Piarista Gimnázium
Alapítva	1717
Hely	Magyarország, Budapest V. kerülete
Típus	gimnázium katolikus iskola piarista iskola
OM-azonosító	035259
Elhelyezkedése
Piarista Gimnázium Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 08″47.49305556, 19.0522222247.493056°N 19.052222°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 08″47.49305556, 19.0522222247.493056°N 19.052222°E
A Piarista Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piarista Gimnázium témájú médiaállományokat.

A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten. 1717 óta működik.^[1][2]

Története

Pest városa a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után a piaristákat bízta meg első középfokú iskolájának létrehozásával. A tanítás 1717. november 7-én kezdődött meg, amely kezdetben a jezsuiták rendszerét követte, de hamar kialakult a piaristák jellemző nevelési és tanulmányi rendje. Az iskola a 19. század elején öt- majd hatosztályossá bővült. A hetedik osztály 1850-ben nyílt meg, ezzel az iskola főgimnáziummá alakult. 1883-tól állami tanterv szerint működő nyolcosztályos főgimnáziumként működött.

Mai épületét az 1900-ban lebontott régi pesti városháza helyén emelték. Tervezője Hültl Dezső volt (1914–1917).^[3]

A második világháború után általános iskolai oktatást is szerveztek, majd az általános iskola és a gimnázium szervezetileg különvált. Az 1948-as államosítás után az általános iskola megszűnt, a gimnázium két évig Budapesti V. ker. Állami Ady Endre Általános Gimnázium néven működött. 1950-től az állam és az egyház megállapodása alapján újra rendi kezelésbe került, és négyosztályos gimnáziumként működhetett. 1953 őszétől a Váci utcai épület az ELTE használatába került (a bölcsészkar üzemelt itt), a Piarista Gimnáziumot pedig a Mikszáth Kálmán térre költöztették (a Sophianum épületébe).

1989-től a létszámkorlátozás megszűnt; az iskola újabb osztályokkal, a tanári kar pedig civil tanárokkal bővült. Az utolsó négy évfolyamos osztály 2002-ben érettségizett, azóta csak hat évfolyamos osztályok működnek.^[4]

A gimnázium régi épületét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2001 júniusában elhagyta, és visszaadta a piarista rendnek. Hosszan elhúzódó felújítási és átalakítási munkák kezdődtek. Ezek során Golda János terve szerint az egykori udvar helyére tornaterem épült, amelynek teteje egyben iskolaudvarként szolgál a diákok és tanárok számára.^[5] Az építkezés 2011 tavaszán ért véget, majd május 9. és 16. között a gimnázium átköltözött a Mikszáth térről saját egykori épületébe. Május 16-án a diákok és tanárok Vízhányó Zsolt igazgató vezetésével, az iskolai fúvószenekar kíséretében vonultak át Piarista (akkor még Pesti Barnabás) utcába.^[6] A gimnázium kápolnáját (1957-től itt működött az Egyetemi Színpad), amelynek átépítése 2011 nyarán fejeződött be, Erdő Péter esztergomi érsek áldotta meg 2011. szeptember 2-án.^[7]

Személyek

Egykori neves tanárok

• Bajtay Antal (1717–1775) piarista szerzetes, történész
• Farkas István (1949–) piarista szerzetes
• Haller György (1883–1934) tanár, festőművész
• Huszka József (1854–1934) tanár, néprajzkutató, művészettörténész
• Jelenits István (1932–) piarista tanár, teológus, irodalomörténész
• Kornis Gyula (1885–1958) piarista szerzetes, filozófus, politikus
• Lukács László (1936–), piarista tanár, teológus, irodalomtörténész, szerkesztő
• Öveges József (1895–1979) piarista szerzetes, fizikus
• Rómer Flóris (1815–1889) régész, művészettörténész, a magyar régészet atyja
• Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész

Egykori neves diákok

• Ágai Adolf (1836–1916) újságíró, humorista
• Antall József (1932–1993) történész, politikus
• Arányi Lajos György (1812–1887) orvos, tanár
• Bajza József (1804–1858) költő, színigazgató, kritikus
• Balás Béla (1941–) püspök
• Barkóczy László (1791–1847) pap
• Batsányi János (1763–1845) költő
• Batthyány Ignác (1741–1798) pap
• Bánáss László (1888–1949) veszprémi püspök
• Béldy Alajos (1889–1946) katona
• Bignio Lajos (1839–1907) operaénekes
• Bónis György (1914–1985) jogtörténész
• Bujtor István (1942–2009) színész
• Bulányi György (1919–2010), piarista tanár, lelkipásztor, író
• Csapodi Csaba (1910–2004) történész, könyvtáros
• Csemegi Károly (1826–1899) jogász
• Degen Gusztáv (1834–1903) jogász, politikus
• Dessewffy József (1771–1843) politikus
• Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, politikus
• Erdő Péter (1952–) püspök, érsek, teológus, egyházjogász
• Esterházy Péter (1950–2016) író
• Fallenbüchl Zoltán (1924–2006) történész, irodalomtörténész, könyvtáros
• Feszl Frigyes (1821–1884) építész
• Finály Henrik (1825–1898) klasszika-filológus
• Forinyák Géza (1840–1860) joghallgató
• Fügedi Erik (1916–1992) történész, könyvtáros
• Fülei-Szántó Endre (1924–1995) nyelvész, bölcsész
• Gerlóczy Gyula (1837–1893) jogász
• Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász
• Gyurkovics Tibor (1931–2008) író, költő, pszichológus
• Hajnik Imre (1840–1902) jogász, jogtörténész
• Hampel József (1849–1913) régész, tanár
• Haynald Lajos (1816–1891) pap, teológus
• Hevesy György (1885–1966) Nobel-díjas vegyész
• Hild József (1789–1867) építész
• Ifj. Horthy Miklós (1907–1993) politikus
• Hültl Dezső (1870–1946) építész
• Hültl Hümér (1868–1940) orvos, tanár
• Imrédy Béla (1891–1946) közgazdász, politikus
• Jelenits István (1932–) piarista tanár, teológus, irodalomörténész
• Káldy Gyula (1838–1901) zeneszerző, karmester az Operaház igazgatója
• Károlyi Gyula (1871–1947) politikus
• Károlyi István (1797–1881) politikus
• Károlyi Sándor (1831–1906) politikus
• Kertbeny Károly (1824–1882) újságíró, műfordító
• Kinszki Imre (1901–1945) fotográfus
• Konek Sándor (1819–1882) statisztikus, jogász
• Kozma György (1939–1990) pap
• Kőváry Gyula (1884–1967) színész, író, rendező, konferanszié
• Lakatos Géza (1890–1967) katona
• Lehár Ferenc (1870–1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester
• Lénárd Ödön (1911–2003) piarista tanár, lelkipásztor, történész
• Lenz József (1897–1965) nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, tartalékos huszárszázados.
• Lenz József, vitéz (1922–1942) tüzér zászlós. Hősi halála emlékére a „Lenz József alapítvány”-t hozták létre a piarista gimnáziumban.
• Lotz Károly (1833–1904) festőművész
• Lukács László (1936–), piarista tanár, teológus, irodalomtörténész, szerkesztő
• Magyar Elek (1875–1947) újságíró, gasztronómiai szakíró
• Magyary Zoltán (1888–1945), egyetemi tanár, jogász, köztisztviselő, a magyar közigazgatás megreformálója
• Malonyai Dezső (1866–1916) író, művészettörténész
• Martinovics Ignác (1755–1795) ferences szerzetes, bölcsész, teológus, természettudós, politikus
• Mészáros Lázár (1796–1858) katona, politikus
• Mutschenbacher Emil (1880–1945) agrárpolitikus, szakíró
• Navratil Ákos (1875–1952) közgazdász
• Oberfrank Pál (1964–) színész
• Oláh György (1927–2017) Nobel-díjas vegyész
• Osvald István (1867–1944) jogász, bíró
• Örkény István (1912–1979) író
• Pauer János (1814–1889) pap, teológus, egyházjogász
• Pauler Gyula (1841–1903) történész, levéltárigazgató
• Perczel András (1959–) biokémikus
• Péterfy Jenő (1850–1899) tanár, irodalomtörténész, esztéta
• Petőfi Sándor (1823–1849) költő
• Pilinszky János (1921–1981) költő
• Pomogáts Béla (1934–2023) kritikus, tanár, irodalomtörténész
• Ponori Thewrewk Árpád (1839–1903) tanár, irodalomtörténész, klasszika-filológus, kritikus
• Ponori Thewrewk Aurél (1842–1912) orvos, tanár
• Ponori Thewrewk Aurél (1921–2014) csillagász, kronológus, szakíró, természettudós
• Ponori Thewrewk Emil (1838–1917) klasszika-filológus, műfordító
• Rákosi Viktor (1860–1923) író, újságíró, politikus
• Rottenbiller Lipót (1806–1870) jogász, politikus
• Andrei Șaguna (1809–1873) román ortodox püspök
• Sauska Krisztián vállalkozó, borászatalapító
• Schanda Tamás (1987–) politikus
• Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, költő, műfordító, irodalomtörténész
• Simonyi Iván (1838–1904) ügyvéd, szerkesztő, országgűlési képviselő
• Sipőcz Jenő (1878–1937) jogász, politikus
• Szemlér Mihály (1878–1937) festő, grafikus, tanár
• Szentkirályi Móric (1809–1882) jogász, politikus
• Szerb Antal (1901–1945) író, irodalomtörténész
• Szily László (1970–) újságíró
• Szomjas György (1940–) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.
• Teleki Pál (1879–1941) földrajztudós, politikus
• Tihanyi Károly (1914–2006) magyar-latin szakos tanár
• Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész, kritikus
• Tóth Béla (1857–1907) újságíró, filológus
• Török Jenő (1908–1983) piarista tanár, lelkipásztor, könyvkiadó, fordító
• Triznya Mátyás (1922–1991) festő, látványtervező, operatőr
• Ugron Gábor (1880–1960) jogász, politikus
• Vállas Antal (1809–1869) mérnök, matematikus
• Vámbéry Ármin (1832–1913) keletkutató
• Vavrik Béla (1835–1917) jogász, kúriai bíró
• Verebélÿ László (1883–1959) villamosmérnök, egyetemi tanár
• Vassányi Béla (1923–1999) fotóművész
• Vermes Lajos (1880–1941) sportoló
• Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő
• Wlassics Gyula (1852–1937) jogász, politikus
• Zichy Mihály (1827–1906) festő, grafikus
• Zimányi József (1931–2006) fizikus
• Zipernowsky Károly (1853–1942) mérnök, feltaláló

Rangsor

Bővebben: Magyarországi gimnáziumok és középiskolák rangsorai

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos honlap (magyar)