Ez a szócikk egy katonáról szól. Hasonló címmel lásd még: Náray Antal (ügyvéd).

Náray Antal
Náray Antal 1941-ben
Született	1893. november 26. Ópazova, ma Ópázova
Elhunyt	1973. augusztus 3. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Seichter Klotild
Gyermekei	Lajos, Gyula, Mária
Szülei	nárai Náray Lajos, Horváth Rozália
Foglalkozása	a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke, egyetemi oktató, iró, zeneszerző
Iskolái	Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1914) Magyar Királyi József Műegyetem (1920–1924)
Halál oka	szívelégtelenség
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia Magyar Királyság
Szolgálati ideje	1914–1942
Rendfokozata	tábornok
Egysége	Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezred
Háborúi, csatái	Első világháború
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz Náray Antal (Ópazova, ma Ópázova, 1893. november 26. – Budapest, 1973. augusztus 3.) magyar vezérőrnagy, a Magyar Rádió és Távirati Iroda (Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) elnöke, egyetemi oktató, író, zeneszerző.

Élete

Apja, nárai Náray Lajos, a Magyar Államvasút tisztviselője, anyja, Horváth Rozália, háztartásbeli. Az Újvidéki Gimnázium elvégzése után Pécsett, a Magyar Királyi hadapród iskolában tanult, majd Budapesten, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait. 1914-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban harcolt melynek során ezred segédtiszti beosztásra emelkedett.^[1] Az első világháború után hadapród iskolákban, majd a Ludovika Akadémián tanított. 1920-24 a Budapesti Műegyetemre járt, és elvégezte a Vezérkari Tisztképző Hadiakadémiát. A Magyar Királyi Honvédségtől 1942 májusában vált meg.^[2]

1942 májustól 1944 március 19-ig, Magyarország német megszállásáig, a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke volt^[3][4] A náci politika elleni, valamint háború ellenes nézetei miatt a nyilasok magyarországi hatalom átvétele után egy ideig bujdosott, de a nyilasok hamarosan letartóztatták. 1944 decemberében a Mártírok úti volt honvéd fogházban őriztek, ahonnan Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönbe vitték.^[1] Innen a szovjet hadseregek előrenyomulásakor a Gestapo és a nyilasok egy marhavagonban Mauthausenbe irányították. Politikai fogságából amerikai csapatok szabadították ki, 1945 április végén.^[1] Kiszabadulását követően egy kis német faluban megírta a háborút megelőző és a háború alatti visszaemlékezéseit. Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.^[1]

1945 augusztusában Náray Antal hazatért Magyarországra, ahol ezúttal a szovjet/magyar kommunisták tartoztatták le, “háborús bűnökkel” vádolva. 1946-ban ugyan minden vád alól felmentették, de 1951-ben a kommunista kormány elvette nyugdíját és ingóságait, és feleségével és legfiatalabb gyermekével együtt Fegyvernekre telepítették ki^[1] ahol nyomorúságos körülmények között élt. 1954-től Budapest közelében, Solymáron lakott,^[5] ahol iskolai zeneoktatásból és nyelv tanításból élt, igen szerény körülmények között. 1973-ban halt meg Budapesten, szívelégtelenség következtében.

Honvédelmi pályafutása

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1914-ben avatták hadnaggyá, a szabadkai Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezrednél szolgált. Az első világháborúban, szakaszparancsnokként, század parancsnokként, majd ezred segédtisztként szolgált a fronton. Harci cselekedeteiért több katonai érdeméremmel tüntettek ki. 1924-től vezérkari tiszt. 1935-től alezredesi rangban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, először mint a gépkocsi osztályának vezetője, később az anyagi csoport vezető helyettese. 1940-ben a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkárává nevezték ki. Ettől kezdve Teleki Pál miniszterelnök közeli munkatársa lett.^[1] 1942 márciusában vezérőrnaggyá nevezték ki, de ezután hamarosan, májusban nyugállományba vonult a honvédségtől. Ekkor már tábornoki rangja volt.^[1]

Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke

1942-ben Náray Antalt, széles körű műveltsége (öt nyelven beszélt, könyveket irt) és zenei ismerete végett, Horthy Miklós a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöki posztjára javasolta. Mint a Rádió elnöke, Náray megpróbálta a szélsőjobboldal képviselőinek szereplését csökkenteni illetve megakadályozni. Nem járult hozzá, hogy zsidó származású művészek műveit levegyék a rádió műsoráról, ellenkezőleg, megakadályozta hogy zsidó származású munkatársait munkaszolgálatra vigyék. Polgár Tibor zeneszerző-karnagyot Náray mentette ki a munkaszolgálatból, Majorossy Aladár zeneszerzőnek munkalehetőséget adott.)^[6] Emiatt a széljobboldal súlyosan támadta, “zsidómentő” “zsidóbérenc” nevekkel illették. A Rádió elnöksége alatt élesen ellenezte Antal István, tárca nélküli nemzetvédelmi és propaganda miniszter szélsőjobboldali politikáját.^[7]

Természetesen a németek se néztek jó szemmel a fajvédést ellenző magatartását, és a Budapesti német követség többször kifogásolta a Rádió működését. 1944. március 19-én a németek Budapestre való bevonulása és a Rádió elfoglalása után Náray önként lemondott az elnöki tisztről, mert nem akart idegen hatalmakat kiszolgálni.^[4]

Legfőbb művei

Könyvek

• Náray Antal Visszaemlékezése 1945, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket Szakály Sándor írta.^[1] Náray emlékiratainak közvetlenül a II. világháború utáni megírását azért tartotta fontosnak, mert félő volt, hogy a budapesti bombázások alatt a (saját szavait idézve) 'Magyarország hadba lépésének alapokmányai elvesztek. Könnyen történhetik meg tehát, hogy hamis vádak ártatlanokat érnek, a bűnösök pedig büntetlenül fogják tovább űzni hamis játékukat".' Tekintve, hogy Náray a magyar történelem e nehéz időszakának közvetlen szemtanúja volt, a vezető politikusokat jól ismerte, számos olyan megfigyelést irt le visszaemlékezésében, ami segítheti a történészek munkáját.
• Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.^[8]

Szépirodalmi muvek

• Árva Anikó. Téli mese., (1938), vol. 48 1 lev, l. (Vitézi Rend Zrínyi Csoportja ed.), Budapest: Kásás Zoltán^[9]

Zeneművei

• Isten rabjai – filmzene.^[10]

• Induló repertoár.^[11]

• A 17. gyalogezred indulója
• “Előre Bácska!” induló
• Erdélyi induló
• Frontharcosok indulója
• Lovassági induló
• “Ne bántsd a magyart!” induló
• Turán áldozat induló
• Vadász induló

Források