Ez a szócikk az erdélyi tájegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Szilágyság (egyértelműsítő lap).

A Szilágyság (románul Sălaj), népies nevén Szilágyország^[1] (ez a név vonatkozott Szilágy megyére is) Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két oldalán elhelyezkedő dombság. Az Érmelléki-hegységgel és a Szilágysági-Bükk hegységgel együtt a Szilágysági-dombvidék részét képezi.

Földrajza

Fekvése

Északról a Szilágysági-Bükk hegység, keletről a Lápos folyó, délről a Meszes-hegység és a Réz-hegység, nyugatról az Érmellék és az Érmelléki-hegység (Érszőlősi-dombság) határolják. Felépítése üledékes kőzet, mészkő.

Domborzata

A Szilágysági-medence területén a harmadkor kezdetén tenger hullámzott. Máig kerülnek itt felszínre tengeri csigák maradványai, mint például a Szilágyságban levő Füzespaptelek határában a Hodobastynie nevű hegy, mely megszámlálhatatlan mennyiségű megkövült csigát tartalmaz.

A tájat még a honfoglalás előtt is mindenütt erdő borította, melyek helyén ma nagyrészt szántóföldek, legelők vannak.

Nevének eredete

Nevét a szilfa és a Szilágy-patak nevéből származtatják.

A régi magyar nyelv szerint a gy képzővel egykor leginkább fanevekből alkottak folyó és erdő elnevezéseket például: Fyzeg (Füzegy), Egreg (Egregy), Zylag (Szilágy) folyóneveket, vagy Nyaragh (Nyárágy), Harsag (Hárságy) erdőneveket.

Nevét már 1231-ben említették egy oklevélben, mint a Szilágy erdejével határos részt: "tenet metam cum Silva Zylag". Kazinczy Ferenc is így értelmezte nevét Erdélyi leveleinek bevezetésében:

"A föld neve 1130-ig Erdély vala, tovább Transilvania, mivel királyainknak túl fekvék a Szilágyságon".

A Szilágyság neve a latin nyelven Sylva, Sylvania, azaz „erdőség”, feltehetőleg innen nevezték később Erdélyt Transsylvaniának, Szilágyságon túli, azaz „erdőn túli” területnek.

Története

A fennmaradt adatok szerint a Szilágyságot a magyarok a honfoglalás után nem sokkal már benépesítették. Előttük itt gyér számú szlávság élt.

A középkorban a Szilágyság lakossága magyar volt, egészen a 15–16. századig, mikor a román lakosság beköltözése megkezdődött.

A 18. században német lakosság is letelepedett itt. Ilyen német telepítésű község itt Hadad is.

Néprajzi tájegységei

A Szilágyságon belül több kisebb tájegység is kialakult:

• Kővárvidék - ennek egy részéből alakították ki Szilágy megyét.
• Kraszna-vidék - központja Szilágysomlyó és Kraszna.
• Berettyó-mente - Szilágynagyfalu és Berettyószéplak környéke tartozik hozzá.
• Tövishát - Ez a Szilágyság középső vidéke. A Krasznába és a Szamosba folyó patakok hátsága: Diósad, Vérvölgy, Désháza környéke.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. : Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
• https://web.archive.org/web/20160304212648/http://www.etnologia.mta.hu/anyagok/0001_Hajdu_Moharos__Hevesi_Karpat_Pannon_terseg.pdf

További információk

• Szabó Vilmos: Szilágysági magyarok. Bukarest-Kolozsvár, 2002.