A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többséget alkotó nemzet etnikai határaival, vagy az ország határa azokon belül húzódik. A nemzetállamiság nem zárja ki a nemzeti kisebbségeknek a többségi nemzetiséghez viszonyított relatív alacsony számát, vagy kevés helyen lokálisan koncentrálódott meglétét.
Létrejötte
A mai európai nemzetállamok nagy része a 18-19. században alakult ki, egyes országokban a nagyobb birodalmaktól való elszakadással, máshol a kisebb, addig önálló államok egyesítésével (Németország, Olaszország).[1] E törekvések hátterében érzelmi megfontolásokon túl az a felismerés állt, hogy a képviseleti, tanácskozó demokrácia és a polgári közigazgatás, mely intézmények közös eszményként lebegtek a 19. század Európájának értelmisége előtt, homogén nemzeti viszonyok között lehetnek csak igazán sikeresek[2]
Azonban az etnikai alapon keletkezett államokban „automatikusan” létrejöttek a kisebbségek, aminek a kezelésére nem voltak (nincsenek?) elfogadott megoldások. A probléma gyökere, hogy az azonos nemzetiséghez tartozó csoportok nem feltétlenül élnek egy összefüggő területen. (Például: a Magyarországon a pilisi falvakban élő svábok), illetve az etnikai, és a katonailag védhető határok (folyók, hegygerincek) nem mindig esnek egybe. A kisebbségekhez való viszony problémája pedig az, hogy az egyazon népcsoportokhoz tartozó politikusok sem találják meg a közös hangot a közös fellépéshez, ezzel visszaélve és így emiatt a mindenkori nemzetállami politikai sakkhúzásoknak alanyai és elszenvedői.
Források
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. február 19.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. február 19.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.