A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Murray Gell-Mann | |
Murray Gell-Mann a Harvard Egyetemen | |
Született | 1929. szeptember 15.[1][2][3][4][5] Alsó Manhattan |
Elhunyt | 2019. május 24. (89 évesen)[6][7][8][4][5] Santa Fe[9] |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa |
|
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | ügyvivő (1974. augusztus 31. – 1988, Smithsonian Intézet) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Red Butte temető[17] |
Murray Gell-Mann aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Murray Gell-Mann témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
Élete
New Yorkban, a Lower East Side-on született, Arthur Gell-Mann és Pauline Reichstein fiaként, és már korán csodagyereknek mutatkozott. A természet iránti érdeklődéstől hajtva 15 éves korában beiratkozott a Yale Egyetemre, miután évfolyamelsőként végzett a Columbia Grammar and Preparatory School-on (középiskola). 1948-ban szerzett bakkalaureátus fokozatot, majd 1951-ben az Massachusetts Institute of Technology (MIT, Massachusettsi Műszaki Egyetem)-n PhD-t.
A Chicagói Egyetem professzora volt, majd 1955-től 1993-ig a California Institute of Technology-n tanított. 1984-ben ő alapította a Santa Fe Institute-ot Új-Mexikóban, ami nonprofit kutatásokkal foglalkozik a komplex rendszerek területén.
A kelet-ázsiai régiségek gyűjtője.
Tudományos munkássága
Az 1950-es évek-ben részt vett az újonnan felfedezett részecskék, a kaonok és hiperonok tanulmányozásában. Ez vezette egy új kvantumszám, a ritkaság felfedezéséhez. Egyik sikere a Gell-Mann–Nishijima-összefüggés felállítása, ami eredetileg empirikus formula volt, de később a kvarkmodell megmagyarázta.
1961-ben Júvál Neemánnal párhuzamosan javasolta a hadronok egy új osztályozását, oktettekbe (majd dekuplettekbe) csoportosítva őket, amit ő nyolcas útnak nevezett, a buddhizmus által inspirálva. 1964-ben vetette fel George Zweiggel párhuzamosan, hogy a sok hadron egyszerűen felépíthető három elemi részecskéből, amiket ő kvarkoknak nevezett. A nevet James Joyce Finnegan ébredése című könyvének egy jelenete inspirálta. Gell-Mann sokáig inkább elméleti segédeszközöket látott a kvarkokban, nem igazi részecskéket. Gell-Mann egy, a Fermilabban 1972-ben rendezett konferencián állt elő a kvantum-színdinamika(QCD) elméletével, amely számot vetett a kvarkok és antikvarkok "gluonoknak" nevezett közvetítő részecskék által megvalósuló kölcsönhatásaival. A QCD, amely bizonyos tekintetben a kvantum-elektrodinamikának felel meg, végül gyakorlatilag teljes leírását adta az atomi részecskéket összekötő "erős kölcsönhatás" működésének. 1994-ben Gell-Mann már azt írhatta, hogy a nukleáris részecskék 1940-es évek óta megfigyelt ellentéteit "mára már mind fel tudjuk oldani azzal, hogy azokat kvarkok, antikvarkok és gluonok összetételeiként értelmezzük. A kvantum-színdinamika elméletében megtestesülő kvarkséma tehát feltárta a látszólag igen bonyolult állapotmintázat mélyen rejlő egyszerűségét".
Ezután a gyenge kölcsönhatást tanulmányozta, majd később a komplex rendszerek felé fordult. Nevét viselik az úgynevezett Gell-Mann-mátrixok.
1969-ben egyedül nyerte a fizikai Nobel-díjat "az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával kapcsolatos felfedezéseiért". Nevét viselik az úgynevezett Gell-Mann-mátrixok.
Magánélete
Gell-Mann 1955-ben vett feleségül egy brit régészhallgatót, J. Margaret Dow-t, akitől két gyermeke született: Elizabeth Sarah és Nicolas Webster. Margaret 1981-es halálával megözvegyült, de 1992-ben másodszor is megnősült: a költő és angolprofesszor Marcia Southwicket vette el.
Jegyzetek
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гелл-Ман Марри, 2015. szeptember 27.
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ https://twitter.com/seanmcarroll/status/1131941028829679617
- ↑ Murray Gell-Mann, Who Peered at Particles and Saw the Universe, Dies at 89, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Solomon R. Guggenheim Múzeum
- ↑ https://www.nytimes.com/2019/05/24/obituaries/murray-gell-mann-died-.html
- ↑ Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
- ↑ https://science.osti.gov/lawrence/Award-Laureates
- ↑ https://aapt.org/Programs/awards/richtmyer.cfm
- ↑ The Nobel Prize in Physics 1969 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
- ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
- ↑ 199423923, 2021. március 24.
Források
- Leon Max Lederman: Az isteni a-tom, 2000
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.