A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Koszmosz–39 | |
| Ország |
 Szovjetunió |
| Gyártó | OKB–10 |
| NSSDC ID | 1964-046B |
| Típus | Sztrela |
| Rendeltetés | távközlési műhold |
| Küldetés | |
| Indítás dátuma | 1964. augusztus 18. 09:21 UTC |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, LC-41/15. sz. indítóállás |
| Hordozórakéta | Koszmosz–1 |
| Visszatérés dátuma | 1964. november 17. |
| Élettartam | 91,14 nap) |
| Tömeg | 50 kg |
| Energiaellátás | napelem + nikkel-kadmium akkumulátor |
| Pályaelemek | |
| Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
| Pályamagasság | 206 / 798 km |
| Inklináció | 56,1° |
| Periódus | 94,59 perc |
| COSPAR azonosító | 1964-046B |
| SCN | 00854 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Koszmosz–39 (oroszul: Космос–39) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Az első katonai és államigazgatási rendeltetésű kísérleti telekommunikációs műhold, típusa Sztrela–1 (Стрела–1).
Küldetés
Kísérleti programfeladat: az alacsony Föld körüli pályára állított távközlési műholdak működésének mikrogravitációs környezetbeli műszaki próbája.
Jellemzői
Tervezte az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро – ОКБ-10) kísérleti tervezőiroda. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (Министерство обороны – MO).
Megnevezései: COSPAR: 1964-046B; SATCAT kódja: 854; GRAU-kódja: 11F610.
1964. augusztus 18-án a Bajkonuri űrrepülőtérről az LC-41/15 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Koszmosz–1 (65S3 02L) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). A 94,59 perces, 56,1 fokos hajlásszögű elliptikus pálya elemei: perigeuma 206 kilométer, apogeuma 798 kilométer.
Formája szabálytalan, átmérője 80, magassága 100 centiméter, hasznos tömege 50 kilogramm. Tervezett szolgálati ideje 3 hónap. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Telemetriai tevékenységét antennái segítségével biztosította. Az űreszköz felületét napelemek borították (15 W), éjszakai (földárnyék) energiaellátását újratölthető nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Kialakított hűtőrendszere biztosította a belső üzemi hőmérsékletet.
Katonai és kormányzati híradástechnikai feladatok ellátására tervezték, készítették és állították pályára. A Szovjetunió európai – Távol-keleti szárazföldi, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére, rögzítésére – a földi vevőállomások vételi pozíciójában lejátszásra szolgált.
Az első olyan műholdcsoport, amikor három egységet – Koszmosz–38, Koszmosz–39, Koszmosz–40 – egyetlen hordozórakétával bocsátottak pályára. Egyszerre több egység pályára állításával a kommunikációs területet azonnal lefedték, meggyorsítva az információs sebességet.
1964. november 8-án 91,14 nap) után belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- Koszmosz–39. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2013. április 11.)
- Koszmosz–39. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
- Koszmosz–39. astronautix.com. . (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- Sztrela–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- Sztrela–1. iss-reshetnev.ru. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- Sztrela–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
|
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.