A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij | |
_(cropped).jpg) | |
| Ukrajna 6. elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2019. május 20. | |
| Előd | Petro Porosenko |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | |
| Született |
1978. január 25. (45 éves) Krivij Rih |
| Párt | A Nép Szolgája |
| Szülei |
Rimma Zelenszka Olekszandr Zelenszkij |
| Házastársa | Olena Zelenszka |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | producer, színész, politikus |
| Iskolái |
|
| Díjak |
|
 | |
| Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij témájú médiaállományokat. | |
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij (ukránul: Володимир Олександрович Зеленський; Krivij Rih, 1978. január 25. –) ukrán rendező, előadóművész, producer, üzletember és politikus, 2019. május 20-tól Ukrajna elnöke. A Kvartal 95 filmstúdió tulajdonosa. Elnökjelöltként az első helyet szerezte meg a 2019-es ukrajnai elnökválasztás első fordulójában. Majd a második fordulót a szavazatok nagy többségével megnyerte. 2019. május 20-án lépett hivatalba.[2][3]
Elnökválasztási kampánya során Zelenszkij megígérte, hogy véget vet Ukrajna elhúzódó konfliktusának Oroszországgal, és megpróbált párbeszédet folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.[4] 2021-ben kormánya az Oroszországgal való feszültség eszkalálódásával szembesült, ami 2022 februárjában a folyamatban lévő teljes körű orosz invázió megindításában csúcsosodott ki. Zelenszkij stratégiája az orosz katonai megerősödés alatt az volt, hogy megnyugtassa az ukrán lakosságot és biztosítsa a nemzetközi közösséget arról, hogy Ukrajna nem törekszik megtorlásra.[5] Kezdetben elhatárolódott a közelgő háborúra vonatkozó figyelmeztetésektől, ugyanakkor biztonsági garanciákat és katonai támogatást kért a NATO-tól a fenyegetés "elviselésére".[6] Az invázió megkezdése után Zelenszkij egész Ukrajnában statáriumot hirdetett, és általános mozgósítást rendelt el a fegyveres erőknél. A válság alatti vezetése széleskörű nemzetközi elismerést váltott ki belőle, és az ukrán ellenállás szimbólumaként jellemezték.[7][8] Társadalmi felmérések szerint Zelenszkijt Ukrajna legnagyobb elnökei közé sorolták.[9][10][11][12]
Életpályája
A Dnyipropetrovszki területen fekvő Krivij Rihben[13] született 1978-ban orosz nyelvű zsidó családba, egyetlen gyermekként.[14] Apja Olekszandr Zelenszkij, aki a Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskola Informatikai és Információtechnológiai Tanszékének vezetője volt. Anyja Rimma Zelenszka mérnök.
A középiskola előtt szüleivel négy évet a mongóliai Erdenetben töltött, ahol az apja dolgozott. A Vadim Hetymann Kijevi Közgazdasági Egyetem Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskoláján tanult, ahol jogi végzettséget szerzett. Két hónapnyi jogi gyakornoki munkát leszámítva azonban jogászként soha sem dolgozott.
Ezután a vígjátékkal foglalkozott, és létrehozta a Kvartal 95 produkciós céget, amely filmeket, rajzfilmeket és tévéműsorokat készített, köztük a Nép szolgája (ukránul: Szluha narodu) című tévésorozatot, amelyben Zelenszkij az ukrán elnök szerepét játszotta. A sorozatot 2015 és 2019 között sugározták, és rendkívül népszerű volt.
Politikai karrierje
2018 márciusában Zelenszkij produkciós cégének, a Kvartal 95-nek tagjai új politikai pártot jegyeztek be A Nép Szolgája néven, ugyanazon a néven, mint a televíziós műsornak a neve, melyben Zelenszkij az előző három évben szerepelt. Bár Zelenszkij tagadta, hogy azonnal belépne a politikába, és azt mondta, hogy csak azért jegyezte be a párt nevét, hogy megakadályozza, hogy mások kisajátítsák, széles körben elterjedt a feltételezés, hogy indulni készül az elnökválasztáson. Már 2018 októberében, három hónappal kampánybejelentése és hat hónappal az elnökválasztás előtt vezető helyen szerepelt a közvéleménykutatásokban. Több hónapig tartó kétértelmű kijelentések után december 31-én, kevesebb mint négy hónappal a választások előtt, Zelenszkij az 1+1 tévécsatorna 2018. december 31-i, szilveszteri esti műsorában bejelentette, hogy jelölteti magát Ukrajna elnöki posztjára.[15]
Pártja 2019. január 21-én hivatalosan is jelölte Zelenszkijt az elnökválasztásra.[16] Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) 2019. január 30-án regisztrálta elnökjelöltként.[17]
Zelenszkij ugyan a választás első fordulójában még nem szerzett abszolút többséget, de 30,24%-os eredménnyel az élen végzett. A 2019. április 21-i második fordulóban pedig a szavazatok 73%-át szerezte meg Porosenko 25%-ával szemben, így megválasztották Ukrajna elnökévé.[18]
Ukrajna elnökeként
Beiktatását követő egyik első intézkedésként július 21-ére idő előtti parlamenti választást írt ki, valamint a parlamentben kezdeményezte a választási rendszer módosítását. Az indítvány napirendre tűzését azonban a parlament elutasította.[19] Az elnöki rendeletet az Ukrán Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította, így a Központi Választási Bizottság (CVK) július 21-re kiírta a parlamenti választásokat.
2021–2022-es orosz-ukrán válság
2021 áprilisában az ukrán határoknál történő orosz katonai megerősítésre reagálva Zelenszkij beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, és sürgette a NATO-tagokat, hogy gyorsítsák fel Ukrajna tagsági kérelmét.[20]
2021. november 26-án Zelenszkij azzal vádolta meg Oroszországot és Rinat Akhmetov ukrán oligarchát, hogy támogatják a kormánya megdöntésére irányuló tervet.[21] 2021. november 26-án Zelenszkij tagadta, hogy részt venne egy puccskísérletben, Akhmetov pedig egy nyilatkozatban azt mondta, hogy "a Volodimir Zelenszkij által nyilvánosságra hozott információk arról, hogy megpróbálnak engem valamiféle puccsba belekeverni, teljes hazugság. Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy milyen indítékai vannak az elnöknek."[22][23] 2021 decemberében Zelenszkij megelőző akcióra szólított fel Oroszország ellen.[24]
2022. január 19-én Zelenszkij egy videoüzenetben azt mondta, hogy az ország polgárainak nem szabad pánikba esniük, és felhívta a médiát, hogy "a tömeges tájékoztatás módszerei legyenek, ne pedig a tömeghisztéria."[25][26] Január 28-án Zelenszkij felszólította a Nyugatot, hogy ne keltsenek "pánikot" országában egy esetleges orosz invázió miatt, hozzátéve, hogy az állandó figyelmeztetések az invázió "közvetlen" veszélyéről veszélyeztetik Ukrajna gazdaságát.[27] Zelenszkij szerint "nem látunk nagyobb eszkalációt", mint 2021 elején, amikor Oroszország megkezdte a hadsereg kiépítését.[28] Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök nem értett egyet abban, hogy mennyire közvetlen a fenyegetés.[29][30]
Február 19-én, amikor az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos aggodalmak nőttek, Zelenszkij figyelmeztette a müncheni biztonsági konferenciát, hogy a nyugati nemzeteknek fel kellene hagyniuk a Moszkvával szembeni "békülékeny" hozzáállásukkal. "Ukrajna biztonsági biztosítékokat kapott cserébe azért, hogy feladja a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenálját. Nekünk nincsenek lőfegyvereink. És nincs biztonság... De jogunk van sürgetni a megbékélési politikáról a biztonságot és békét garantáló politikára való áttérést" – jelentette ki.[31]
Február 24-én a kora reggeli órákban, nem sokkal az orosz invázió kezdete előtt Zelenszkij beszédet rögzített mind Ukrajna, mind Oroszország polgáraihoz. Vitatta az orosz kormány állításait a neonácik jelenlétéről az ukrán kormányban, és kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni a donbászi régiót, miközben kiemelte személyes kapcsolatait a térséggel.[32] A beszéd egy részében oroszul szólt az orosz néphez, és felszólította őket, hogy gyakoroljanak nyomást a vezetésre a háború megakadályozása érdekében:
„"Ki fog a legtöbbet szenvedni ettől? Az emberek. Ki nem akarja ezt mindenkinél jobban? Az emberek. Ki tudja ezt megakadályozni? Az emberek.
"Jelen vannak ezek az emberek köztetek? Biztos vagyok benne, hogy vannak. Közszereplők, újságírók, zenészek, színészek, sportolók, tudósok, orvosok, bloggerek, stand-up komikusok, Tik-Tokosok és még sokan mások. Átlagos emberek. Átlagos, normális emberek. Férfiak, nők, idősek, gyerekek, apák, és ami a legfontosabb, anyák. Akárcsak az ukrajnai emberek. Pontosan olyanok, mint az ukrán hatóságok, bármennyire is próbálnak az ellenkezőjéről meggyőzni.
"Tudom, hogy az orosz televízióban nem fogják bemutatni ezt a felhívásomat. De Oroszország polgárainak látniuk kell. Tudniuk kell az igazságot. És az igazság az, hogy ennek véget kell vetni, mielőtt túl késő lenne. És ha az orosz vezetés nem akar leülni velünk egy asztalhoz a béke érdekében, akkor talán majd leül veletek egy asztalhoz.
"Az oroszok háborút akarnak? Erre a kérdésre nagyon szívesen válaszolnék. De a válasz csak Önökön, az Orosz Föderáció polgárain múlik".”
A beszédet széles körben "érzelmesnek" és "megdöbbentőnek" minősítették.[33][34]
2022-es orosz invázió
A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen 2022. február 24-én vette kezdetét, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. Ez a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus[35] Európában a második világháború óta,[36][37] illetve a legnagyobb eszkaláció az orosz–ukrán háború 2014-es kezdete óta. Oroszországban tilos háborúként hivatkozni a katonai konfliktusra, a hivatalos orosz kormányzati narratíva szerint mindez különleges hadművelet Ukrajnában (oroszul: специальная военная операция на Украине, szpecialnaja vojennaja operacija na Ukrajinye).
Politikai nézetek
Gazdasági kérdések
A BIHUS info (uk) június közepén adott interjújában Andrij Herus, az ukrán elnök képviselője a Miniszteri Kabinetben kijelentette, hogy Zelenszkij soha nem ígérte meg a kommunális tarifák csökkentését, de egy kampányvideó, amelyben Zelenszkij azt állította, hogy a földgáz ára Ukrajnában 20-30 százalékkal vagy talán még ennél is többel csökkenhet, nem közvetlen ígéret volt, hanem valójában "félszavas" és "viccelődés".[38] Zelenszkij választási programjában csak egyszer említette a tarifákat – hogy a tőkeamnesztiából befolyó pénzt "az alacsony jövedelmű polgárok tarifaterheinek csökkentésére" fordítanák.[39][40]
Külpolitika
Elnökválasztási kampánya során Zelenszkij azt mondta, hogy támogatja Ukrajna tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban, de szerinte az ukrán választóknak népszavazáson kellene dönteniük az ország e két szervezethez való csatlakozásáról,[41] ugyanakkor úgy vélte, hogy az ukrán nép már az "eurointegrációt" választotta.[41][42] Zelenszkij közeli tanácsadója, Ivan Bakanov is azt mondta, hogy Zelenszkij politikája támogatja az EU- és a NATO-tagságot, és népszavazás megtartását javasolja a tagságról.[43] Zelenszkij választási programja azt állította, hogy az ukrán NATO-tagság "a Majdan választása és az alkotmányban rögzített irányvonal, ráadásul ez védelmi képességünk megerősítésének eszköze."[44] A program szerint Ukrajnának célul kell kitűznie, hogy 2024-ben NATO-tagsági akciótervre pályázzon.[44] A programban az is szerepel, hogy Zelenszkij "mindent megtesz annak érdekében", hogy Ukrajna 2024-ben az Európai Unió tagságára pályázhasson.[45] Két nappal a második forduló előtt Zelenszkij kijelentette, hogy "erős, erőteljes, szabad Ukrajnát akar építeni, amely nem Oroszország kistestvére, nem Európa korrupt partnere, hanem a mi független Ukrajnánk".[46]
2020 októberében Azerbajdzsán mellett foglalt állást az Azerbajdzsán és az örmények közötti, a vitatott Hegyi-Karabah régióért folytatott hegyi-karabahi háború kapcsán. Zelenszkij így nyilatkozott: "Támogatjuk Azerbajdzsán területi integritását és szuverenitását, ahogyan Azerbajdzsán is mindig támogatja a mi területi integritásunkat és szuverenitásunkat."[47]
2022 februárjában kérelmezte Ukrajna felvételét az Európai Unióba.[48][49]
Zelenszkij megpróbálta Ukrajnát semleges félként pozícionálni az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti politikai és kereskedelmi feszültségekben. 2021 januárjában Zelenszkij az Axiosnak adott interjújában azt mondta, hogy nem érzékeli Kínát geopolitikai fenyegetésként, és nem ért egyet az Egyesült Államok azon állításaival, hogy az azt képviseli.[50]
Az orosz-ukrán háború
Zelenszkij támogatta a 2013 végi és 2014 eleji Euromajdan mozgalmat. A donbászi háború idején aktívan támogatta az ukrán hadsereget,[51] Zelenszkij segített finanszírozni egy Donbászon harcoló önkéntes zászlóaljat.[52]
Az ukrajnai Komszomolszkaja Pravdának adott 2014-es interjújában Zelenszkij azt mondta, hogy szívesen ellátogatott volna a Krímbe, de elkerüli, mert "fegyveres emberek vannak ott".[53] 2014 augusztusában Zelenszkij fellépett az ukrán csapatoknak Mariupolban, később pedig stúdiója egymillió hrivnyát adományozott az ukrán hadseregnek.[54] A Krím 2014-es orosz annektálásával kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, hogy reálisan szólva, csak egy oroszországi rendszerváltás után lehetséges a Krím visszaadása ukrán ellenőrzés alá.[55]
Egy 2018 decemberében adott interjúban Zelenszkij kijelentette, hogy elnökként megpróbálná Oroszországgal tárgyalva véget vetni a Donbaszban zajló háborúnak.[56][57] Mivel a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság (DPR és LPR) vezetőit Oroszország "bábjainak" tartja, "semmi értelme nem lenne velük tárgyalni".[57] Nem zárta ki, hogy népszavazást tartsanak a kérdésben.[57][58] Egy három nappal a 2019-es elnökválasztás előtt (április 21-én) megjelent interjúban Zelenszkij kijelentette, hogy ellenzi a donbászi régió "különleges státuszának" megadását.[59] Az interjúban azt is elmondta, hogy ha elnökké választanák, nem írná alá a DPR és az LPR fegyveresei számára történő amnesztiáról szóló törvényt.[59]
Az ellenkező értelmű felvetésekre reagálva 2019 áprilisában kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt "ellenségnek tekinti".[60] 2019. május 2-án Zelenszkij azt írta a Facebookon, hogy "a határ az egyetlen közös dolog Oroszországban és Ukrajnában".[61]
Zelenszkij ellenzi az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, "veszélyes fegyver, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára".[62]
2022. május 25-én Zelenszkij azt mondta, hogy "Ukrajna addig fog harcolni, amíg vissza nem szerzi minden területét".[63]
Kormányzati reform
Az elnökválasztási kampány során Zelenszkij korrupcióellenes törvényjavaslatokat ígért, többek között az ország elnökének, a Verhovna Rada (az ukrán parlament) tagjainak és a bíráknak a mentelmi jogának megszüntetését, a felelősségre vonásról szóló törvényt, a választási törvények reformját és a hatékony esküdtszéki eljárás biztosítását. Ígéretet tett arra, hogy a katonai személyzet fizetését "a NATO-szabványok szintjére" hozza.[64]
Bár Zelenszkij a nyílt listás választási szavazást részesíti előnyben, miután kiírta a 2019-es előrehozott ukrán parlamenti választást, "Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról a népképviselők választási rendszerének megváltoztatásával összefüggésben" című törvénytervezete a zárt listás választás megtartását javasolta, mivel az előrehozott választások 60 napos határideje "nem hagyott esélyt e rendszer bevezetésére".[65]
Társadalmi kérdések
.jpg)
Zelenszkij ellenezte, hogy Ukrajnában az orosz nyelvet célba vegyék, és hogy politikai véleményük miatt (például a kormány által ukránellenesnek tartott) művészeket kitiltsanak.[66][67] 2019 áprilisában kijelentette, hogy nem ellenzi az ukrán nyelvi kvótát (a rádióban és a televízióban), bár megjegyezte, hogy ezeken lehetne finomítani.[68] Azt is mondta, hogy az orosz művészeknek, "akik (ukránellenes) politikusokká váltak", továbbra is tilos lenne Ukrajnába belépniük.[59]
Az azonos nemű párok egyenlő jogait követelő petícióra válaszolva Zelenszkij megismételte azt a nézetet, hogy a család nem függ a nemtől, és felkérte Ukrajna miniszterelnökét, hogy vizsgálja felül az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát. Az azonos neműek házasságával kapcsolatban Zelenszkij Ukrajna alkotmányának az azonos neműek házasságát tiltó rendelkezésére, valamint az alkotmány háborús módosításának tilalmára hivatkozott, kizárva az azonos neműek házasságának bevezetését a folyamatban lévő háború alatt.[69][70] Polgárjogi szervezetek dicsérték a nyilatkozatot, bár kritizálták annak homályosságát, mivel Zelenszkij kitért a polgári élettársi kapcsolatra vonatkozó jogi javaslatok részletezése elől.[71]
Válogatott filmográfia
- Кохання у великому місті – Szerelem a nagyvárosban (2009)…Igor
- Кохання у великому місті 2 – Szerelem a nagyvárosban 2 (2010)…Igor
- Службовий роман. Наш час – Üzleti regény. A mi időnk (2011)…Anatolij Efremovics Novoszelcev
- Ржевський проти Наполеона – Rzsevszkij Napóleon ellen (2012)…Napóleon
- 8 перших побачень – 8 első randevú (2012)…Nyikita Szokolov
- Кохання у великому місті 3 – Szerelem a nagyvárosban 3 (2014)…Igor Zelenszkij
- Пригоди Паддінгтона – Paddington kalandjai (2014)…Paddington medve (hangja)
- 8 нових побачень – 8 új időpont (2015)…Nyikita Andrejevics Szokolov
- A nép szolgája (televíziós sorozat, 2015–2019)…Vaszilij Petrovics Goloborodko
- Слуга народу 2 – A nép szolgája 2 (film, 2016)…Vaszilij Petrovics Goloborodko
Magánélete
Nős, felesége Olena Zelenszka (született Kijasko), aki Zelenszkij Kvartal–95 nevű filmstúdiójának munkatársa. 2004-ben egy lányuk (Szasa), 2013-ban egy fiuk (Kiril) született.
Jegyzetek
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Volodymyr-Zelensky
- ↑ https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2019/05/20/zelenszkij-bejelentette-hogy-feloszlatta-a-parlamentet/
- ↑ UNIAN: Zelenskiy's inauguration may take place on May 28 | KyivPost - Ukraine's Global Voice. KyivPost, 2019. április 22. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- ↑ Lutsevych, Orysia. „Ukraine still backs Zelenskyy despite slow progress”, Chatham House, 2021. november 16.. (Hozzáférés ideje: 2022. február 19.) (angol nyelvű)
- ↑ Conflict in Ukraine (angol nyelven). Global Conflict Tracker . . (Hozzáférés: 2022. február 23.)
- ↑ Seibt, Sébastian. „Military tactics: Zelensky plays both sides in Ukrainian crisis”, France 24, 2022. február 18.. (Hozzáférés ideje: 2022. február 19.) (angol nyelvű)
- ↑ Ukraine war: what are Russia's strategic aims and how effectively are they achieving them? (angol nyelven). The Conversation , 2022. március 3. . (Hozzáférés: 2022. március 3.)
- ↑ „The courage of Ukraine's unlikely wartime leader”, Financial Times, 2022. március 15.. (Hozzáférés ideje: 2022. március 15.)
- ↑ Українці визначилися з "найкращим президентом" в історії країни - Рейтинг (orosz nyelven). LIGA , 2020. május 18. (Hozzáférés: 2020. augusztus 10.)
- ↑ Як змінювався рівень довіри та підтримки Зеленського та його попередників (оновлено) (ukrán nyelven). Слово і Діло . (Hozzáférés: 2022. május 11.)
- ↑ Оцінка президентів: найбільше довіряють Зеленському, найкращим вважають Кучму (ukrán nyelven). Українська правда . (Hozzáférés: 2022. május 11.)
- ↑ Історія президентів України в семи актах - Центр спільних дій (ukrán nyelven). Сentreua , 2021. december 1. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- ↑ Кривий Ріг - батьківщина президента із залізним характером - kryvyi-rih-yes.com.ua (ukrán nyelven), 2022. április 6. (Hozzáférés: 2022. április 8.)
- ↑ Jewish comedian who plays Ukrainian president on TV runs for the job (angol nyelven). Ynetnews, 2019. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- ↑ Шоумен Зеленський заявив, що йде в президенти (ukrán nyelven). www.ukrinform.ua. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- ↑ Зеленський йде в президенти - Партія "Слуга народу"висунула Зеленського в президенти. web.archive.org, 2019. február 7. . (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- ↑ Постанова ЦВК від 30 січня 2019 року № 153. www.cvk.gov.ua. (Hozzáférés: 2019. április 23.)[halott link]
- ↑ Ukraine election: Comedian Zelensky wins presidency by landslide. BBC, 2019. április 22. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ Роспуск за свой счет (Kommersant.ru, 2019-05-22)
- ↑ Shylenko, Olga: Ukraine's Zelensky on frontline as Merkel urges Putin to pull back troops. CTVNews , 2021. április 8. . (Hozzáférés: 2022. január 16.)
- ↑ „Zelensky warns Ukraine 'entirely prepared' if Russia attacks”, France 24, 2021. november 26.. (Hozzáférés ideje: 2022. január 16.)
- ↑ „Zelenskiy says Ukraine uncovers coup plot involving Russians; Kremlin denies role”, Reuters, 2021. november 26.. (Hozzáférés ideje: 2022. január 16.)
- ↑ „Ukraine's Zelenskiy Says Ready for Russian Escalation, Claims Coup Plot Uncovered”, The Moscow Times, 2021. november 27.. (Hozzáférés ideje: 2022. január 16.)
- ↑ „EU threatens Russia sanctions as NATO backs Ukraine”, France 24, 2021. december 16.. 2021. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 16.)
- ↑ „'Big hype': Zelenskyy urges restraint amid risk of Russian invasion”, Daily Sabah, 2022. január 20.. 2022. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 28.)
- ↑ „Some Ukrainians Are Angry About Washington Ordering Diplomats' Families To Leave The US Embassy”, BuzzFeed News, 2022. január 24.. 2022. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 28.)
- ↑ „Volodymyr Zelensky accuses the West of causing 'panic' with warnings of a Russian invasion that hurts the Ukrainian economy”, Business Insider, 2022. január 28.. 2022. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 29.)
- ↑ „Ukraine to the world: keep calm and stop spreading panic”, Financial Times, 2022. január 28.. 2022. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 29.)
- ↑ „Ukraine crisis: US president Joe Biden tells Zelensky to 'prepare' for Russian invasion”, The New Zealand Herald, 2022. január 28.. 2022. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 28.)
- ↑ „Ukraine's president told Biden to 'calm down' Russian invasion warnings, saying he was creating unwanted panic: report”, Yahoo News, 2022. január 28.. 2022. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. január 28.)
- ↑ „Ukraine is 'longing for peace' says Zelensky at Munich Security Conference”, France 24, France 24, 2022. február 19.. 2022. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. február 19.)
- ↑ Full Translation: Ukrainian President Volodymyr Zelenskyy's Feb. 23 Speech (angol nyelven). Lawfare , 2022. február 24. 2022. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2022. február 25.)
- ↑ Ivanova, Polina. „Volodymyr Zelensky's appeal to Russians: 'The people of Ukraine want peace'”, 2022. február 24.. 2022. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. március 19.)
- ↑ London Playbook: BREAKING: Putin declares war — Bombs Kyiv — Blasts rock major cities. POLITICO , 2022. február 24. 2022. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
- ↑ A G7-ek újabb szankciókkal fenyegették meg az oroszokat
- ↑ Russia presses invasion to outskirts of Ukrainian capital (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ Maria Tsvetkova, et al.. „Putin puts nuclear 'deterrence' forces on alert”, Reuters, 2022. február 27. (Hozzáférés ideje: 2022. február 28.) (angol nyelvű)
- ↑ (ukránul) Zelensky stated that he did not promise to lower tariffs Archiválva 2019. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben., Ukrayinska Pravda (12 June 2019)
- ↑ Zelensky published his election program (orosz nyelven). ТСН.ua , 2019. január 25. 2019. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
- ↑ Передвиборча програма кандидата в президенти України Володимира Зеленського. Передвиборча програма кандидата на пост Президента України Володимира Зеленського , 2020. július 1. 2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2021. május 11.)
- ↑ a b Troianovski, Anton. „'Parallel universe': The front-runner seeking to be Ukraine's president plays one on TV”, 2019. március 9.. 2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2019. március 12.)
- ↑ „Zelensky about eurointegration: referendum is needed”, Ukrayinska Pravda, 2019. március 22.. 2019. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva (ukrán nyelvű)
- ↑ What a Volodymyr Zelensky Ukrainian Presidency Would Look Like. The National Interest , 2019. április 18. 2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. április 22.)
- ↑ a b (ukránul) Zelensky, Poroshenko, Tymoshenko and Gritsenko told how to move to NATO Archiválva 2019. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben., Ukrayinska Pravda (25 March 2019).
- ↑ (ukránul) From the EU to nuclear weapons: foreign policy Zelensky, Poroshenko, Tymoshenko and Gritsenko Archiválva 2019. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben., Ukrayinska Pravda (25 March 2019).
- ↑ uk:Зеленський представив свою команду (ukrán nyelven). Українська правда . 2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
- ↑ „Ukraine supports Azerbaijan's territorial integrity”, Anadolu Agency, 2020. október 2.. 2020. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2021. április 15.)
- ↑ Treisman, Rachel. „Ukraine wants to join the EU. Here's how that would work”, NPR, 2022. február 28.. 2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. március 1.) (angol nyelvű)
- ↑ 8 EU countries support Ukraine's call to fast-track membership talks (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com . 2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
- ↑ „Exclusive: Ukraine's Zelensky says he doesn't feel China threat”, Axios, 2021. január 31.. 2021. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2021. április 15.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)0396374-zelenskiynevű lábjegyzeteknek - ↑ „Ukraine election rivals trade taunts and media tricks”, BBC News, 2019. április 17.. 2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2019. október 1.)
- ↑ Vladimir Zelensky: "I don't think I can go on vacation to the Crimea. On tour - maybe". (ru-RU nyelven). kp.ua . 2019. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. május 3.)
- ↑ Zelensky and his Studio Kvartal-95 performed in the ATO zone (ru-RU nyelven). kp.ua . 2019. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. május 3.)
- ↑ Front-runner in Ukraine's election race names condition for returning Crimea. uawire.org . 2019. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
- ↑ „Ukraine's New President Zelensky Hints At Peace With Russia”, Forbes, 2019. szeptember 16.. 2019. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 30.)
- ↑ a b c (ukránul) Zelensky about the war in the Donbas: Though we are ready to agree with the devil Archiválva 2018. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben., Ukrayinska Pravda (26 December 2018)
- ↑ Genin, Aaron: Upcoming Elections and Ukrainian 'Ultra-nationalism'. The California Review , 2019. március 28. (Hozzáférés: 2019. március 31.)[halott link] [nem megbízható forrás]
- ↑ a b c (oroszul) Vladimir Zelensky: It is beneficial for us to dissolve the Rada, but we will think and act according to the law Archiválva 2019. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben., RBC Ukraine (18 April 2019)
- ↑ Kyiv, Tom Parfitt. „Ukraine poll leader Volodymyr Zelensky sees Putin as an enemy”, The Times, 2019. április 19.. 2019. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2019. április 22.)
- ↑ Zelensky: Border only "common" thing between Ukraine, Russia (angol nyelven). www.unian.info . 2019. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ „Ukraine insists Nord Stream 2 is 'dangerous' despite German reassurances”, Politico, 2021. augusztus 22.. 2021. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2021. november 7.)
- ↑ „Zelensky says Ukraine will fight until it regains all its territories after Kissinger remark”, The Hill, 2022. május 25.. 2022. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2022. május 28.)
- ↑ (ukránul) Comfortable topics for candidates: how they understand reforms Archiválva 2019. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., The Ukrainian Week (6 March 2019).
- ↑ Опублікували виборчий закон Зеленського, у нардепів є альтернатива. Українська правда . 2019. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. május 22.)
- ↑ Зеленский о запрете въезда российских артистов в Украину – События – Новости Крыма Sevas.Com. news.sevas.com . 2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ „Ukraine blacklists Russian artists”, BBC, 2015. augusztus 8.. 2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva (Hozzáférés ideje: 2019. március 31.)
- ↑ (ukránul) Zelensky suggested, that he might not get to shake Poroshenko's hand (ed. if one were to cut off the hands of all corrupt officials) Archiválva 2019. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben., Ukrayinska Pravda (18 April 2019)
- ↑ „Zelensky says Ukraine's government may allow civil partnerships for same-sex couples”, 2022. augusztus 2.
- ↑ Pietsch, Bryan. „Zelensky floats civil unions amid gay marriage push in Ukraine”, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 31.)
- ↑ Lavers, Michael K.. „Ukraine president backs civil partnerships for same-sex couples”, 2022. augusztus 2.
Forrásokszerkesztés
- Є ДОСЬЄ! Зеленський Володимир Олександрович. web.archive.org, 2019. február 7. 2019. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
- Volodymyr Zelenskyy az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Volodimir Zelenszkij a PORT.hu-n (magyarul)
További információkszerkesztés
- Gallagher Fenwick: Zelenszkij és a vérző Ukrajna; ford. Fáber András; Corvina, Budapest, 2022
- Szerhij Rudenko: Zelenszkij smink nélkül; ford. Lebovics Viktória; Helikon, Budapest, 2022
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 14.
Április 15.
Április 2.
Április 21.
Április 25.
Április 28.
Április 3.
Április 9.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Macedónia
Észtország
Észt Reformpárt
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Összeesküvés
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1981
1990-es évek
1999
20. század
2000-es évek
2010-es évek
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2019-es európai parlamenti választás
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-es litvániai elnökválasztás
2019-es madridi önkormányzati választás
2019-es olaszországi önkormányzati választás
2019-es szlovákiai elnökválasztás
2019-es ukrajnai elnökválasztás
2019 (szám)
2020
2020-as évek
2021
2022
2023
2024
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
Abd el-Azíz Buteflíka
Abu-Dzabi
Ab urbe condita
Akihito japán császár
Algéria
Algír
Amerikai Egyesült Államok
Arab-félsziget
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autokefália
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat
Bákó
Baán László
Bahái naptár
Beni Ganc
Benjámín Netanjáhú
Berber naptár
Bizánci naptár
Bokros Lajos
Brazília
Brexit
Brumadinhói gátszakadás
Brunei
Buddhista naptár
Burmai naptár
Christchurch
Criminal: Egyesült Királyság
Criminal: Franciaország
Criminal: Németország
Criminal: Spanyolország
December 15.
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Donald Trump
Donald Tusk
Dzsucse-naptár
Ecuador
Egyesült Királyság
Etióp naptár
Európai Unió
Fájl:Az EuCET alapítása.jpg
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG
Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg
Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg
_33.jpg&veda=2090){kind=link}
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Február 1.
Február 14.
Február 16.
Február 20.
Február 23.
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 3.
Február 5.
Fehér Ház
Ferenc pápa
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filly Fantázia
Finnország
Franciaország
Görögország
Gabon
Gdańsk
Gergely-naptár
Gitanas Nausėda
Golán-fennsík
Hindu naptár
Holocén naptár
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
IX. Ráma thaiföldi király
Izrael
Jászvásári egyházmegye
Június 7.
Január 1.
Január 10.
Január 11.
Január 13.
Január 15.
Január 19.
Január 21.
Január 25.
Január 27.
Január 5.
Január 6.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Jens Stoltenberg
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jorge Carlos Fonseca
Jugoszlávia
Juha Sipilä
Julian Assange
Julija Volodimirivna Timosenko
Képviselőház (Egyesült Királyság)
Kínai naptár
Könnygáz
Kövér László
Kaja Kallas
Kazahsztán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kim Dzsongun
Kongói Demokratikus Köztársaság
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
Kopt naptár
Koreai-félsziget
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#16
Korom Ferenc
Lehet Más a Politika
Liget Budapest
Likud
London
Lvivi terület
Május 1.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 18.
Május 20.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 27.
Május 4.
Május 5.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 24.
Március 25.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 3.
Március 30.
Március 31.
Március 4.
Március 8.
Második Löfven-kormány
Magyarország
Magyar Honvédség
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Magyar Munkáspárt
Magyar Nemzeti Bank
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Malajzia
Maroš Šefčovič
Menedékjog
Minas Gerais
Mi Hazánk Mozgalom
Modern Magyarország Mozgalom
Moldova
Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja
Momentum Mozgalom
Muszlim naptár
Néppárt (Spanyolország)
Nílus
Naruhito japán császár
Nemi erőszak
Netflix
Nicolás Maduro
Nigéria
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Omar el-Basír
Orbán Viktor
Oroszország
Országgyűlés
Párbeszéd Magyarországért
Párizs
Paweł Adamowicz
Pedro Sánchez Pérez-Castejón
Petro Olekszijovics Porosenko
Pierre-Auguste Renoir
Praia
Q66756264
Románia
Sablon:Televíziós műsor infobox
Saría
Sass Flóra
Scott John Morrison
Spanyolország
Spanyol nyelv
Spanyol Szocialista Munkáspárt
Srí Lanka
Stefan Löfven
Svédország
Szépművészeti Múzeum
Szeptember 20.
Szeptember 30.
Sztevo Pendarovszki
Túlóratörvény
Thaiföld
Thai szoláris naptár
Theresa May
Ukrán ortodox egyház
Ukrajna
Vasérc
Venezuela
Vikram korszak
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyivosztok
Volodimir Boriszovics Hrojszman
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
VOX (politikai párt)
WikiLeaks
X. Ráma thaiföldi király
Zöld-foki Köztársaság
Zsidó naptár
Zuzana Čaputová
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.