A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Burgonya | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Solanum tuberosum L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgonya témájú médiaállományokat és Burgonya témájú kategóriát. |
A burgonya (Solanum tuberosum), ismertebb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.
A krumpli szó bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.
Névváltozatok
Tájnyelvi nevei: krumpedli, krumpli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, gruja, földialma, svábtök, földitök vagy pityóka (Erdélyben).
Egyik tájnyelvi elnevezése, a „svábtök” is a német eredetre utal.
Etimológia
Burgonya
A növény hivatalos elnevezése a burgonya, mely eredetileg tájszóként Baranya vármegye egyes területein jelent meg a magyar nyelvben. A burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.[1] Van olyan vélekedés, mely szerint Burgundia (olaszul: Borgogna, aminek kiejtése kb. „borgonya”) lehetett a névadó.[2][3]
Krumpli
A Magyarországra került növény nem Burgundiából származott, hanem német közvetítéssel érkezett, és a bajor-osztrák nyelvjárásokban használt krumpel alapján kapta a krumpli elnevezést. A német szó egyébként – hasonlóan más európai nyelvekhez – a „földi alma” vagy „körte” fordításából keletkezett (grundbirne=földkörte).[4]
Származása, élőhelye
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már körülbelül 5000 éve termesztik, de fogyasztása már több mint hétezer évvel ezelőttre tehető. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. 1588-ban Charles de L’Écluse (Carolus Clusius) híres holland botanikushoz került a burgonya. A magyarországi botanika első mecénása Batthyány Boldizsár, a tudományszeretete miatt a németújvári és szalónaki uradalmain látta vendégül Carolus Clusiust, ekkor került először a krumpli Magyarországra.[5] Azonban még hosszú ideig tartott mire elterjedt az országban. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőgumót és II. József magyar király adókedvezménnyel támogatta a termelőket.[6][7]
Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabonanövény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km²-en termesztenek burgonyát.[8]
Megjelenése, felépítése
(50–90 cm) magasra növő, lágy szárú növény. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50–60 cm mélyre hatolnak le. Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.
Energia 77 kcal 321 kJ | |
Szénhidrátok | 19 g |
---|---|
- Keményítő 15 g | |
- Étkezési rostok 2.2 g | |
Zsír | 0.1 g |
Fehérje | 2 g |
Víz | 75 g |
Tiamin (B1-vitamin) 0.08 mg | 7% |
Riboflavin (B2-vitamin) 0.03 mg | 3% |
Niacin (B3-vitamin) 1.1 mg | 7% |
B6-vitamin 0.25 mg | 19% |
C-vitamin 20 mg | 24% |
Kalcium 12 mg | 1% |
Vas 1.8 mg | 14% |
Magnézium 23 mg | 6% |
Foszfor 57 mg | 8% |
Kálium 421 mg | 9% |
Nátrium 6 mg | 0% |
A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. |
Életmódja
Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6–12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.
Általában idegenmegporzó növény.
Felhasználása
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó „szemeiben” (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.
Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének. Egy kifejlett gumó normális tömege 40–200 g, és többnyire mintegy:
- 18% keményítőt,
- 1–2% fehérjét,
- 110–180 mg/kg B-vitamint,
- 700–1000 mg/kg C-vitamint,
- valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.
Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Az érett gumó fogyasztható nyersen is, de az éretlen és az öreg, kicsírázott gumók már nagy mennyiségben tartalmaznak mérgező szolanint, ezért a csírákat fogyasztás előtt el kell távolítani. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.
A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznókkal etették föl.
Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, hogy annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.
Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.
2005-ös adatok szerint a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év.[9]
Csoportosítás
Főzési típus | Felhasználási javaslat | Alkalmasak | Főbb fajták |
---|---|---|---|
Salátának való | nem szétfövő burgonya „A” | saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez | Glorietta, Monique, Anuschka, Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata |
Főznivaló | Főznivaló, nem szétfövő burgonya „B” | főzéshez, saláták, raguk készítéséhez | Bellarosa, Marabel, Desirée, Hópehely, Laura, Red Fantasy, Red Scarlet, Red Sonia, White Lady, Balatoni rózsa, Sanibel, Karelia |
Sütnivaló | Sütnivaló, enyhén szétfövő burgonya „C” | sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya-készítéshez, püré/pehely alapanyagnak | Priska (chips), Madison (chips), Donata (hasáb), Kuroda, Lady Rosetta (chips), Lady Claire (chips), Solara, Euroflora (keményítő) |
Termesztése
1. Kína | 94,3 |
2. India | 54,2 |
3. Ukrajna | 21,3 |
4. USA | 18,5 |
5. Oroszország | 18,2 |
6. Németország | 11,3 |
7. Banglades | 9,8 |
8. Franciaország | 8,9 |
9. Lengyelország | 7 |
10. Egyiptom | 6,9 |
– | |
89. Magyarország | 0,2 |
.. | |
Föld összesen | 380 |
A burgonya az egyik legfontosabb élelmiszer növény a világon, és a világ egyik legelterjedtebb növényi kultúrája. 2021-ben a burgonyát több mint 150 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 380 millió tonnát.
A világ legnagyobb burgonya termelői közé tartozik Kína, India, Ukrajna,az Egyesült Államok és Oroszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ burgonya termésének a 24%-át adta.
A burgonya termesztése a világban változó, mivel sok tényező befolyásolja a termelést, mint például az éghajlat, a talajminőség, a termelési költségek és a fogyasztói kereslet. A burgonya termelése azonban továbbra is fontos gazdasági tevékenység marad sok országban, és kulcsszerepet játszik az élelmiszer-biztonságban és az egészséges táplálkozás előmozdításában.
Statisztikák
Ország | Mennyiség (t) |
---|---|
Kína | 47 594 193 |
Oroszország | 18 828 000 |
India | 17 380 730 |
Amerikai Egyesült Államok | 17 105 000 |
Ukrajna | 6 380 850 |
Egyesült Királyság | 6 169 000 |
Németország | 5 572 000 |
Lengyelország | 5 000 000 |
Banglades | 4 041 463 |
Irán | 3 991 142 |
No. | Ország | érték (millió US$) |
---|---|---|
1 | Hollandia | 799 |
2 | Franciaország | 644 |
3 | Németország | 388 |
4 | Kína | 261 |
5 | Kanada | 252 |
6 | USA | 236 |
7 | Egyiptom | 207 |
8 | Irán | 203 |
9 | Belgium | 199 |
10 | Spanyolország | 156 |
A világ: | 4.382 |
Burgonya és klímaváltozás
A hőmérséklet emelkedés a burgonya termésmennyiségét csökkenti. Bizonyos hőmérséklet felett növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. A klímaváltozás miatt legveszélyeztetettebb Észak-India környéke. A jelenleg túl hideg területek egy része a klímaváltozás következtében alkalmassá válhat a burgonya termelésére.[11]
A feldolgozás módja és a tápanyagtartalom
A burgonya azért is fontos eledelünk, mert a növény 85%-a hasznosítható emberi táplálékként, szemben a gabonafélék 50%-os hasznosíthatóságával.[12]
A burgonyagumó egészséges élelmiszer, mert sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Figyelni kell azonban a megfelelő elkészítésére: fölkockázása lerövidítheti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti az ásványi anyag tartalmát – állapította meg Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus, az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (Agricultural Research Service, ARS) madisoni székhelyű (Wisconsin állam) zöldségkutató részlegének két tudósa 2008-ban.
A kutatók a kálium és tízféle más ásványi anyag mennyiségét vizsgálták. A kálium-tartalom csökkenése a cukorbetegeknek ugyan hasznos lehet, de az egészségesek jobban teszik, ha egészben készítik el.
Ha egész éjszaka áztatták, az nem csökkentette a káliumtartalmat.[13]
Kártevői
A burgonya legnagyobb ellensége a krumplibogár. A bogár és lárvái a növény leveleivel táplálkoznak, ezáltal ők is mérgezővé válnak. A gumókat a földben megtámadhatja a lótücsök, a cserebogár és a pattanóbogarak lárvája is. Talajlakó fonálférgek is károsíthatják, amik elsősorban az intenzív termelés miatt szaporodhatnak fel.
Kórokozói
A burgonyát mintegy 40 vírusos betegség károsíthatja. Közülük jelentősebbek a burgonya mozaikvírus, a burgonya Y vírus, a burgonya levélsodródás vírus és a vírusos gumófoltosság. Jellemzően a vírusok felelősek a vegetatív úton, gumóval szaporított burgonya lassú, de biztos leromlásáért.
Baktériumos betegségei között több zárlati kórokozó is van, például a burgonya barna rothadását okozó Ralstonia solanacearum vagy a baktériumos hervadás tünetegyüttest előidéző Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus. Ezen kívül még az Erwinia fajok okozhatják a burgonya fekete lábúságát.
Gombás betegségei közül ki kell emelni a burgonyavészt okozó Phytophtora infestanst. Ez a betegség, nevének megfelelően, képes rövid időn belül megsemmisíteni az állomány föld feletti részeit.
Gyógyhatásai
A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezelnek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítanak.
Jegyzetek
- ↑ Burgonya. (Hozzáférés: 2018. január 27.)
- ↑ Magyar etimológiai nagyszótár. . (Hozzáférés: 2016. november 8.)
- ↑ Honnan ered a burgonya szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Honnan ered a krumpli szó? (magyar nyelven). nyest.hu, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ http://www.fokusz.info/index.php?cid=1285654298&aid=1771930763
- ↑ A burgonya titkos története (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2007. május 23. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Honnan származik a burgonya? (magyar nyelven). mimicsoda.hu. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ International Year of the Potato 2008 Potato world (angol nyelven). fao.org. . (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ a b International Year of the Potato 2008 (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Milyen növények halnak ki a meleg miatt? Origo 2012.11.19.
- ↑ International Year of the Potato 2008 Why potato? (angol nyelven). fao.org. . (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ A krumpli felkockázásával elvesznek az értékes anyagok – Origo, 2008. július 7.
További információk
- Burgonya.lap.hu – Linkgyűjtemény
- A burgonya termesztése és felhasználása
- Leves.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Krumplicukor
- Krumplitorta recept
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 776–777. o. ISBN 963-05-6928-0
- Melyik burgonya mire jó? – Origo, 2012. október 31.
- Melyik burgonyát kell sütni, melyiket főzni?
Kapcsolódó szócikkek
- Csicsóka
- Lila burgonya
- Amflora Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Burgonya
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Fájl:Patates.jpg
Rendszertan (biológia)
Ország (rendszertan)
Növények
Törzs (rendszertan)
Zárvatermők
Osztály (rendszertan)
Kétszikűek
Rend (rendszertan)
Burgonyavirágúak
Család (rendszertan)
Burgonyafélék
Nemzetség (rendszertan)
Csucsor
Faj
A fajok tudományos neve
Carl von Linné
Fájl:Wikispecies-logo.svg
Wikifajok
Solanum tuberosum
Fájl:Commons-logo.svg
Wikimédia Commons
Solanum tuberosum
Category:Solanum tuberosum
Burgonyafélék
Peru
Chile
Európa
16. század
Francisco Pizarro
Magyarország
II. József magyar király
Etimológia
Erdély
Baranya vármegye
Magyar nyelv
Burgundia
Olasz nyelv
Fájl:Solanum tuberosum distribution.svg
Peru
Chile
Európa
Francisco Pizarro
1540-es évek
16. század
Ázsia
Afrika
Charles de L’Écluse
Batthyány Boldizsár
Magyarország
II. József magyar király
Ausztrália (kontinens)
18. század
Gabona
Fájl:Kartoffel rosa blühend.JPG
Fájl:Kartoffelbluete 2010-06-12.jpg
Lágy szárú növény
Tarack (botanika)
Gumó
Szénhidrát
Keményítő
Étkezési rostok
Zsírok
Fehérje
Víz
Tiamin
Riboflavin
Niacin
B6-vitamin
Aszkorbinsav
Kalcium
Vas
Magnézium
Foszfor
Kálium
Nátrium
Amerikai Egyesült Államok
Fájl:Potatoes.jpg
Szolanin
Szolanin
Keményítő
Cukor
Etanol
Fehéroroszország
Hasábburgonya
Kína
India
Ukrajna
Amerikai Egyesült Államok
Oroszország
Németország
Banglades
Franciaország
Lengyelország
Egyiptom
Magyarország
Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet
Fájl:KartoffelnWelt.png
Fájl:100 0861a.jpg
Kína
Oroszország
India
Amerikai Egyesült Államok
Ukrajna
Egyesült Királyság
Németország
Lengyelország
Banglades
Irán
Hollandia
Franciaország
Németország
Kína
Kanada
Amerikai Egyesült Államok
Egyiptom
Irán
Belgium
Spanyolország
India
Fájl:Blue Salad Potato.jpg
Vitamin
Ásványi anyagok
Genetika
Amerika (szuperkontinens)
Madison (Wisconsin)
Kálium
Fájl:Leptinotarsa decemlineata, A Coruña, Galiza.jpg
Burgonyabogár
Krumplibogár
Lótücsök
Cserebogár
Pattanóbogár-félék
Vírus
Baktérium
Fájl:Potato chips.jpg
Bőr (anatómia)
Emberi szem
Aranyér
Kelés
Origo.hu
Fájl:Wiktionary-logo-hu.svg
Speciális:Keresés/burgonya
Wikiszótár
Magyar nagylexikon
Speciális:Könyvforrások/9630569280
Csicsóka (növényfaj)
Lila burgonya
Amflora
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.