A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A jég a víz szilárd fázisának neve. A köznyelvben általában a hatszögletű kristályokból álló formát értik alatta (ez −200 °C-ig, illetve 0,2 GPa nyomásig stabil). A közönséges jégben a vízmolekulák rendezetlen állapotban vannak. A víz standard légköri nyomáson 0 °C-on fagy meg. Jég természetes környezetben nagy mennyiségben az Antarktiszon, Grönlandon, Izlandon és a magashegységekben található. A kristályszerkezet a nyomás és hőmérséklet függvényében legalább 12 különböző változat lehet.[1]
A jég bizonyos téli sportok alapfeltétele. Ilyenek például a műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong (hoki), jégvitorlázás, jégszörf.
A jég általánosított értelme
Ma már jégnek (többes számban jegeknek) nevezzük az illékony anyagoknak a szilárd halmazállapotú változatait is. Legismertebb ilyen jegek a metánjég és az ammóniajég, melyek a Naptól távol, a külső Naprendszerben nagy mennyiségben váltak ki a szoláris ködből. A létrejött jég kisebb testekbe, majd kis égitestekbe halmozódott. A külső bolygók holdjai jelentős részben e jegekből állnak, melyek között a vízjég a legfontosabb, de az ammóniajég és a metánjég is számottevő mennyiségű.
Jégtakaró
A jég jelenleg a földfelszín mintegy 3-3,2%-át, azaz körülbelül 16 millió km²-nyi területét borítja be. Földtörténeti időszakban elhelyezve nagyjából 2 millió évvel ezelőtt keletkezett, a Negyedidőszak elején. Ekkor általános lehűlés volt, a mindennapokban is ismert Jégkorszak (=Pleisztocén kor). Oka: csillagászati okok, a Föld pályaelemeinek változásának hatására az éghajlat is megváltozott-> enyhébb telek és hűvösebb nyarak az egész Földön. A télen esett hó nem olvadt el nyáron, felhalmozódott, jég lett belőle.
A Föld jégsapkáinak kiterjedése:
Déli félgömb: csak az Antarktisz területén
Északi félgömb:
- Észak-Európa -> déli határa: London–Köln–Krakkó–Kijev vonal (kb. északi szélesség 50°)
- Észak-Amerika -> déli határa: New York–St.Louis–Denver vonal (kb. északi szélesség 40°)
- Ázsiában a száraz éghajlat miatt nem volt jelentős mennyiségű hó -> kevés jég
A jégsapka határának eltérésének oka:
- Észak-Amerika É-D irányban nyitottabb, nincs jelentős hegyvonulat, ami meggátolja a jég lejutását -> Délebbre jutott a jég
- Európa nem nyitott -> Az Alpok, Kárpátok K-Ny irányba húzódó vonulatai megállították a jeget.
A jégtakaróhoz közeli területek hidegek és szelesek voltak, ezek más néven a periglaciális területek. (pl. Magyarország is ide tartozott.)
A jégtakaró legnagyobb kiterjedése kb. 200 ezer éve volt, ekkor nagysága elérte a 47-50 millió km²-t. Átlagos vastagsága kb. 2-3 ezer méter volt. A jégkorszak folyamán felváltva követték egymást a hideg (=glaciális) és a kevésbé hideg (=interglaciális) időszakok. Mindkettőből kb. 6 darab volt. Az utolsó glaciális időszak nagyjából 10 ezer éve ért véget, ami a jégkorszak végét is jelentette. Innentől számítjuk a jelenkor (= holocén kor) kezdetét.
A jégzajlás
A jégzajlás tél végén, tavasz elején, folyókon előforduló jelenség, amelynek során a folyó sodrása úszó jégdarabokat, jégtáblákat sodor magával az olvadás következtében. A jégzajlás komoly károkat okozhat.
Jegyzetek
- ↑ Jéki László Jégmódosulatok
Források
- Bokor József (szerk.). Jégzajlás, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 11.
- Bárczi Géza - Országh László. jégzajlás, A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó (1959)
További információk
- jég
- jég
- diagramok
- a jég olvadásáról
- fagyaszthatatlan víz
- ice (.pdf)
- jégrétegek
- Sandia Z szerkezete nanomásodpercek alatt készít jeget
- Jéki László: Jégmódosulatok - Hetedhéthatár
Képek
-
4 tonnás jégdarab
-
Jeges ital
-
Kerítésre fagyott jégcsap
-
Jégzajlás a Dunán (Budapest, Erzsébet híd, 1941)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.