A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Massive open online course | |
MOOC | |
A hagyományos oktatás–távoktatás pozícióit szemlélteti | |
Tárgya | Távoktatás |
Jelentős művelői | Majó Zoltán |
A Massive open online course, rövidítve MOOC tömeges nyílt online kurzus, és olyan webes kurzusokat sorolunk ide, amelyek a korlátlan részvételt és online hozzáférést biztosítanak az interneten keresztül egy egyetemi előadáshoz alapesetben ingyenesen.
A korai MOOC-ok gyakran hangsúlyozták a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó jellemzőket – mint például a tartalomhoz, a struktúrához vagy a tanulási célokhoz való nyílt hozzáférést – azzal a céllal, hogy támogassák az erőforrások ismételt felhasználását és feldolgozását. Számos később létrejött MOOC már zárt licenceket is alkalmaz az oktatási anyagokra úgy, hogy azokhoz a hallgatók ugyan ingyen hozzáférhetnek, de mindez regisztrációhoz kötött.
A MOOC fogalma
A fogalom mára már letisztult az angol nyelvű szakirodalomban: a tömeges nyílt online kurzusok olyan internetes kurzusok, amelyek a korlátlan részvételt és online hozzáférést biztosítanak a web segítségével. Továbbá a tradicionális kurzus anyagokhoz (például órai videók, prezentációk, szövegek és esettanulmányok) képest számos interaktív fórumot biztosít a felhasználóknak, támogatva ezáltal a tudásmegosztást, a csoportmunkát, a kommunikációt a diákok a tanárok és az oktatást segítő személyzet között. A MOOC már 2008-ban megjelent az angolszász egyetemi gyakorlatban, de 2012-ben vált a tanulás népszerű platformjává. Amennyiben a távoktatási elméletét és gyakorlatát is figyelembe vesszük, akkor a MOOC egy aktuális, és széles körben kutatott fejlesztésnek tekinthető a távoktatási tematikában is.
A MOOC akár a modern távoktatás, e-learning keretbe is beilleszthető, mint egy következő technológiai építőkocka. Ez a megközelítés a „tömeges”, akár több ezer diák kurzuslátogatása még alkalmazható is lenne, de a „nyílt és ingyenes” hívószavakra ebben a modellben nem kapunk kielégítő magyarázatot. A MOOC terjedésének sebessége pedig elsősorban pont a „nyílt és ingyenes” tényezőkön múlhatott.[1]
A MOOC kialakulása
A MOOC a tradicionális tananyagokhoz (tankönyv, prezentációk, esettanulmányok) képest rövid órai videókat, és számos interaktív fórumot biztosít a felhasználóknak (önellenőrző tesztek), támogatva ezáltal a tudásmegosztást, a csoportmunkát, a kommunikációt a diákok a tanárok és az oktatást segítő személyzet között. A MOOC 2008-ban jelent meg, és 2012-ben vált a tanulás egy népszerű módjává, továbbá egy aktuális és széles körben kutatott fejlesztésnek tekinthető a távoktatásban.
A hagyományos oktatás–távoktatás alapján a MOOC akár a modern távoktatás, e-learning kereteibe is beilleszthető, mint egy következő technológiai építőkocka. Ez a megközelítés a „tömeges”, akár a több ezer diák kurzuslátogatása még alkalmazható is lenne, de a „nyílt és ingyenes” hívószavakra nem kapunk kielégítő magyarázatot.
Platformok, szolgáltatók
A tömeges nyílt online kurzusokat számos szervezet (például egyetem, intézet vagy akár vállalat) nyújt, a főbb szolgáltatók (platformok) között a felhasználók számát alapul véve a Coursera, az Edx, a FutureLearn és az Udacity emelhető ki.
Itt is az internetes kereskedelemben közkedvelt „hosszú farok elmélete” szerint tagozódnak a szereplők. Ezen a felsőoktatási–internetes piacon a milliós látogatottságú globális szereplők mellett elférnek olyan kezdeményezések is, melyek egy-egy rést illetve részpiacot céloznak. Ilyen a török, az olasz nemzeti platform vagy a Kárpát-medencei MOOC, azaz a K-MOOC, mely magyar nyelvű kurzusokat kínál.
Technológiai kihívások
Egyrészt számos MOOC alkalmaz videó felvételeket oktatásban, sokszor tantermi előadásokat, klasszikus oktatási gyakorlatot digitalizálnak. Sokan tekintik a videókat és egyéb MOOC által előállított tartalmakat a tankönyvek következő formájának, nem ritka a MOOC az új tankönyv kifejezés. Azonban az is megállapítható, hogy a hallgatók figyelme nem tartható fent hosszabb távon a képernyő előtt: a tantermi óra egyszerű rögzítése zsákutca is lehet. A teljesítési igazolást igénylő hallgatók általában 6–9 perc után leállítják a videókat. Egy másik adatsor szerint a hallgatók fele a 12–15 perces videókból legalább 4,4 percet megnézett. Másrészt a tömeges beiskolázás miatt a MOOC olyan technikai hátteret igényel, amely az interakciók mellett biztosítja a tömeges visszacsatolás, azaz az ellenőrzés vagy a számonkérés eszközét is. Az elmúlt években, köszönhetően innovatív pedagógiai elméleteknek és módszereknek két megközelítés terjedt el: a tanuló közösségek által történő önellenőrzés és csoportos együttműködés automatizált visszacsatolás: online tesztek, továbbá komplex írásbeli vizsgák automatizált osztályozása. Az értékelést lehet az online környezetben a legnehezebben megvalósítani: itt a legnehezebb a bizalom megteremtése és fenntartása, továbbá az online értékelési módok meglehetősen eltérnek a klasszikus értékelési metodikától. A MOOC-ban ezért kiemelt figyelmet fordítanak a felügyeletre és az esetleges csalások kiszűrésére. A csoportos ellenőrzés (más hallgatók által történő ellenőrzés) minta válaszokra vagy feleletválasztós kérdésekre épül, így az ellenőrző érdemben meg tudja ítélni, hogy hány pontot adhat a különböző válaszokra. Az értékelési módszerek azonban nem lehetnek annyira sokszínűek a csoportos ellenőrzés esetén, mintha oktatási szakszemélyzet végezné. Továbbá a csoportos ellenőrzés előnyei között szerepel, hogy azon a hallgatók körében, akik másokat osztályoznak, az osztályozási folyamat tanulással is párosul, továbbá az ellenőrzők a kurzussal kapcsolatban elkötelezettebbé válnak. A vizsgák akár felügyelhetők regionális vizsgáztató központokban, vagy egyéb otthoni vizsgakövető technikai eszközök is alkalmazhatók (webkamerák használata, egér használati vagy gépelési szokások, mintázatok algoritmikus felismerése). Az elmúlt időszakban olyan speciális technikákat is kidolgoztak, mint az adaptív (alkalmazkodó) tesztelés, ahol a tesztet a hallgató korábbi válaszai alapján személyre szabják, a hallgató tudásának megfelelő könnyebb vagy nehezebb kérdések megjelenítésének segítségével.
Üzleti modellezés
Az amerikai felsőoktatási intézmények gyakorlatában az elmúlt években kialakult egy új vezetői pozíció, az online oktatási igazgató. Ez arra enged következtetni, hogy a MOOC-kal kapcsolatos feladatok önállóan megjelennek szervezeti oldalon is: az online nyílt oktatás szereplői megjelennek a szervezetben is. Ahogyan az e-business nem egyenlő az elektronikus kereskedelemmel, vagy online marketinggel, úgy maradt egy nyitott kérdés a következő évekre: a MOOC hosszabb távon csak egy újabb technológiai újítás – a web2 beépülése a távoktatási gyakorlatba – vagy egy új üzleti modellel van dolgunk, ami a szereplők számát, folyamatait végső soron a termékeket is átalakítja.
Jegyzetek
- ↑ Majó-Petri Zoltán, Kazár Klára. A MOOC üzleti modellje: Az e-business és az autonóm munkavégzés inflexiós pont az oktatásban?, In: „Mérleg és Kihívások” IX. Nemzetközi Tudományos Konferencia = „Balance and Challenges” IX. International Scientific Conference: A Gazdaságtudományi Kar megalapításának 25. évfordulója alkalmából: Konferencia Kiadvány = Proceedings (magyar nyelven), Miskolc: Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 211–221. o. (2015). Hozzáférés ideje: 2019. június 26. ISBN 978-963-358-098-1
Források
- Bozkurt, A., Akgun-Ozbek, E., Onrat-Yilmazer, S., Erdogdu, E., Ucar, H., Guler, E., Sezgin, S., Karadeniz, A., Sen, N., Goksel-Canbek, N., Dincer, G. D., Ari, S.,& Aydin, C. H. (2015). „Trends in Distance Education Research: A Content Analysis of Journals 2009-2013” (angol nyelven). International Review of Research in Open and Distributed Learning 16 (1), 330–363. o. (Hozzáférés ideje: 2019. június 26.)
- Kaplan Andreas M., Haenlein Michael (2016). „Higher education and the digital revolution: About MOOCs, SPOCs, social media, and the Cookie Monster” (angol nyelven). Business Horizons 59. (Hozzáférés ideje: 2019. június 26.)
További információk
- Pappano, Laura: The Year of the MOOC (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- Lewin, Tamar: Universities Abroad Join Partnerships on the Web, 2013. február 20. (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
- Pedagógiai esték - dr. Majó-Petri Zoltán: Tanulás határok nélkül. 2019.04.02. (magyar nyelven). youtube. (Hozzáférés: 2019. július 29.)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Anonim hálózatok
Azonnali üzenetküldés
Bloggerek
Csonkok (internet)
Domain Name System
Fájlcsere
HTML
Internetes protokollok
Árösszehasonlító szolgáltatás
403-as hiba
404-es hiba
Adathalászat
Adatkapcsolati réteg
ADSL
ADSL2+
Alexa Internet
Alkalmazási réteg
Aloha protokoll
Annoying Orange: Kitchen Carnage
Anonymous (csoport)
Aranypajzs projekt
ARPANET
Autonóm rendszer (internet)
Az internetkapcsolatok fajtái
Az IPv4-címek elfogyása
A legnépszerűbb weboldalak listája
Böngészőmotor
Bacn
Banner (hirdetés)
BBCode
Betárcsázós internet-hozzáférés
BookMooch
Bootstrap Protocol
Budapesti felhívás a szabad hozzáférés érdekében
Budapest Internet Exchange
Címkefelhő
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
Candy Shop (szerver)
Captcha
Chat
Chatroulette
Checkout
Cloaking (internet)
Common Gateway Interface
Cost Per Thousand
CPC
Csomag (informatika)
Datagram
DBpedia
Digitális lábnyom
Digitális Magyarország
Digitális terjesztés
Dinamikus DNS
Dotkomlufi
DrótPostaGalamb
Dynamic Network Services Inc.
E-képeslap
E-könyv
E-könyvek igény szerint
E-mail-levelezőlista
E-tailing
Emodzsi
Escalion
Exim
Favi
Fikablog
FIWARE
Fizetési fal
Flame war
Forgalomcsere
Fotógarancia
Freeware
Gadu-Gadu
Git
Hálózati idő protokoll
Hálózati réteg
Hackergotchi
Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás
Hangulatjel
HBONE
Hiperhivatkozás
Hipermédia
Hiperszöveg
Hoax
Horgonyszöveg
Hosts fájl
Hotspot (Wi-Fi)
ICANN
IETF
IETF nyelvi attribútum
Indavideó
Influenszer
Internet
Internetadó
Internetcenzúra Kínában
Internetes rádió
Internetidő
Internetszolgáltatók Tanácsa
Internettelevízió
Internet Architecture Board
Internet Archive
Internet Research Task Force
IP-telefon
IPv6-cím
IP address spoofing
IRC bot
ISOC
I Am a Ukrainian
Joost
Kék bálna (internetes jelenség)
Képtábla
Közösségi szoftver
Keresőrobot
Kiberhedonizmus
Kiberkultúra
Kibertér
Kiwix
Kliens-szerver architektúra
Kukac (jel)
Kvangmjong
Lánclevél
Láthatatlan web
Landing oldal
Levelezőlista
LibInfo
LibriVox
Linkback
Live streaming
Li Kaj-fu
Locator/Identifier Separation Protocol
Logical Link Control
LOL
Magánhálózat
Massive open online course
Media Access Control
Mikrokiadás
MIME
Mobilinternet
Multipart formátum
Multiprotocol Label Switching
Netlabel
NetMiniszterelnök
Netokrácia
Netpolgár
Netsemlegesség
Networkshop
Ninja (Twitch-közvetítő)
Nyílt proxy
Offtopic
OneWebDay
Online
Online banki ügyintézés
Online identitás
Online kaszinó
Online sportfogadás
Online vitarendezés
OpenID
OVirt
P2PTV
Partnerprogram
Pay per click
PDTV
Pingback
Podcasting
Point-to-Point Protocol
Popunder
PPCnetwork
Proxyszerver
Quoted-printable
Real-time Transport Protocol
ReCAPTCHA
Referer
Referer spam
ResearchGate
RFC
Robert Tappan Morris
Secure Shell
Servlet
Servlet containerek listája
Session Initiation Protocol
Sexting
Silk Road (online feketepiac)
Simple Authentication and Security Layer
Simple Service Discovery Protocol
Slashdot-hatás
SMILEY (szó- és ábrás védjegy)
Socket
Spam
Starlink (műholdprojekt)
Stop Online Piracy Act
Szállítási réteg
Szülői felügyelet (informatika)
Szemantikus web
Szimbolikus írásbeliség
TCP/IP
Tethering
Te (Az év embere)
The Annoying Orange
Tipografikus zenei videó
TL;DR
Trackback
Troll (internet)
Twitter-forradalom
UCoz
Vint Cerf
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.