A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kálium-oxid | |
kálium-oxid | |
IUPAC-név | kálium-oxid |
Más nevek | kálium-monoxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 12136-45-7 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | K2O |
Moláris tömeg | 94,20 g/mol |
Megjelenés | halványsárga szilárd anyag |
Sűrűség | 2,35 g/cm³ |
Olvadáspont | >350 °C, bomlik |
Oldhatóság (vízben) | heves reakcióban KOH keletkezik |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | Antifluorit (köbös), cF12 |
Tércsoport | Fm3m, No. 225 |
Koordinációs geometria |
tetraéderes (K+); köbös (O2–) |
Veszélyek | |
MSDS | ICSC 0769 |
EU Index | nincs listázva |
Főbb veszélyek | Korrozív, vízzel hevesen reagál |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | kálium-szulfid |
Azonos anion | lítium-oxid nátrium-oxid rubídium-oxid cézium-oxid |
Rokon kálium-oxidok | kálium-peroxid kálium-szuperoxid |
Rokon vegyületek | kálium-hidroxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-oxid a kálium és oxigén halványsárga színű ionvegyülete, a kálium legegyszerűbb oxidja. Ritkán előforduló, nagyon reakcióképes vegyület. Néhány kereskedelmi forgalomban elérhető anyag, például műtrágyák és cementek százalékos hatóanyagtartalmát ekvivalens mennyiségű K2O-ra vonatkoztatva adják meg.
Előállítása
Oxigén és kálium reakciójával állítják elő, melynek során K2O2 kálium-peroxid keletkezik, majd ezt fémkáliummal reagáltatva kapják az oxidot:[1]
- K2O2 + 2 K → 2 K2O
Másik, kényelmesebb eljárás szerint K2O-t kálium-nitrát és fémkálium hevítésével szintetizálnak:
- 2 KNO3 + 10 K → 6 K2O + N2
Kálium-hidroxidból vízelvonással nem lehet oxidot nyerni.
Tulajdonságai és reakciói
A K2O antifluorit rácsban kristályosodik, melyben a kationok és anionok helye a CaF2 rácsához képest fel van cserélve. A káliumionokat 4 oxidion veszi körül, míg az oxidionokhoz 8 káliumion koordinálódik.[2][3] A K2O bázikus oxid, vízzel hevesen reagálva maró hatású kálium-hidroxid keletkezik belőle. Levegőn állva elfolyósodik, mivel elnyeli annak víztartalmát, minek hatására beindul a fenti reakció.
Kálium-oxid a műtrágyákban
A műtrágyák címkéjén az N-P-K (nitrogén-foszfor-kálium) számokban a K2O képletet használják, amely bár a kálium-oxid helyes kémiai képlete, azonban ezekben a termékekben nem magát a kálium-oxidot használják. A műtrágyák káliumforrása általában kálium-klorid, kálium-szulfát vagy kálium-karbonát. A címkén szereplő K2O százalékos mennyisége a műtrágyában levő kálium mennyiségét adja meg, ha az kálium-oxid formájában lenne jelen. A kálium-oxid tömegének kb. 83%-a kálium, de pl. a kálium-kloridban az aránya csak 52%, így a kálium-kloridban kevesebb kálium van, mint az ugyanolyan tömegű kálium-oxidban. Emiatt ha egy műtrágya tömegének 30%-a kálium-klorid, akkor káliumtartalma a – kálium-oxidban történő – szokásos megadási mód szerint csak 19%.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Potassium oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
- ↑ Zintl, E.; Harder, A.; Dauth B. (1934), "Gitterstruktur der oxyde, sulfide, selenide und telluride des lithiums, natriums und kaliums", Z. Elektrochem. Angew. Phys. Chem. 40: 588–93
- ↑ Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.