Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!

A portugál az újlatin irodalmak közt a legifjabb és Portugáliának úgy fekvésénél mint csekély népességénél fogva leginkább ki volt téve az idegen hatásoknak. A P. első korszaka (a XIV. sz.-ig) a provençal műköltészet. Második korszaka (a XVI. sz. elejéig) a spanyol irodalom; harmadik korszaka (a XVIII. sz. közepéig) olasz klasszikai és a drámában spanyol művek; negyedik és ötödik korszaka pedig (a XVIII. sz. közepétől napjainkig) eleintén a francia klasszicizmus s később az angol és a német irodalom hatása alatt állott. A nemzeti irodalmat főként lágy, áradozó szentimentalizmus és melankolikus borongás jellemzi.

A portugál irodalom kialakulása

• Fejlődése francia, spanyol, olasz hatás alatt bontakozott ki. Legrégebbi írásos emléke a 15. századból származik.
• Francia hatásra gazdag népköltészet alakult ki, melynek vezető műfaja a cancionero. További műfajok: szentek legendái, lovagtörténetek.

A 15. – 16. században

• A drámairodalom képviselője: Gil Vicente (1470–1536).
• A portugál reneszánsz legkiemelkedőbb személyisége: Luís Vaz de Camões /vagy Luís Vaz Camoens (1524–1580).^[1]

A 17. században

• Újra megerősödik a spanyol hatás, a gongorizmus.
• Az új stílus kialakítói: Melos (1608–1666), Marina Alcoforados (1640–1723).

A 18. században

• A francia klasszicizmus hatása, a tudós – tanító irodalom eszméje érvényesült, fontos képviselő Barbarosa de Bocaque (1766–1805).

A 19. században

A romantika képviselői

• Almeida Garrett (1799–1854)
• A. Harculano (1810–1877)
• A. Feliciano de Castilho

A realizmus képviselői – a coimbrai iskola (1860 után)

• J. De Deus Ramos (1830–1897)
• A. De Quental (1824–1891)
• Teófilo Braga (1843–1924)
• José Maria Eça de Queirós (1845–1900): a leghíresebb portugál novellista, a kritikai realizmus alakja, a modern portugál regény megteremtője.

A 20–21. században

• Szimbolizmus: T. De Pascoaes (1877–1952)
• Futurizmus: C. Pessanha (1867–1926) (Coimbra, 7 de setembro de 1867 – Macau, 1º de Março de 1926)
• Fernando Pessoa (1888–1935) – portugál költő, további művésznevei: Ricardo Reis, Alberto Caeiro, Alvaro Campos. Legfontosabb művei: Kálvária – szonettfüzér, Angol szonettek – szonettfüzér.
• José Saramago (1922–2010): a legismertebb mai portugál prózaíró

Kapcsolódó szócikkek

• Portugál költők, írók listája

Jegyzetek

Források

• Portugál irodalom műfordításokban Bábel Web Antológia
• Mai portugál elbeszélők (MEK)
• Bokor József (szerk.). Portugál irodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. október 6. 

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!