A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig. (Amíg az űrben mozog, meteoroidnak nevezzük, a légkörbe való belépés után meteornak, majd a becsapódás után kapja meg az ásványokra jellemző -it végződést.) Amikor belép a légkörbe, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik és fényt bocsát ki, tűzgolyót létrehozva, melyet meteornak vagy hullócsillagnak hívunk. Bolidának a Földnek ütköző földönkívüli testet, vagy olyan tűzgolyó-jellegű meteort nevezünk, amely kiemelkedő fényjelenséggel jár, függetlenül attól, hogy végül eléri-e a felszínt. A nagyobb meteoritok becsapódási krátert is létrehozhatnak.

Általánosabban a meteorit egy olyan objektum bármely égitest felszínén, amely az űr más részéből érkezett. Találtak már meteoritot a Holdon és a Marson is.

A meteoritokat mindig a megtalálás helyéről nevezik el, általában egy közeli városról vagy földrajzi jellegzetességről. Ha egy helyen több meteoritot is találnak, a nevet egy szám vagy betű követheti (például Allan Hills 84001 vagy Dimmitt (b).)

A meteoritokat hagyományosan három bővebb kategóriába sorolják: a kőmeteoritok szikladarabok, melyek főleg szilikát ásványokból állnak; a vasmeteoritok főképp vas-nikkel alapúak; míg a kő-vas meteoritok számottevő mértékben tartalmazzák mindkét anyagtípust. A modern osztályozási módszerek a meteoritokat a struktúrájuk, kémiai és izotópösszetételük és ásványtani szempontok szerint csoportosítják.

Valószínűleg léteznek üstökösökből származó jégmeteoritok is, de mivel ezek a becsapódás után azonnal vagy még a légkörben elolvadnak, ilyet a Földön nem ismerhetünk.

A földön kívülről származó kőzetdarabok csoportosítása:

• hullások (falls),
• a felszínen megtaláltak (finds),
• párok (azonos eredetű töredékek),
• antarktiszi meteoritok (jégsivatag eredetűek),
• (forró sivatagi eredetűek).

A meteoritok élettörténete

Meghatározható, hogy a meteoritok kőzetanyaga mikor keletkezett (magmás eredet esetén) (radioaktív kormeghatározással; ignious age), mikor csapódott ki az anyaégitestből (radioaktív kormeghatározással; shock age), mennyi időt töltött a világűrben (kozmikus sugárzásból; cosmic ray exposure age) és hogy mennyi időt tölthetett a Földön (terrestrial age). Ebből összeállítható az egyes meteoritok „élettörténete”.

A lezuhanás jelensége

A legtöbb meteoroid a Föld légkörébe érve széthullik. Bár becslések szerint évente 500 darab eléri a felszínt, melyek mérete jellemzően egy üveggolyó és egy kosárlabda nagysága közé esik, ezek közül alig 5-6 példányt találnak meg és válik ismertté a tudósok számára. Kevés olyan meteorit van, amely elég nagy ahhoz, hogy becsapódási krátert hozzon létre. Ehelyett szabadesésben érkeznek a felszínre és legfeljebb egy kis lyukat ütnek. Ezen felül a lezuhanó meteoritok már okoztak kárt vagyontárgyakban, állatállományban, sőt emberben is.

Nagyon nagy meteoritok a kozmikus sebességük jelentős hányadának megtartásával csapódhatnak a földbe, ezzel nagy méretű becsapódási krátereket létrehozva. A kráter típusa függ a mérettől, az összetételtől, a széthullás mértékétől és a becsapódás szögétől. Az ilyen ütközések ereje széles körű pusztítást képes előidézni. A leggyakoribb nagy sebességű becsapódásokat a Földön a vasmeteoritok okozzák, mert ezek tudnak a legnagyobb eséllyel széthullás nélkül áthatolni a légkörön.

Meteorit-hullások statisztikája

Mintegy 30-szor annyi meteoritot találnak, mint amennyi hullások megfigyelésével és az az utáni begyűjtéssel jut el a tudományos gyűjteményekbe. Ennek több oka van. Néhány meteoritot könnyebb megtalálni, míg másokat nehezebb. Néhányat az erózió gyorsan felismerhetetlenné tesz. A vasmeteoritokat azonban sokkal könnyebb felismerni, mint a többit, mert fémvas nem fordul elő másként a természetben, mint meteoritként. Amikor hullás történik és egy egész meteorit-gyűjteményre való kőzetmintát gyűjtenek be, akkor sokkal könnyebb az eseményhez kapcsolódó hasonló kőzetdarabokat összegyűjteni, mint később a magányosan megtaláltakat.

A következő statisztika 2012. június 9-én készült és az angol nyelvű Wikipédiáról származik.

Anyaguk szerinti statisztika

Statisztika a főbb meteoritkategóriák szerint

Statisztika a meteoritcsoportok szerint

Statisztika a jelenlegi országok szerint