Handzsa -

	handzsa (hanja)
Típus	logografikus
Nyelvek	koreai
Felmenő írásrendszerek	jóslócsont-írás; pecsétírás; kancellár írás; kaj-su (kaishu)
Rokon írásrendszerek	kínai írás, kandzsi, chữ nôm, kitaj írás, dzsürcsi írás
	A Wikimédia Commons tartalmaz handzsa (hanja) témájú médiaállományokat.

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A handzsa (hangul: 한자, handzsa: 漢字, RR: hanja^?) a koreai nyelv írására használt kínai írásjegyek megnevezése.

Története

A kínai írásjegyek használatára koreai nyelvterületen i. sz. 414-ből van fennmaradt bizonyíték: egy felirat a Kvanggetho (Gwanggaeto) kogurjói (goguryói) király emlékére emelt kőoszlopon.^[1] Jóval azelőtt is használtak már kínai írásjegyeket, már az i. e. 1. században is, ahogy a koreai törzsek kapcsolatba kerültek a kínai dinasztiákkal, bár ekkor még nem a saját nyelvük leírására. Az ötödik (más források szerint hetedik^[2]^[3]) századtól Sillában már rendszerben használták a kínai írásjegyeket a koreai nyelv írására is. Ez a rendszer az idu írás.^[4] A Korjo (Goryeo)-korban ezt követte a jóval fejlettebb hjangcshal (hyangchal) (향찰) rendszer, melynek segítségével teljes mondatokat tettek koreaiul olvashatóvá a handzsa írásjegyek segítségével. Ezenfelül létezett még a kugjol (gugyeol) (구결) rendszer is, melyet kínai klasszikusok olvasásához használtak.^[2]^[5]

A 15. század óta létezik a hangul (hangeul) ábécé, melyet kifejezetten a koreai nyelvre hoztak létre Csoszon (Joseon)-kori tudósok, ám a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták.^[6] Dél-Koreában a hangul mellett a handzsa (hanja) is használatban maradt, főképp rövidítésekben és kínai eredetű, azonos koreai olvasatú szavak egyértelműsítésére használják. Észak-Koreában hivatalosan 1949 óta nincs használatban, bár tartanak handzsa (hanja)-kurzusokat az oktatási intézményekben.^[7] Észak-Koreában mintegy 2000 handzsát (hanját) tanulnak meg a diákok, Dél-Koreában 1800-at.^[8]

A koreai nevek jó részének is van kínai írásjegyű megfelelője. Az utónevekhez választható handzsa (hanja) írásjegyek listája hivatalos dokumentum Dél-Koreában: a legfelsőbb bíróság döntött róla 1991-ben, ekkor 2854 írásjegyet jelöltek meg utónévben elfogadhatóként.^[9] A listát azóta 5151-re bővítették.^[10]

Saját alkotású írásjegyek

Példa jakcsára: a 無 (무, mu) kiejtésű, „nemlét” jelentésű handzsa egyszerűsített, kurzív változata

A handzsa (hanja) rendszer meglévő kínai írásjegyeket használ, azonban egyes szavak, kifejezések, helynevek vagy személynevek esetében a koreaiak saját írásjegyet alkottak. Ilyen például a 畓 (논 답, nondap, „rizsföld”),^[11] a 㸴 (소, Szo (So), egy vezetéknév)^[12] vagy a 乭 (돌, Tol (Dol), utónévben használt szótag).^[13]

Néhány handzsa (hanja) írásjegynek sajátos egyszerűsített formát is megalkottak, ezek összefoglaló neve jakcsa (略字, 약자, yakja).^[14]

Jegyzetek

↑ Fischer 188. o. Kim 22. o.
↑ ^a ^b Britannica
↑ Allan 221. o.
↑ Hannas 54. o.
↑ Kim Murim (김무림). 국어의 역사 (Kugoi joksza (Gugeoui yeoksa), A koreai nyelv története). Szöul: Hankook Munhwasa (2004). ISBN 89-5726-185-0
↑ Hangul. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
↑ Allan 223. o.
↑ Hannas 68. o.
↑ 국립 국어 연구원 소식 (koreai nyelven). The National Institute of the Korean Language. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
↑ “한자이름 5151字 안에서 지으세요” (koreai nyelven). Chosun Ilbo, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2013. október 20.)
↑ 畓 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
↑ 㸴 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
↑ 乭 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
↑ 略字 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)

Források

↑ Allan: Keith Allan. The Oxford Handbook of the History of Linguistics. OUP Oxford (2013). ISBN 9780199585847
↑ Britannica: Korean literature - Introduction. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
↑ Fisher: Steven Roger Fischer. History of Writing. Reaktion Books (2004). ISBN 9781861895882
↑ Hannas: Wm. C. Hannas. Asia's Orthographic Dilemma. University of Hawaii Press (1997). ISBN 9780824818920
↑ Kim: Jacob Chang-Ui Kim. Pictorial Sino Korean Characters: Fun with Hancha. Weatherhill (1988). ISBN 9789997485694

Korea-portál
Írásportál

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Handzsa
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Fischer 188. o. Kim 22. o.

[BR-2] Britannica

[3] Allan 221. o.

[4] Hannas 54. o.

[5] Kim Murim (김무림). 국어의 역사 (Kugoi joksza (Gugeoui yeoksa), A koreai nyelv története). Szöul: Hankook Munhwasa (2004). ISBN 89-5726-185-0

[6] Hangul. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

[7] Allan 223. o.

[8] Hannas 68. o.

[9] 국립 국어 연구원 소식 (koreai nyelven). The National Institute of the Korean Language. (Hozzáférés: 2013. október 22.)

[10] “한자이름 5151字 안에서 지으세요” (koreai nyelven). Chosun Ilbo, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2013. október 20.)

[11] 畓 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)

[12] 㸴 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)

[13] 乭 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)

[14] 略字 (koreai nyelven). Naver szótár. (Hozzáférés: 2015. június 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

handzsa (hanja)

Típus	logografikus
Nyelvek	koreai
Felmenő írásrendszerek	jóslócsont-írás pecsétírás kancellár írás kaj-su (kaishu)
Rokon írásrendszerek	kínai írás, kandzsi, chữ nôm, kitaj írás, dzsürcsi írás
A Wikimédia Commons tartalmaz handzsa (hanja) témájú médiaállományokat.