A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió (kiejtés: IPA ; kb. ozsé) egy fizikai jelenség, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után. Ez a másodjára kibocsátott elektron az Auger-elektron. A jelenség névadója Pierre Victor Auger francia fizikus.
A jelenség
Amikor valamilyen kölcsönhatás következtében egy az atomban kötött állapotban lévő elektron, magasabb energiájú állapotba kerül, vagy ionizáció miatt távozik az atomból, akkor a helyét egy magasabb energiaszinten lévő elektron tölti be. A folyamat energiafelszabadulással jár. Habár ez az energia néha foton formájában távozik, az energiát egy másik elektron is megkaphatja, és elhagyhatja az atomot, ezt nevezik Auger-elektronnak.
A kilépéskor az Auger-elektron kinetikus energiája megfelel annak az energiakülönbségnek, mely a kezdeti elektronátmenet energiája és annak a héjnak az energiája között áll fenn, amelyről az Auger-elektron kilépett. Ezek az energiaszintek az atomtól és az atom kémiai környezetétől függenek. Az Auger-elektron spektroszkópia röntgensugarakkal vagy nagy energiájú elektronokkal bombázva gerjeszti az Auger-elektronokat, melyeknek intenzitását az Auger-elektron energiájának függvényeként mérik. Az így kapott spektrumok alapján azonosíthatók a kibocsátó atomok, valamint környezetük bizonyos tulajdonságai.
Hasonló Auger-effektus jön létre félvezetőkben, amikor egy elektron és egy elektronhiány rekombinálódva átadja energiáját a vezetősávban tartózkodó elektronnak, növelve annak energiáját.
Az ellentétes hatást elektron ütközéses ionizációnak nevezik.
Története
Az Auger-effektust 1923-ban Lise Meitner osztrák fizikusnő és két évvel később Pierre Victor Auger francia fizikus egymástól függetlenül fedezték fel.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.