A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A telefonkészülék – mára már a magyar köznyelvből kikopott nevén távbeszélő – olyan távközlő eszköz, amely a hangot a készülék mikrofonjának segítségével elektromos jelekké alakítja át és azt különböző módon nagy távolságra továbbítva a telefonkészülék hangszórójával újra hallható hanggá alakítja.
A telefon lehetővé teszi, hogy emberek egymással olyankor is tudjanak beszélgetést folytatni, amikor esetenként hallótávolságon kívül tartózkodnak. Ennek természetesen feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan készülékkel, amely a telefonhálózathoz van csatlakoztatva. A telefon ma az emberek közötti személyes kommunikáció egyik alapvető és meghatározó eszköze.
Története
Legtöbben úgy tudják, hogy Alexander Graham Bell találta fel, majd építette meg az első telefont 1876-ban, az amerikai Massachusetts államban. Rajta kívül voltak még sokan mások, akik rendkívül fontosak voltak a telefon kifejlesztésében. Az alapokat Morse találmánya, a távíró fektette le, ez volt ugyanis az első, elektromos jeleket továbbító hálózat. 1854-ben Charles Bourseul belga származású francia mérnök felvetette annak lehetőségét, hogy hangot is lehetne valahogy a hálózaton továbbítani. Szintén ebben az időszakban kísérletezett még Johann Philipp Reis és Elisha Gray is. Bell egy olasz bevándorló, Antonio Meucci nyomdokain indult el. Amit Meucci 1874-ben anyagi nehézségek miatt nem tudott jogi védelem alá helyezni, azt két évvel később Bell szabadalmaztatatta. Meucci emléke mégsem merült feledésbe. 2002-ben az Egyesült Államok képviselőháza nyilatkozatot fogadott el, melyben az olasz feltalálót ismeri el a telefon feltalálójaként. Végül Bell és az ő csapata építette meg a telefont, ami végül 1876 után Bostonból kiindulva meghódította a világot.
Nem sokkal később, 1878-ban feltalálták a szénporos mikrofont, amely jelentősen javított a hang minőségén.
1888-ban Almon Strowger feltalálta és megépítette az első automata telefonközpontot.
Fajtái
A készülékek csoportosítása többféleképpen lehetséges.
- Vezetékes telefonok
- nyilvános
- nosztalgia
- cselédhívó (az ebédlő és konyha között)
- kezelői
- ISDN telefon
- IP-telefon
- Hordozható (vezetékes, de hordozható kivitelű)
- vizsgáló
- tábori (főleg a katonaság használja)
- vezeték nélküli (rádióhullámokkal) korlátozott helyen (például lakásban) működő
- Rádióhullámokkal működő
- rádiótelefon
- mobiltelefon
- műholdas (Thuraya, Inmarsat, Iridium (Globális)
- Egyebek
Más csoportosításban asztali, fali (falra szerelt) és egységes (használható asztalon és falon is) készülékek ismertek. A legtöbb készülékház fából, fémből, bakelitből vagy másféle műanyagból készül.
A telefonok a mikrofontáplálás módja szerint lehetnek helyi vagy központi teleptáplálásúak. Ennél a csoportosításnál rendszerint az angol rövidítéseket használják (LB: helyi telep, CB: központi telep).
A készülék
A készülék feladata, hogy egy mikrofonnal elektromos jellé alakítsa a hangot, ezt a jelet – esetleges további átalakítások, például tömörítés, kódolás stb. után – a hálózatra kiküldje és az onnan vett jelet egy hangszórón keresztül a használóhoz eljuttassa. A Bell-féle kísérleti telefon mindössze egy hallgatóból állt. A membrán átvette a hang rezgéseit, rezgése következtében az állandó mágnes erővonalait elmetszette. A tekercsben létrejött indukciós áram a másik készülék tekercsén át záródott. Ott megváltoztatta az állandó mágnes erőterét, a membrán az adókészülék ütemében mozgott. Már Bell is kísérletezett külön mikrofonnal (folyadékos mikrofon), de a megoldást ezek alapján Hughes, Hunnings és Edison szénmikrofonjai jelentették.
A szénporos mikrofon külön áramellátást igényelt. Kezdetben elemeket alkalmaztak a készülék mellett, ez a helyi telepes rendszer, angol rövidítése LB. A hallgatót és a mikrofont transzformátorral választották szét. A csengetést induktorral (kis kézi áramfejlesztő) oldották meg. A csengő ennek megfelelően váltóáramú volt. Mivel a csengetés és a beszéd közös vezetéken volt, a két funkciót átkapcsolóval választották szét. Alapállapotban a hallgató (később kézibeszélő) az átkapcsolóra, közismert nevén villára nehezedik. A kapcsoló a vonalat a csengőre és az induktorra kapcsolja. Beszéd közben a hallgató már kézben van, ekkor a kapcsoló a vonalat átteszi a csengőről a transzformátor felé.
Sok gondot okozott a telepek rendszeres cseréje. Amerikai találmány a közös telep, angol rövidítése CB. Egy nagy telepet a telefonközpontban helyeztek el, a teleptáplálás a vonalon át érkezik a mikrofonhoz. A készülékben a mikrofont a transzformátor vonali oldalára helyezték. Az induktor fölöslegessé vált. A csengő az egyenáramot átengedi, ezért a csengővel sorban egy kondenzátort helyeztek el. A kézibeszélő felemelésekor a kapcsoló átvált, a mikrofon teleptáplálást kap. A telefonközpontban ebbe az áramkörbe valamilyen érzékelőt (pl. lámpát) szereltek, ami jelezte, hogy a kézibeszélőt felvették. A központkezelő belépett a vonalába és kapcsolt.
Az automata központokban egy jelfogó az érzékelő. A központ tárcsahangot ad, mellyel jelzi, hogy várja a számokat. Ezért van szükség tárcsára, korszerűbb változatában nyomógombkészletre.
Magyar készülékek
Az első telefonközpontokhoz az Egyesült Államokból hoztak készülékeket, de hamarosan ezek magyar műhelyekben is készültek.
Helyi telepes készülékek
A Horthy-korszakig a Posta fadobozos fali készülékeket szabványosított, valamint volt az ún. mágnestalpas telefon, amely csengő nélkül készült az Ericsson-készülék alapján. 1924-től gyártották az LB-24-et, amely fémdobozos és asztali-fali készülék volt. Az LB-37-es és LB-55-ös asztali, bakelitházas (1937-től, ill. 1955-től).
Központi telepes készülékek
Kezdetben ugyancsak fali fadobozos készülékek voltak, 1924-től a fémdobozos, már kézibeszélős CB-24 volt szabványosítva (Kabos Gyula ilyen telefonokon beszélt). Jobb hangminőséget garantált a CB-35 és CB-555 általában fekete bakelit készülékházban (önhangcsökkentő kapcsolással). A CB 667 színes, könnyen törő plasztik készülék volt. Kis szériában volt forgalomban az alumíniumházas CB-47 és az első nyomógombos műanyagházas CB-76. Ezután következett a CB-81 és ennek alfajai lapos, törhetetlen színes, műanyag kivitelben.
Ezután nagy szériájú szabványkészülékeket nem gyártottak, amik voltak, azokat kiszorították a bécsi és szingapúri telefonok.
Jegyzetek
Források
- Kapcsoltak / Kapcsoltunk / Kapcsolunk (A Magyar Posta szóróanyaga 1980/81-ből)
Irodalom
- Brooks, John (1976). Telephone: The first hundred years. HarperCollins.
- Bruce, Robert V.. Bell: Alexander Graham Bell and the Conquest of Solitude. Cornell University Press (1990). ISBN 978-0-8014-9691-2
- Casson, Herbert Newton. (1910) The history of the telephone online.
- Coe, Lewis (1995). The Telephone and Its Several Inventors: A History. Jefferson, NC: McFarland & Co.
- Evenson, A. Edward (2000). The Telephone Patent Conspiracy of 1876: The Elisha Gray – Alexander Bell Controversy. Jefferson, NC: McFarland & Co.
- Fischer, Claude S. (1994) America calling: A social history of the telephone to 1940 (Univ of California Press, 1994)
- Huurdeman, Anton A. (2003). The Worldwide History of Telecommunications Hoboken: NJ: Wiley-IEEE Press.
- John, Richard R. (2010). Network Nation: Inventing American Telecommunications. Cambridge, MA: Harvard University Press.
- MacDougall, Robert. The People's Network: The Political Economy of the Telephone in the Gilded Age. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.
- Mueller, Milton. (1993) "Universal service in telephone history: A reconstruction." Telecommunications Policy 17.5 (1993): 352–69.
- Todd, Kenneth P. (1998), A Capsule History of the Bell System. American Telephone & Telegraph Company (AT&T).
További információk
- Mit talált fel Puskás és Bell?
- Cell Phone Mobil telefon leírások
- Telefónia – A távközlés története
- - Telefonmúzeum
- - Magyar telefon légvezetékes konstrukciók (Angol nyelvű)
- - Magyar telefon légvezetékes hálózat, fényképek (Angol nyelvű)
- - Halló, halló! Itt Szabadka beszél! - Kisvárosi történetek
Kapcsolódó szócikkek
- Puskás Tivadar
- A miskolci távközlés története
- Halló
- Telefonközpont
- Telefonhálózat
- Telefonhírmondó
- Mobiltelefon
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.