A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Viseu | |||
A belváros a székesegyházzal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Portugália | ||
Régió | Centro régió (Portugália) | ||
Szubrégió | Dâo-Lafôes | ||
Kerület | Viseu (kerület) | ||
Polgármester | Dr. Fernando Ruas | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 99 274 fő (2011)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 400–700 m | ||
Időzóna | WET, UTC+0 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 39′ 27″, ny. h. 7° 54′ 50″Koordináták: é. sz. 40° 39′ 27″, ny. h. 7° 54′ 50″ | |||
Viseu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Viseu témájú médiaállományokat. |
Viseu egy körülbelül 47–48 ezer lakosú város Portugália középső részén, az egykori Coimbra grófságban; a róla elnevezett Viseu kerület székhelye, püspöki székhely, fontos közúti csomópont, a Dão borvidék központja. Vonzáskörzetében több mint 354 ezer lakost tartanak nyilván.
Az 1960-as években a tömeges kivándorlás jelentősen csökkentette a lakosok számát, ezt a felhagyott portugál gyarmatokról az 1970-es években megindult bevándorlás ellensúlyozta; azóta a növekvés rendkívül lelassult:
- az 1970-es évek végén 83 261 fő,
- az 1991-es népszámlálás idején 83 601 fő;
- 2004-ben 47 250 fő.
Földrajzi helyzete
A város a Dão folyó Ribeira d"Asnes nevű mellékvizének bal partja fölötti fennsíkon (Viseu-fennsík, Planalto de Viseu) épült. Nyugatról a Caramulo domb, északról a Leonil, a Montemuro és a Lapa domb, északkeletről az Arado-dombság, délről és délkeletről a Lousã domb és a Serra da Estrela hegység veszi körül. Az erősen tagolt terep legalacsonyabb pontja nagyjából 400, a legmagasabb mintegy 700 méterrel van a tenger színe fölött. A sok kis völgyecske három nagyobb folyó:
Éghajlata
A város éghajlata tipikusan mediterrán: a nyár forró és száraz, a tél hűvös és csapadékos. A mikroklímát két helyi tényező alakítja:
- a Caramulo domb, amely elállja és
- a Mondego folyó völgye, amely megkönnyíti
az óceán felől (nyugatról) beáramló nedvesebb légtömegek útját.
Történelme
Az ókorban a luzitánok szállásterülete volt, majd (i. e. 150 körül) a Római Birodalom hódította meg. Az Ibériai-félszigetet i. e. 25 és i. e. 20 között Augustus császár Hispania Tarraconensis, Hispania Baetica és Lusitania provinciákra osztotta fel – a mai Portugália területe Lusitania része lett.
Az i. sz. 6. század elején a hispániai gót állam részévé vált.
A mórok már 693-ban (csaknem két évtizeddel a Xeres de la fronterai csata előtt) elfoglalták, és több mint egy évszázadon át meg is tartották. A város székesegyházát még a mór uralom alatt kezdték el építeni.
871-ben III. Alfonz asztúriai király foglalta vissza a mai Portugália középső részét, ahol 878-ban megszervezte Coimbra grófságot. A területet négy részre osztotta; az egyes részek központja:
lett.
925-ben II. Ordoño leóni király Ramiro fia (a későbbi II. Ramiro leóni király lett az első portugál grófság és Coimbra grófság hűbérura. Felvette a „portugál területek királya” címet, és ezzel névlegesen ő vált az első portugál királlyá. Királyi székhelyét 926-ban Viseuban rendezte be; ezt az udvart 930-ig tartotta fenn.
981-ben Coimbra grófságot ismét meghódította a Córdobai Kalifátus.
1009-ben a Córdobai Kalifátusból kiszakadt a Coimbra grófság területét is magába foglaló Badajoz taifa (független mór királyság).
1064-ben Nagy Ferdinánd, Kasztília és León királya visszafoglalta a móroktól a Mondego folyótól északra eső területeket, ahol másodszor is megszervezte Coimbra grófságot.
1093-ban VI. Alfonz kasztíliai király létrehozta a második portugál grófságot; Portugália grófjává lánya férjét, Burgundi Henriket tette meg. Henrik Coimbra grófságot Portugáliához csatolta, a mozarab lakosság azonban sokáig megőrizte kulturális és szervezeti különállását az északi portugáloktól.
Közlekedése, kapcsolatai
A városon két fontos európai főút halad át:
- az A25 (korábban IP5) jelű az atlanti tengerpartot Aveiro és Guarda repülőtereivel, tovább haladva a spanyolországi Salamanca városával köti össze;
- Az A24 (korábban IP3) jelű, a Viseutól délnyugatra ágazik le az A25-ből, és a város nyugati peremén északnak haladva, Coimbra városát is érintve köti össze Viseut a spanyol határon fekvő Chavesszel.
A városon áthaladó vasútvonalat az 1980-as években megszüntették, ezzel Viseu vált Európa egyik legnagyobb, vasúti összeköttetés nélküli városává.
Látnivalók
A város fő látnivalói az egyházi építészet alkotásai:
- a gótikus székesegyház (alapkövét 830-ban tették le);
- nyolc további nagy templom;
- négy kápolna
- két kolostor;
- a püspöki palota.
A városon kívül áll a Szent Mihály-templom az utolsó gót király, a 711-ben, a lázadók és mór szövetségeseik ellen vívott Xeres de la fronterai csatában elesett Roderik sírjával.
Oktatás, kultúra
Múzeumok
- A képzőművészeti múzeumot a város legnagyobb szülöttéről, a 16. századi portugál festészet egyik legnagyobb alakjáról, a Grão Vasco néven ismert Vasco Fernandesről (1475–1540) nevezték el – az ő nevét viseli egy szálloda, egy iskola, sőt, még egy borfajta is. A Grão Vasco Museumot a régi püspöki palotában rendezték be. A gyűjteményben nemcsak a névadó legtöbb művét találhatjuk meg, de az úgynevezett „viseui iskola” több más mesterének munkáit is.
- Az egyházművészeti múzeum a székesegyházban kapott helyet.
Közép- és felsőoktatás
Legnagyobb felsőoktatási intézménye az Instituto Politécnico de Viseu tanárképző, műszaki és mezőgazdasági főiskola. A város folyamatosan kéri a kormányzatot, hogy fejlesszék a főiskolát egyetemmé, de egyelőre bármi eredmény nélkül.
A magánkézben lévő intézmények:
- Portugál Katolikus Egyetem (Universidade Católica Portuguesa),
- Piaget Főiskola (Instituto Piaget).
A két középiskola:
- Escola Secundária Alves Martins,
- Escola Secundária Emídio Navarro.
Jegyzetek
- ↑ http://mapas.ine.pt/download/index2011.phtml, National Institute of Statistics, 2018. szeptember 19.
Források
- Portugal.bz: 5th Period - First County of Portugal
- Kingdoms of Iberia
- TIMELINE OF PORTUGUESE HISTORY (FIRST COUNTY)[halott link]
- Viseu
- UMA POPULAÇÃO QUE SE URBANIZA, Nuno Pires Soares, Instituto Geográfico Português (Portugál Földrajzi Intézet)
- A Pallas nagy lexikona [Tiltott forrás?]
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.