Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Koszmosz–80
Koszmosz–80
Ország  Szovjetunió
Gyártó NPO PM
NSSDC ID 1965-070A
Típus katonai távközlési műhold
Rendeltetés katonai távközlés
Küldetés
Indítás dátuma 1965. szeptember 3. 14:00 UTC
Indítás helye Bajkonuri űrrepülőtér
Hordozórakéta Koszmosz-1
Tömeg 50 kg
Energiaellátás napelemes
Pályaelemek
Pálya magas Föld körüli pálya (HEO)
Excentricitás 0,0664
Inklináció 56,0°
Periódus 114,9 perc
COSPAR azonosító1965-070A
SCN01570
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–80 (oroszul: Космос 80) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Háromfokozatú kísérleti telekommunikációs műhold, típus Sztrela-1 (Стрела-1), valamint a harmadik fokozat geofizikai egység.

Küldetés

A Koszmosz–75 űregység által megkezdett programot folytatta. A hadsereg és a kormányzat gyors kommunikációját segítette elő a műholdakkal összeköttetésben lévő földi rendszerekkel.

Jellemzői

Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1965. szeptember 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Koszmosz-1 (8K65) típusú hordozórakétával juttatták magas (HEO = High-Earth Orbit) Föld körüli, távoli pályára. Az orbitális egység pályája 114,9 perces, 56.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya.perigeuma 1356 kilométer, apogeuma 1549 kilométer volt. Eredeti pályasíkját hat alkalommal, emeléssel állították helyre. Hasznos tömege 50 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja, illetve kísérletképpen radioizotópos áramforrást alkalmaztak, ami több évre meghatározta szolgálati idejét.

Egyszerre több egységet, öt műholdat – Koszmosz–80, Koszmosz–81, Koszmosz–82, Koszmosz–83 és Koszmosz–84 – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára, ami lehetővé tette a kommunikációs területet megbízható lefedését. Pályasíkjának meghatározásánál különleges gondot fordítottak az atmoszféra sugár-hatótényezőjének elkerülésére. A Szovjetunió európaiTávol-keleti, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére (vevő), lejátszására (adó) szolgáltak.

Aktív szolgálati idejére jellemző, hogy 2011. január 1-jén eredeti pályamagasságába emelték.

Források

További információk

  • Koszmosz–80. nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. október 30.)
  • Koszmosz–80. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2013. április 21.)
  • Koszmosz–80. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
  • Sztrela–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2013. április 21.)

Elődje:
Koszmosz–79

Koszmosz-program
1965

Utódja:
Koszmosz–81

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszmosz–80
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Koszmosz–80





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.