A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A településen világörökségi helyszín található |
Genova | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Liguria | ||
Megye | Genova (GE) | ||
Polgármester | Marco Bucci | ||
Védőszent | Keresztelő János | ||
Irányítószám | 16100 | ||
Körzethívószám | 010 | ||
Forgalmi rendszám | GE | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 558 745 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 553 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 20 m | ||
Terület | 243 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″ | |||
Elhelyezkedése Genova térképén | |||
Genova weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Genova (régi nevén Génua) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Genova megye és Liguria régió székhelye. Az ország egyik legnagyobb városa.
Több mint hét évszázadon át, a 11. századtól 1797-ig az egyik legerősebb tengeri köztársaság fővárosa volt.[2] Történelmi központja, az óváros, Európa egyik legkiterjedtebb és legsűrűbben lakott központja.[3] Egy része 2006-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.[4]
Fekvése
Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugati- és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.
Éghajlat
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 11,5 | 12,2 | 14,6 | 16,8 | 20,5 | 23,9 | 27,3 | 27,7 | 24,4 | 20,0 | 15,1 | 12,5 | 18,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,5 | 6,0 | 8,2 | 10,5 | 14,2 | 17,6 | 20,9 | 21,0 | 17,9 | 13,8 | 9,2 | 6,5 | 12,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 102 | 74 | 82 | 88 | 72 | 58 | 24 | 69 | 136 | 171 | 109 | 93 | 1079 |
Havi napsütéses órák száma | 118 | 131 | 158 | 192 | 220 | 246 | 295 | 267 | 201 | 174 | 111 | 112 | 2223 |
Forrás: Rivista Ligure "La neve sulle coste del Maditerraneo" [5] |
Története
Genova területét (amint azt egy Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.
1100-ra Genova önálló városállam lett, névileg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.
A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.
A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és van Dyck.
1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.
A második világháborúban a britek bombázták a várost.
2018. augusztus 14-én a város két kerületét összekötő Morandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.
Közigazgatás
Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:
N° | Név | Népesség (fő) | Terület (hektár) | Elnök | Negyedek |
---|---|---|---|---|---|
I | Centro Est | 98.269 | 726,4 | Aldo Siri | |
II | Centro Ovest | 67.741 | 489,0 | Domenico Minniti | |
III | Bassa Val Bisagno | 82.868 | 474,3 | Mirko Massardo | |
IV | Media Val Bisagno | 61.636 | 1104,4 | Agostino Gianelli | |
V | Valpolcevera | 63.887 | 1098,0 | Giovanni Crivello | |
VI | Medio Ponente | 64.970 | 2065,8 | Stefano Bernini | |
VII | Ponente | 66.705 | 697,3 | Mauro Avvenente | |
VIII | Medio Levante | 64.811 | 558,0 | Pasquale Ottonello | |
IX | Levante | 69.296 | 953,6 | Francesco Carleo |
Közlekedés
Genova fontos közlekedési csomópont, több vasútvonal is összefut itt, nemzetközi repülőtere és kikötője is van. A városban metró, autóbusz és trolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett Genovában. 2023-ban bemutatták az új tenger alatti közúti alagút terveit, amely az elmúlt években elindított nagy infrastrukturális projektek egyike. Célja a városközpont városi forgalmának megkönnyítése, a keleti és nyugati oldal összeköttetéseinek javítása. 2024-ben megkezdődnek a tenger alatt 3,5 km hosszú, két járatból álló közúti alagút építési munkái.[6][7]
-
Genova kikötője
-
Genova repülőtere
-
A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
-
Busz Genovában
-
Sikló
-
Trolibusz
-
A Genovai metró egyik szerelvénye
-
Egykori villamos
Demográfia
Látnivalói
Genova fő nevezetességei
- A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
- A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul az elegáns bevásárló utca: a Via XX September, ahol 19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni, nézelődni.
- A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a világörökség része.
- A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll a Genovai főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
- Banco di San Giorgio 1407-ben alapított genovai bank impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
- A Castello d'Albertis.
- A Castello Mackenzie.
További látnivalók
Várak:
- Castello Turcke: 20. század
Paloták:
- Palazzo Andrea Doria: 15. század,
- Palazzi di San Matteo
- Palazzo della Borsa: 20. század
- Palazzo Belimbau: 16-17. század
- Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino: 17. század
- Palazzo Doria Spinola: 16. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza.
- Palazzo Imperiale e De Mari: 16. század
- Palazzo Pallavicino: 16. század
- Palazzo Spinola dei Marmi: 15. század, a via Garibaldin.
Templomok:
- N.S. di Loreto - Oregina: 18. század
- San Erasmo: 15. század
- San Francesco da Pola: 14. század
- San Gerolamo: 15. század
- San Giuliano: 18. század
- Santa Maria Assunta: 17. század
- Santa Maria della Costa: 14. század
- San Nicolo del Boschetto: 14. század
- San Siro di Struppa: 11. század
Szentélyek, kápolnák:
- Santuario dell'Acquasanta: 18. század
- Santuario della Madonetta: 18. század
- Santuario delle Grazie: 18. század
- Santuario di Coronata: 16. század
- Santuario Madonna del Gazzo: 19. század
- Santuario Madonna della Guardia: 19. század
- Santuario Madonna del Monte: 15-18. század
Kultúra
Múzeumok
- Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
- Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
- Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
- Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
- Museo Raccolte Frugone
- Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)
- Akvárium (Acquario di Genova) A kikötőben 1992-ben megnyitott létesítmény egyike Európa legnagyobb tengeri és édesvízi élőhelyeit bemutató akváriumainak.[8]
Egyéb
- Neptun - vitorláshajó-replika
Híres genovaiak
- Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. - október 31. között, Genova San Stefano elővárosa - Valladolid, 1506. május 20., felfedező, hajóskapitány.
- Niccolò Paganini, hegedűművész és zeneszerző
- Giuseppe Mazzini, olasz hazafi, filozófus és politikus
- Palmiro Togliatti, kommunista politikus
- Leon Battista Alberti, (más névváltozatok: Leonbattista Alberti, Leone Battista Alberti; Genova?, 1404. február 14. – Róma, 1472. április 25.) olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor.
- Vittorio Gassman (Genova, 1922. szeptember 1.–Róma, 2000. június 29.), Oscar-díjas olasz színész és filmrendező.
Testvérvárosai
Városkép
Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
Jegyzetek
- ↑ https://demo.istat.it/?l=it
- ↑ "Genoa: a bloody history, a beguiling present | Italy". London: Times Online. 25 April 2004.
- ↑ Centro storico di Genova, caruggi, città vecchia, vicoli, Genova di de André | Visitgenoa.it Historic centre (angol nyelven). www.visitgenoa.it. . (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Genoa: Le Strade Nuove and the system of the Palazzi dei Rolli (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2023. szeptember 2.)
- ↑ (Maj 2012) „La neve sulle coste del Maditerraneo (seconda parte)” (italian nyelven). Rivista Ligure 12 (44). (Hozzáférés: 2014. június 28.)
- ↑ Underwater Road Tunnel: the changing face of Genoa as works commence
- ↑ Genua bekommt 3,5 Kilometer langen Tunnel unter Hafen
- ↑ Acquario di Genova honlapja
- ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. . (Hozzáférés: 2009. december 23.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Genova című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Genova hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz – Genova
- Genova magyarul – információk, térkép, képgaléria Archiválva 2021. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Photos of Genova
Előző: Graz |
|
Következő: Cork |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.