Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Cav 425 a Ganz Villamossági Művek által kifejlesztett és gyártott kísérleti villamos motorvonat volt.

Története

A MÁV a második világháború alatt rendelte meg a Cav 425 sorozatú Ratkovszky-rendszerű villamos motorkocsi-sorozatot az ingavonati forgalom lebonyolítására. A sorozat első darabja 1955-ben készült el, azonban különböző gyártási hibák miatt, Ward-Leonard rendszerűvé alakították és csak 1961-ben helyezték forgalomba. A Bo’2' tengelyelrendezésű 486 kW teljesítményű motorkocsin 56 másodosztályú ülőhely és egy 2 tonna raktömegű poggyásztér volt.

Első sikeres próbaútját Budapest és Győr között tette meg két négytengelyes személykocsit vontatva 90 km/h utazósebességgel. A MÁV úgy tervezte, hogy hasonló rendszerű, de lényegesen korszerűbb villamos-motorkocsikat rendel a magyar ipartól, hogy a motorkocsik közé személykocsikat kapcsolva, azokat ingavonatként, vagy rövid gyorsvonatként közlekedtesse. A motorkocsi előnye, hogy mindkét végén vezetőállás található, ezért fejállomásokon rövid várakozási idő után visszaindulhat, ezzel növelve az állomás befogadóképességét.

A motorkocsi-sorozatból mindössze 2 darab készült, mert a néhány évig tartó próbafutás alatt a megbízhatóságuk nem győzte meg a MÁV szakembereit. A MÁV át sem vette azokat, mindvégig gyári tulajdonban maradtak, és az 1960-as évek közepére fel is hagytak a motorkocsikkal való kísérletezéssel.