Kivonat a dokumentumokból^{[halott link]}

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!