A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
réz(II)-szulfát | |||
IUPAC-név | réz(II)-szulfát | ||
Más nevek | rézgálic kékkő | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7758-98-7, 7758-99-8 (pentahidrát), 16448-28-5 (trihidrát) | ||
PubChem | 24462 | ||
ChemSpider | 22870 | ||
EINECS-szám | 231-847-6 | ||
KEGG | C18713 | ||
ChEBI | 23414 | ||
RTECS szám | GL8800000 (vízmentes) GL8900000 (pentahidrát) | ||
ATC kód | V03AB20 | ||
| |||
| |||
InChIKey | ARUVKPQLZAKDPS-UHFFFAOYSA-L | ||
UNII | KUW2Q3U1VV | ||
ChEMBL | 604 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | CuSO4 | ||
Moláris tömeg | 159,62 g/mol (vízmentes) 249,70 g/mol (pentahidrát) | ||
Megjelenés | kék kristályok (pentahidrát) szürkésfehér por (vízmentes) | ||
Sűrűség | 3,603 g/cm³ (vízmentes) 2,284 g/cm³ (pentahidrát) | ||
Olvadáspont | 30 °C (-2H2O) 110 °C (383 K) (ismét -2H2O) 250 °C (-5H2O) 560 °C fölött (bomlik)[2] | ||
Forráspont | bomlik | ||
Oldhatóság (vízben) | pentahidrát 316 g/l (0 °C) 2033 g/l (100 °C) vízmentes 243 g/l (0 °C) 203 g/l (20 °C)[1] 618 g/l (60 °C) 1140 g/l (100 °C) | ||
Oldhatóság | vízmentes etanolban oldhatatlan pentahidrát oldódik metanolban 10,4 g/l (18 °C) etanolban oldhatatlan | ||
Törésmutató (nD) | 1,733 (vízmentes) 1,514 (pentahidrát) | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | rombos (kalkocianit), tércsoport: Pnma, oP24, a = 0,839 nm, b = 0,669 nm, c = 0,483 nm[3] triklin (pentahidrát), tércsoport P1, aP22, a = 0,5986 nm, b = 0,6141 nm, c = 1,0736 nm, α = 77,333°, β = 82,267°, γ = 72,567°[4] | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−769,98 kJ/mol | ||
Standard moláris entrópia S |
109,05 J K−1 mol−1 | ||
Veszélyek | |||
MSDS | vízmentes pentahidrát | ||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Irritáló (Xi) A környezetre veszélyes (N) | ||
EU Index | 029-004-00-0 | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R22, R36/38, R50/53 | ||
S mondatok | (S2), S22, S60, S61 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
LD50 | 300 mg/kg (szájon át, patkány) 87 mg/kg (szájon át, egér) 470 mg/kg (szájon át, emlős) | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos anion | vas(II)-szulfát mangán(II)-szulfát nikkel(II)-szulfát cink-szulfát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A réz-szulfát (vagy réz(II)-szulfát, rézgálic, INN: copper sulfate) a réz egyik leggyakoribb vegyülete. Formálisan a réz(II)-oxid és a kénsav reakciójából származtathatjuk. Ásványtani neve kalkantit.
Jellemzői
Szobahőmérsékleten szilárd, ionrácsos vegyület.
Kristályvizes alakja (CuSO4·5H2O) kék színű, szagtalan kristályokat alkot (régies név: kékkő), a kristályvízmentes forma vegytisztán fehér por, a technikai tisztaságú a szennyeződéstől függően szürkésfehér, esetleg halványzöld. A vízmentes formák újra kék színűvé válnak a vízfelvétel során.
Vízben jól oldódik, vizes oldata kék színű. Kristályrendszere a triklin (háromhajlású) rendszer, amely könnyen összetéveszthető a monoklin (paralelogramma alakú) rendszerrel.
Felhasználása
Felhasználják a fémek galvanizálásához, növényvédő szerként (fungicid), illetve a kristályvízmentes alakját víz kimutatására (például abszolút alkoholban). Szintén használja a vegyipar, műtrágyaipar, bőr[5][6] -és textilipar valamint egyes kozmetikai szerek is tartalmaznak réz-szulfátot.
Bordói lé
A növényvédelemben elterjedt szer a bordói lé, tipikusan a szőlő, a napraforgó gombás fertőzése esetén használják lemosó permetezéshez. A rézgálic vizes oldata savas, ezért mészporral keverik a semleges pH-érték eléréséig. Az elterjedt 3%-os, 10 liter mennyiségű bordói lé készítéséhez 300 g rézgálic és 450-600 g mész szükséges.
Élettani hatása
A réz-szulfát – hasonlóan más rézsókhoz – mérgező hatású,[7] de a szervezetbe a tápcsatornán keresztül nehezen kerül be, mert a gyomorba bejutva hányást okoz. Halálos adagja 8-12 gramm. Régebben használták a réz-szulfátot fehérfoszfor-mérgezés elleni hánytatásra is.
Kis mennyiségű rézre azonban szüksége van a szervezetnek, nyomelemként fontos szerepet tölt be számos élettani folyamatban (vérképzés, enzimek termelése). ATC-kódja V03AB20.
A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven.
Előállítása
Ipari előállítása réz és meleg kénsav reakciójával történik:
- Cu + H2SO4 → CuO + H2O + SO2
- CuO + H2SO4 → CuSO4 + H2O
Réz-szulfát-pentahidrát
A réz-szulfát-pentahidrát a réz (vegyjele: Cu) kénsavval való reakciójából kilépő termék, amely mikor kikristályosodik, 5 vízmolekulát köt meg. A réz-szulfát-pentahidrátot gyakran használják paradicsom ragya (peronoszpóra) kezelésére, ugyanis a peronoszpóra nem szereti a rézben gazdag környezetet. A réz-szulfát anhidrát, a réz-szulfát-pentahidrát egyik rokon vegyülete, mivel csak annyiban különböznek, hogy a réz-szulfát anhidrát nem köt meg egyetlen vízmolekulát sem. Míg a réz-szulfát-pentahidrát színe kék, addig a réz-szulfát anhidrát színtelen, fehér (a cukorra hasonlít). Vidéken kék kőnek vagy rézgálicnak is nevezik.
A réz-szulfát-pentahidrát képlete CuSO4 x 5H2O.
Jegyzetek
- ↑ GESTIS-Stoffdatenbank
- ↑ A réz-szulfát (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
- ↑ (1958) „The crystal structure of the anhydrous sulphates of copper and zinc”. Acta Crystallographica 11 (5), 361–364. o. DOI:10.1107/S0365110X58000955.
- ↑ Bacon, G. E. (1975). „Neutron-diffraction studies of CuSO4 · 5H2O and CuSO4 · 5D2O”. Z. Kristallogr. 141 (5–6), 330–341. o. DOI:10.1524/zkri.1975.141.5-6.330.
- ↑ Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés (IPPC) – Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikákról – tömörítvény a hazai sajátosságok figyelembe vételével – Bőrgyártás
- ↑ A rezet nem tudják egyesíteni fémalakban a bőrrel, ezért annak vegyületeit használják pigmentezéshez a bőrgyártásban.
- ↑ Gabi, Rik: A réz 138 éve a rezisztenciatörés fegyvere (magyar nyelven), 2020. június 2.
Források
- Erdey-Grúz T.: Vegyszerismeret
- Judy Hall: Kristálybiblia
- Új magyar lexikon, 5. kötet 570. oldal ISBN 963-05-0773-0 Akadémiai kiadó, Budapest
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.