A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
A kapitalista, tőkés gazdaságok meghatározó eleme tőke. E gazdaságok növekedését a tőkefelhalmozódások és a bankok hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezik az újabb és újabb befektetéseket.
A kapitalizmus feltételezi a piaci mechanizmus működését, ahol a magántulajdonban lévő termelési tényezőket és a megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint cserélik el.
Azokat a gazdaságokat, ahol a termelési tényezők jól forgalmazó köre (például az energiatermelés eszközei) állami, más termelési tényezők pedig magántulajdonban vannak, vegyes gazdaságnak is szokták nevezni.
A kapitalista rendszerben már az intellektuális teljesítmények szellemi tulajdona is magántulajdonként viselkedik és a magánhaszon érdekében kisajátítható.
A kapitalizmus marxista kritikája szerint elvileg a munkavállaló – dolgozó, munkás – fizikai ereje is magántulajdonként, piaci tényezőként, azaz áruként vesz részt a gazdasági folyamatban. Azonban ellenértékként nem az elvégzett munka, azaz a munkás által előállított termékhez hozzáadott, azaz a megtermelt érték, hanem egy úgymond' kölcsönösen megállapodott, kialkudott, szerződött – valójában egyoldalú diktátum – vagyis annak értéke alatti, egy látszatszerződésben meghatározott összegű "munkabér" formájában kerül kifizetésre.
A kapitalista termelés lényege az e gazdasági látszat piaci folyamat gerincét adó, a munkát áruba bocsájtó kizsákmányoláson és az abból kipréselt profitban realizálódik a munkás és a tőkés közötti egyenlőtlen partneri viszony során.
Magyarország alkotmánya az alaptörvény, az ország gazdasági rendszerét szociális piacgazdaságként határozza meg és védi a magántulajdont.
A piac a résztvevők közti versenyen alapszik. A résztvevők célja a gazdasági kapcsolatok előnyeinek a megszerzése. Két szélsőséges formája a tökéletes piac (szabad versenyes piac) és a monopólium, a kettő között helyezkedik el az oligopol piac. A tökéletes piacban semmi sem akadályozza újabb termelők és vevők be- vagy kilépését. A szabad versenyes piacon egymáshoz hasonló termékeket állítanak elő. Ebben az esetben a piaci és a technológiai információkhoz is hozzá lehet férni. A monopolpiac zárt, azaz más vállalat nem léphet be, ezért teljesen ellentétes a szabad versennyel. A vállalat dönt a termék áráról és birtokol a termékről minden információt. Az oligopólium jellemzői a szabad verseny és a monopólium között helyezkednek el, jellemzője, hogy az adott piacon néhány, nagyobb szereplő található.
A kifejezés eredete
A kapitalizmus szó latin eredetű, a capitalis eredeti jelentése fej. Az ókorban a gazdagságot a magántulajdonban lévő marhák (ami tágabb értelemben hasznot hozó jószágokat, sőt, rabszolgákat is jelentett) fejének számával mérték.
1867-ben a kapitalista jelzőt Karl Marx arra a termelési módra alkalmazta, amelyben „termelőeszközök” magánkézben vannak, Proudhon a kapitalista jelzőt a tőke birtokosaira alkalmazta.
A kapitalizmus elméletei
- A közgazdaságtan a kapitalizmust piacgazdaságként értelmezi, és a határszemlélet keretében azt vizsgálja, miként lehet a szűkös termelési tényezőket optimálisan kombinálva növelni a gazdálkodás hasznát.
- Adam Smith leghíresebb metaforája a „láthatatlan kéz”, az a rendező elv, ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet erőforrásait.
- A gazdaságszociológia a kapitalista gazdasági rendszert a társadalom rendszerén belül vizsgálja. A kapitalizmus szociológiai vizsgálatát Max Weber elméletéig vezetik vissza.
- A politikai gazdaságtan vagy klasszikus közgazdaságtan a kapitalizmust Karl Marx és Friedrich Engels óta a termeléshez szükséges eszközök tulajdonához kapcsolódóan vizsgálja.
Források
- Ankerl Géza: A mai tőkés gazdaságirányítás. Mítoszok és valóság. Budapest: Kossuth, 1989. ISBN 963-09-3444-2.
- Ankerl C. Guy: Beyond Monopoly Capitalism and Monopoly Socialism. Distributive Justice in a Compeititive Society. Cambridge MA: Schenkman Co.1978. ISBN 0-87073-939-5.
- Capitalism.org: The Capitalism Site
- Anti-Capitalism: Modern Theory and Historical Origins Egy anti-kapitalista gyűjtemény
- CelebrateCapitalism.org A kapitalizmust ünneplő, Séta a kapitalizmusért meneteket szervező civil szervezetek honlapja
- Joseph Vogl: A kapitalizmus kísértete. Typotex Kiadó 2013. ISBN 978-963-2797-93-9
További információk
- Piacgazdaság vs. tervgazdaság. a YouTube-on
- Fernand Braudel: A kapitalizmus dinamikája; ford. Ábrahám Zoltán, Tóth Gábor; Európa, Bp., 2008 (Mérleg)
- Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról. Négy tanulmány; Akadémiai, Bp., 2011
- Joseph Vogl: A kapitalizmus kísértete; ford. Barta Tamás; Typotex, Bp., 2013 (Szokatlan szempontok)
- Ha-Joon Chang: 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról; ford. Dankó Zsolt; HVG Könyvek, Bp., 2013
- Wolfgang Streeck: A kapitalizmus vége. Tanulmányok egy hanyatló rendszerről; ford. Kepes János; Holnap, Bp., 2018
- A kapitalizmus újratervezése; szerk. Michael Jacobs, Mariana Mazzucato, ford. Felcsuti Péter; Kossuth, Bp., 2018
- Gilányi Zsolt: Piacgazda(g)ság. Oikonomia vagy khrematistiké?; Akadémiai, Bp., 2021
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Észak-Dakota
1989
2019
2019-es hongkongi tüntetések
2020-as amerikai elnökválasztás
2021-es Izrael–Palesztina-krízis
Alexandria Ocasio-Cortez
Amerikai Egyesült Államok
Among Us
Andrew Cuomo
Annexió
Anthony Fantano
Antioxidáns
Apartheid
Apple Inc.
Ateizmus
Atomenergia
Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostroma
Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az USA 116. kongresszusa
Az USA 117. kongresszusa
Barack Obama
Behzinga
Bernie Sanders
Billió
Bill de Blasio
Bostoni Egyetem
Bronny James
Bronx
Caenorhabditis elegans
Charles Leclerc (autóversenyző)
Chuck Schumer
Ciszjordánia
CNN
Corpse Husband
Cory Booker
Covid19-pandémia
David Dobrik
David Meyler
Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)
Demokratikus szocializmus
Dianne Feinstein
Donald Trump
Edward Kennedy
Egészségbiztosítás#Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Egyesült Nemzetek Szervezete
Emberi jogok
Fájl:9H1A8450 (44361385310).jpg
Fájl:Alexandria Ocasio-Cortez - 2019-01-16 Speech about an immigrant constituent.webm
Fájl:Alexandria Ocasio-Cortez @ Women's March NYC (46115223655).jpg
Fájl:Alexandria Ocasio-Cortez Official Portrait.jpg
Fájl:AOC for Congress 2018 logo.svg
Fájl:AOC Signature.svg
Fájl:Flag of the United States.svg
Fájl:GreenNewDeal Presser 020719 (26 of 85) (46105848855).jpg
Fájl:Kerri Evelyn Harris and Alexandria Ocasio-Cortez 1.jpg
Fájl:P parthenon.svg
Fájl:P vip.svg
Fájl:Sanders rally Council Bluffs IMG 3973 (49036404551).jpg
Finnország
Florida
Fosszilis tüzelőanyagok
Globális felmelegedés
Hanuka
Hongkong
Houston Rockets
Ilhan Omar
Integrált katalógustár
Iowa
Irán
Izrael
Jacksepticeye
Január 3.
Jemen
Joe Biden
Kínai Kommunista Párt
Közjogi felelősségre vonás
Kapitalizmus
Karbonsemlegesség
Kirsten Gillibrand
Kisbolygó
Kitelepítés
Kongresszusi Könyvtár
Lando Norris
LMBT
Maria hurrikán (2017)
Markiplier
Massachusetts
Megújuló energiaforrás
Mia Khalifa
Mia Malkova
Michael Moore
Michigan
Miniminter
Minnesota
Missouri (állam)
Modern monetáris elmélet
Munkáspárt (Egyesült Királyság)
Nancy Pelosi
National Basketball Association
NBC Universal
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
New Deal
New York
New York (állam)
Ninja (Twitch-közvetítő)
Noam Chomsky
Norvégia
Október 13.
Oktatás
Paige (pankrátor)
Palesztina
Pierre Gasly
Portál:Politika
Portál:USA
Privatizáció
Puerto Rico
Queens
Római katolikus egyház
Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Sergio Agüero
Snoop Dogg
Speciális:Könyvforrások/9781498584357
Speciális:Könyvforrások/9781541577473
Svédország
Szélsőjobboldal
Szaúd-Arábia
Szefárdok
Szolidaritás (szociológia)
T-Pain
TBJZL
The Guardian
Transzneműség
Tudományos fokozat
Twitch
Videójáték
Wikimédia Commons
Zerkaa
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.