A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ólom-dioxid | |
Ólom-dioxid minta | |
IUPAC-név | Ólom(IV)-oxid |
Más nevek | Plumbi-oxid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1309-60-0 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | PbO2 |
Moláris tömeg | 239,2 g/mol |
Megjelenés | Sötétbarna por |
Sűrűség | 9,4 g/cm³[1] |
Olvadáspont | 290 °C fölött bomlik[1] |
Forráspont | (nincs) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R61, R20/22, R33, R50/53, R62[1] |
S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Szén-dioxid Szilícium-dioxid Germánium-dioxid Ón-dioxid |
Rokon ólom-oxidok | Ólom(II)-oxid Ólom(II,IV)-oxid |
Rokon vegyületek | Tallium(III)-oxid Bizmut(III)-oxid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ólom-dioxid vagy ólom(IV)-oxid egy szervetlen vegyület, az ólom egyik oxidja. Képlete PbO2. Sötétbarna színű por, vízben gyakorlatilag nem oldódik. Erős oxidálószer. Megtalálható az ólomakkumulátorokban, annak pozitív elektródját alkotja.
Kémiai tulajdonságai
Hevítés hatására ólom-oxiddá alakul és oxigén fejlődik.
Amfoter vegyület. Lúgokban jobban oldódik, mint savakban. Lúgok hatására az ortoólomsav (H4PbO4) sóivá, ortoplumbátokká, vagy a metaólomsav (H2PbO3) sóivá, metaplumbátokká alakul.
Erős oxidálószer. Ha kénnel vagy sárga foszforral enyhén összedörzsölik, azokat lángra lobbantja. Jódot tesz szabaddá a kálium-jodid oldatából. A sósavból klórt fejleszt.
Reakcióba lép a klórral és a brómmal, ekkor oxigén fejlődik. Ha kén-dioxiddal vagy nitrogén-dioxiddal reagál, sók képződnek.
Előfordulása
A természetben megtalálható kis mennyiségben ásványként. Az ásvány neve plattnerit.
Előállítása
Az ólom(IV)-oxidot míniumból állítják elő híg salétromsavval.
Előállítható ólomból vagy ólom-oxidokból is elektrolízissel, anódos oxidációval.
Felhasználása
Felhasználják tűzijátékok készítésére. Oxidálószerként szolgál festékek előállításakor. A gyufa meggyújtásához szükséges, a gyufásdoboz oldalán található keverék is tartalmaz ólom-dioxidot. Alkalmazzák ólomakkumulátorok készítéséhez is, ezeknek a pozitív elektródját alkotja. Ha az ólomakkumulátort kisütik, az ólom-dioxid ólom(II)-szulfáttá alakul.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor: Endre: Szervetlen kémia I.
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
IUPAC
CAS-szám
Kémiai képlet
Moláris tömeg
Sűrűség
Olvadáspont
Forrás (átalakulás)
67/548/EGK irányelv
R mondatok
S mondatok
Ion
Szén-dioxid
Szilícium-dioxid
Germánium-dioxid
Ón-dioxid
Ólom
Oxidok
Ólom(II)-oxid
Tallium(III)-oxid
Bizmut(III)-oxid
Standardállapot
Ólom
Oxid
Akkumulátor (energiatároló)
Ólom(II)-oxid
Oxigén
Amfoter
Oxidálószer
Kén
Foszfor
Jód
Kálium-jodid
Klór
Bróm
Kén-dioxid
Nitrogén-dioxid
Só
Ásvány (anyag)
Mínium
Salétromsav
Elektrolízis
Tűzijáték
Festék
Gyufa
Ólom(II)-szulfát
Erdey-Grúz Tibor
Fájl:P chemistry.svg
Portál:Kémia
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.