A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az alumíniumnak (Al) 22 izotópja ismeretes, 21Al-től 42Al-ig, továbbá 4 ismert magizomerje is van. A természetben csak a stabil 27Al és a radioaktív 26Al izotóp (felezési ideje t1/2 = 7,2 ·105 év) fordul elő, az 27Al gyakorisága azonban 99,9% fölötti. Az 26Al-on kívül minden radioizotóp felezési ideje 7 perc alatt, a legtöbbé egy másodpercnél is rövidebb. Standard atomtömege 26,9815386(8) u. Az 26Al a kozmikus sugárzás protonjai által okozott hasadás során keletkezik a Föld légkörében levő argonból. Az alumínium izotópjait tengeri üledékek, mangángumók, jégkorszaki jég, letarolásokban található kvarc és meteoritok kormeghatározásában használják. Az 26Al és 10Be arányát a hordalékmozgás, ülepedés és üledék felhalmozódás, valamint az eltemetődési idő és erózió 105-106 éves időskálán történő szerepének tanulmányozására használják.
A kozmikus eredetű 26Al-ot először a Hold és a meteoritok tanulmányozásában használták fel. A meteoritdarabok a testről történő leválás után erős kozmikus sugárzásnak vannak kitéve, így űrbeli útjuk során jelentős mennyiségű 26Al keletkezik bennük. Miután lehulltak a Földre, a légkör megóvja a meteoritdarabokat a további kozmikus sugárzástól, ezért az 26Al keletkezése leáll, az izotóp bomlása pedig felhasználható a meteorit földre hullás időpontjának meghatározására. A meteoritok kutatása azt is kimutatta, hogy az 26Al viszonylag gyakori volt Naprendszerünk keletkezésének idejében. A legtöbb meteoritkutató úgy véli, hogy az 26Al bomlásakor felszabaduló hő volt felelős a kisbolygók egy részének megolvadásáért és differenciálódásáért a 4,55 milliárd évvel ezelőtti keletkezésük után.[1]
Táblázat
nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(k)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||||
19Al | 13 | 6 | 19,0218# | <35 ns | p | 18Mg | |||
20Al | 13 | 7 | 20,0194# | <35 ns | p | 19Mg | |||
21Al | 13 | 8 | 21,02804(32)# | <35 ns | p | 20Mg | 1/2+# | ||
22Al | 13 | 9 | 22,01952(10)# | 59(3) ms | β+ (96,7%) | 22Mg | (3)+ | ||
β+, 2p (2,5%) | 20Ne | ||||||||
β+, p (0,8%) | 21Na | ||||||||
23Al | 13 | 10 | 23,007267(20) | 470(30) ms | β+ (92%) | 23Mg | 5/2+# | ||
β+, p (8%) | 22Na | ||||||||
23mAl | ~0,35 s | #79 | |||||||
24Al | 13 | 11 | 23,9999389(30) | 2,053(4) s | β+ (99,95%) | 24Mg | 4+ | ||
β+, α (0,0349%) | 20Ne | ||||||||
β+, p (0,0159%) | 23Na | ||||||||
24mAl | 425,8(1) keV | 131,3(25) ms | IT (82%) | 24Al | 1+ | ||||
β+ (18%) | 24Mg | ||||||||
β+, α | 20Ne | ||||||||
25Al | 13 | 12 | 24,9904281(5) | 7,183(12) s | β+ | 25Mg | 5/2+ | ||
26Al[m 3] | 13 | 13 | 25,98689169(6) | 7,17(24)·105 év | β+ | 26Mg | 5+ | Nyomokban[m 4] | |
26mAl | 228,305(13) keV | 6,3452(19) s | β+ | 26Mg | 0+ | ||||
27Al | 13 | 14 | 26,98153863(12) | Stabil | 5/2+ | 1,0000 | |||
28Al | 13 | 15 | 27,98191031(14) | 2,2414(12) perc | β− | 28Si | 3+ | ||
29Al | 13 | 16 | 28,9804450(13) | 6,56(6) perc | β− | 29Si | 5/2+ | ||
30Al | 13 | 17 | 29,982960(15) | 3,60(6) s | β− | 30Si | 3+ | ||
31Al | 13 | 18 | 30,983947(22) | 644(25) ms | β− (98,4%) | 31Si | (3/2,5/2)+ | ||
β−, n (1,6%) | 30Si | ||||||||
32Al | 13 | 19 | 31,98812(9) | 31,7(8) ms | β− (99,3%) | 32Si | 1+ | ||
β−, n (0,7%) | 31Si | ||||||||
32mAl | 955,7(4) keV | 200(20) ns | (4+) | ||||||
33Al | 13 | 20 | 32,99084(8) | 41,7(2) ms | β− (91,5%) | 33Si | (5/2+)# | ||
β−, n (8,5%) | 32Si | ||||||||
34Al | 13 | 21 | 33,99685(12) | 56,3(5) ms | β− (87,5%) | 34Si | 4−# | ||
β−, n (12,5%) | 33Si | ||||||||
35Al | 13 | 22 | 34,99986(19) | 38,6(4) ms | β− (74%) | 35Si | 5/2+# | ||
β−, n (26%) | 33Si | ||||||||
36Al | 13 | 23 | 36,00621(23) | 90(40) ms | β− (69%) | 36Si | |||
β−, n (31%) | 35Si | ||||||||
37Al | 13 | 24 | 37,01068(36) | 10,7(13) ms | β− | 37Si | 3/2+ | ||
38Al | 13 | 25 | 38,01723(78) | 7,6(6) ms | β− | 38Si | |||
39Al | 13 | 26 | 39,02297(158) | 7,6(16) ms | β− | 39Si | 3/2+# | ||
40Al | 13 | 27 | 40,03145(75)# | 10# ms | |||||
41Al | 13 | 28 | 41,03833(86)# | 2# ms | 3/2+# | ||||
42Al | 13 | 29 | 42,04689(97)# | 1 ms |
- ↑ Rövidítések:
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A Naprendszer korai eseményeinek és meteoritok kormeghatározására használják
- ↑ kozmogén
Megjegyzések
- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of aluminium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
- ↑ R. T. Dodd. Thunderstones and Shooting Stars, 89–90. o.. ISBN 0-674-89137-6
- ↑ Universal Nuclide Chart. Nucleonica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. . DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. . DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Külső hivatkozások
A magnézium izotópjai | Az alumínium izotópjai | A szilícium izotópjai |
Izotópok listája |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.