A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Johann Wilhelm Hittorf | |
1893 körül | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1824. március 27. Bonn |
Elhunyt | 1914. november 28. (90 évesen) Münster |
Sírhely | Zentralfriedhof Münster |
Ismeretes mint | |
Nemzetiség | német |
Állampolgárság | Németország |
Szülei | Theresia Hittorf Heinrich Hittorf |
Iskolái | Bonni Egyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | |
Pályafutása | |
Szakterület | fizika, kémia |
Kutatási terület | elektrokémia, katódsugárzás |
Munkahelyek | |
Münsteri Egyetem | egyetemi tanár (fizika, kémia) 1852–1879; kémia tanszékvezető (1879–1890) |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Akadémiai tagság |
|
Hatással voltak rá |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Wilhelm Hittorf témájú médiaállományokat. |
Johann Wilhelm Hittorf (Bonn, 1824. március 27. – Münster, 1914. november 28.) német fizikai kémikus, egyetemi tanár.
Élete, munkássága
Az egyetemet befejezve Münsterbe költözött. Az az ottani egyetemen habilitált, majd lett 1852-ben a fizika és a kémia professzora.
Kezdetben a foszfor és a szelén allotrop módosulatainak tulajdonságait vizsgálta.
Későbbi kutatási területei:
- izzó gázok spektrumai;
- gázok elektromos vezetőképessége, ide értve a láng (tehát az égő gázok) elektromos vezetőképességét is;
- oldatok és keverékek elektrolízise;
- ionvándorlás az elektrolízis közben;
- elektromos kisülések ritkított gázokban.
A katódsugárzás vizsgálatához megkonstruálta az erősen ritkított gázokat tartalmazó és utóbb róla elnevezett Hittorf-csövet. 1869-ben rájött, hogy a a katódról kilépő részecskék a különböző anyagi minőségű és nyomású gázokban eltérő (színű) fényjelenségeket hoznak létre. Észrevette, hogy ha a katódsugarak útjába valamiyen tárgyat helyezünk, akkor a tárgy mögött elhelyezett ernyőn megjelenik annak árnyéka, tehát a katódsugarak egyenes vonalban terjednek. Ezek a kutatásai nagyban hozzájárultak a röntgensugarak későbbi felfedezéséhez, valamint előkészítették a vákuumdióda későbbi feltalálását is.
Kimutatta, hogy a katódsugárzást a mágneses tér eltéríti. Az eltérítés mértékéből ki lehetett számítani a töltött részecske (a későbbi elektron) töltését.[1]
Az elektrolízist kutatva megállapította, hogy egyes ionok gyorsabban mozognak másoknál.
1890-ben vonult nyugdíjba.
Fontosabb publikációi
- J. W. Hittorf and J. Plücker: On the spectra of ignited gases and vapours with especial regard to the same elementary gaseous substance. Phil. Trans. Royal Soc. (London) 155, 1 (1865) (Volltext).
Jegyzetek
- ↑ Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
Források
- Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 147. o.
- Bokor József (szerk.). Hittorf János Vilmos, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- História - Tudósnaptár Hittorf, Johann Wilhelm
- Josef Niesen: Bonner Personenlexikon. 2. Auflage. Bouvier-Verlag, Bonn 2008
- Johann Wilhelm Hittorf Nachruf bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften von Arnold Sommerfeld (PDF-Datei).
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.