Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Péceli Gábor
Péceli Gábor
Életrajzi adatok
Született1950július 5. (72 éves)
Budapest
Ismeretes mint villamosmérnök
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki Egyetem
Pályafutása
Szakterület méréstechnika, jelfeldolgozás
Kutatási terület adaptív jelfeldolgozás, beágyazott információs rendszerek
Tudományos fokozat akadémiai doktor (1989)
Munkahelyek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanár, rektor
Tudományos publikációk száma több mint
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2018)
Akadémiai tagság levelező tag (2007), rendes tag (2013)

Péceli Gábor (Budapest, 1950. július 5. –) Széchenyi-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a méréstechnika, a jelfeldolgozás, ezen belül az adaptív jelfeldolgozó rendszerek és a kooperatív jelfeldolgozás, valamint a beágyazott információs rendszerek a modellezés és tervezés területén. 2005 és 2008 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, 2008 és 2015 között az egyetem rektora.

Életpályája

1969-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, ahol 1974-ben szerzett mérnöki diplomát. Ezt követően az egyetem műszer- és méréstechnikai tanszékén kapott tanársegédi állást. 1979-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját. Az oktatói ranglétra végigjárása (adjunktus, docens) után 1989-ben kinevezték egyetemi tanárrá. Ezt megelőzően 1988-ban a tanszék vezetésével is megbízták. 2003 és 2006 között a BME és az MTA együttműködéséből létrejött Beágyazott Rendszerek Kutatócsoport vezetője volt. 2005-ben megválasztották az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánjává, majd három évre rá az egyetem rektora lett. Tisztségében 2011-ben megerősítették, 2015-ben adta át Józsa Jánosnak. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2005-ben Charles Simonyi-ösztöndíjjal kutatott. Magyarországi állásain kívül 1986-ban tanulmányúton járt a nashville-i Vanderbilt Egyetemen.

1986-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottságának lett tagja, amelynek 2000 és 2005 között elnöke volt. 1997 és 2004 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének képviselője volt, majd 2007-ben az akadémia levelező, 2013-ban pedig rendes tagjává választották. Az MTA Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottságába is bekerült. Ezenkívül 1997-ben a Magyar Mérnökakadémia felvette tagjai sorába. 1999-ben a Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete (IEEE) tagja lett, 2001–2002-ben a magyar szekciót is vezette. A Magyar Akkreditációs Bizottság villamosmérnöki és informatikai tudományági szakbizottsága tagja volt 1994 és 2000 között. 2000 és 2005 között az Oktatási Minisztérium Jedlik Ányos Kuratóriumának tagjaként, 2006-ban elnökeként tevékenykedett. 2006 és 2012 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke volt. 2001-ben az Infopark Fejlesztési Zrt. felügyelőbizottságának tagjává választották. Több mint 80 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, valamint két szabadalma van munkatársaival közösen bejegyeztetve. Közleményeit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

  • Pollák–Virág-díj (1992, 1993)
  • Neumann-díj (2011)
  • Széchenyi-díj (2018)

Főbb publikációi

  • Rekurzív jelfeldolgozó eljárások vizsgálata (1985)
  • A Common Structure for Recursive Discrete Transforms (1986)
  • Sensitivity Properties of Resonator-Based Digital Filters (1988)
  • Resonator-Based Digital Filters (1989)
  • Digital-filters Based on Recursive Walsh-Hadamard Transformation (társszerző, 1990)
  • Feedback-based Orthogonal Filters: Theory, Applications, and Implementation (társszerző, 1996)
  • Iterative Fuzzy Model Inversion (társszerző, 1998)
  • Transients in reconfigurable control loops (társszerző, 2000)
  • An approach to self-adaptive software based on supervisory control (társszerző, 2001)
  • A Modular Platform for Embedded Information Technology (társszerző, 2005)
  • Proceedings of Regional Conference on Embedded and Ambient Systems (társszerző, 2008)
  • Adaptive Filtering with Bandwidth Constraints in the Feedback Path (társszerző, 2012)

Források

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Péceli_Gábor
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Péceli Gábor

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Villamosmérnökök





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.