A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Byte mértékegységek
| ||||
---|---|---|---|---|
SI-prefixumok | Értéke | Bináris prefixumok | ||
Név (Szimbólum) |
SI Standard |
Név (Szimbólum) |
Értéke | |
kilobyte (kB) | 103 = 10001 | 210 | kibibyte (KiB) | 210 |
megabyte (MB) | 106 = 10002 | 220 | mebibyte (MiB) | 220 |
gigabyte (GB) | 109 = 10003 | 230 | gibibájt (GiB) | 230 |
terabyte (TB) | 1012 = 10004 | 240 | tebibájt (TiB) | 240 |
petabyte (PB) | 1015 = 10005 | 250 | pebibájt (PiB) | 250 |
exabyte (EB) | 1018 = 10006 | 260 | exbibyte (EiB) | 260 |
zettabyte (ZB) | 1021 = 10007 | 270 | zebibyte (ZiB) | 270 |
yottabyte (YB) | 1024 = 10008 | 280 | yobibyte (YiB) | 280 |
A byte (vagy bájt) általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység a számítástechnika és a távközlés terén, jele B (nagy B betű). A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete hardverfüggő volt, később a 8 bites szabvány terjedt el, amely 256 (28) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az ISO 80000 írja le.
Történet
A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazta meg Werner Buchholz, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még „1 és 6 bit közötti méretű adategységet” jelentett.[1]
A korai számítógépek különböző binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és ASCII néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis távíró kódokat. Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az IBM kiadta új modelljét, az IBM System/360 számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.
Ma a byte széles körű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja.
Byte mint adattípus
Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
Prefixumok
A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az SI-mértékegységrendszerben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).[2][3] Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, amely új mértékegységeket rendelt a bináris szorzókhoz. Az új elnevezések használata a szakmában a kiadást követő években nehezen terjedt.
Megnevezés | Hagyományos értelmezése | Szabványos értelmezése | Eltérés |
---|---|---|---|
kilobyte | 1024 byte | 1000 byte | 2,4% |
megabyte | 1 048 576 byte | 1 000 000 byte | 4,9% |
gigabyte | 1 073 741 824 byte | 1 000 000 000 byte | 7,4% |
terabyte | 1 099 511 627 776 byte | 1 000 000 000 000 byte | 10% |
Jegyzetek
- ↑ Werner Buchholz: Timeline of the IBM Stretch/Harvest era (1956–1961). Computer History, 1956. július 1. . (Hozzáférés: 2013. július 21.)
- ↑ IBM: DICTIONARY OF IBM & COMPUTING TERMINOLOGY. 50. o. arch Hozzáférés: 2013. július 20.
- ↑ Megabytes, Gigabytes, Terabytes... What Are They? (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2013. július 20.)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.