A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Oroszország uralkodóinak listája
Orosz cár | |
Az Orosz Birodalom kiscímere | |
Oroszország uralkodói Ruriktól III. Sándorig | |
Adatok | |
Megszólítás | Ő cári felsége (1721-ig) Ő császári felsége (1721-től) |
Első | IV. Iván (1547–1584) |
Utolsó | II. Miklós (1894–1917) |
Uralkodóház | Rurik (1547–98; 1605–06) Godunov (1598–1605) Sujszkij (1606–10) Vasa (1610–12) Romanov (1612–1762) Holstein–Gottorp–Romanov (1762–1917) |
Örökös | ceszarevics |
Házastársa | cárné (1721-ig) császárné (1721-től) |
Nyughely | Péter-Pál-székesegyház, Szentpétervár |
Rezidencia | Moszkva, Kreml Szentpétervár, Téli Palota |
Egyéb címek |
|
Regnálás kezdete | 1547. január 26. |
Regnálás vége | 1917. március 15. |
Előd | Nagyfejedelem |
Utód | Miniszter-elnök |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz cár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák. Nehéz megállapítani, hogy mikortól létezik az Oroszországnak nevezett államalakulat, ugyanis a történelem folyamán lassan alakult ki a mai állam:[1]
- A Kijevi Rusz (864–1263): Az első táblázat a legkorábbról ismert uralkodók névsorát is tartalmazza. Így a skandináv származású varégok által megalapított uralkodóházakkal kezdődik a lista. Az orosz történelem kezdetén a Dnyeper/Volga vidékét szlávok népesítették be, és később megjelentek a svéd eredetű viking törzsek, a varégoknak, hogy a dnyeperi kereskedelmi úton összeköttetés teremtsenek és kereskedelmet folytassanak Bizánccal, így fellendítették a mai Oroszország városállamait. – A szlávok lassan teljesen magukba olvasztották a varégokat, akik ugyan megőrizték vezető szerepüket, de nyelvüket és skandináv nevüket elveszítették. 862-ben kor legjelentősebb városállamában, Novgorodban az egyik varég családnak Rurik vezetésével sikerült megszereznie a legfőbb hatalmat, és vagyonukra alapozva létrehozták a Rurik-dinasztiát, más vikingek pedig Kijevben rendezkedtek be. Rurik rokona és utóda, Oleg helyezte át a Rurikok székhelyét 882-ben Kijevbe, ahol fejedelemként (knyaz) uralkodott. Ugyancsak fejedelem volt a következő három uralkodó is (I. Igor, Olga és I. Szvjatoszláv). Szvjatoszláv volt az első, aki fiai között megosztotta a hatalmat, ettől kezdve a kijevi fejedelmet (elsőként I. Jaropolkot) kezdték nagyfejedelemnek (velikij knyaz) nevezni.[2] – A Kijevi Rusz kiterjesztette hatalmát a mai Oroszország nyugati részének nagy részére. A Rurikidák a legtöbb hercegségben megszerezték a vezető szerepet, azonban az egyre erősebb uradalmak belviszályokat okoztak, amelyek lassan felemésztették a Ruszt. Már 1054-ben, Bölcs Jaroszláv halála után az egységes állam egymással viszálykodó fejedelemségekre bomlott, melyek közt Kijev fősége csak névlegesnek volt tekinthető.
- A Vlagyimiri Nagyfejedelemség (1168–1362): Kijev lassú hanyatlása mellett fokozatosan vált egyre jelentősebbé az I. András által 1168-ban alapított Vlagyimiri Nagyfejedelemség. 1237-ben azonban az óorosz fejedelemségek keleti határainál megjelentek a mongolok, akiknek seregei előtt sorra estek el a legerősebb államok is, így Vlagyimir is. Az óorosz állam ismét számos kisebb fejedelemségre hullott szét, amelyek részben a mongol Arany Horda, majd az ennek örökébe lépő tatár kánságok fennhatósága alá kerültek. I. Sándor alatt (1252–1263) ismét egy virágzó korszak jött ugyan el, de a 14. század elejére újra meggyengült a fejedelemség.
- A Moszkvai Nagyfejedelemség (1263–1547): Ebben az ínséges időszakban ragyogott fel a 13. század végén alapított Moszkvai Nagyfejedelemség csillaga, ugyanis az egyetlen fejedelemség volt, amely jó kereskedelmi lehetőségeit kihasználva meg tudott egyezni a tatárokkal, és fejlődni tudott. Már Pénzeszsák Ivánnak (1325–1340) sikerült megszereznie a vlagyimiri nagyfejedelemség területeit, Nagy Iván (1462–1505) és III. Vaszilij (1505–1533) korára pedig beolvasztotta a többi fejedelemséget és egyesítetette az orosz területeket. A gyarapodó fejedelemség ezzel párhuzamosan úgy megerősödött, hogy képes volt 1480-ra véglegesen legyőzni a tatárokat, és felszabadítani a területeket a megszállók alól. Ezen okokból a moszkvai fejedelmek a 15. századra már felvehették az egész Rusz uralkodója címet. Az állam szerepét emellett növelte, hogy Bizánc elfoglalása (1453) után Moszkva lett az ortodox egyház központja.
- A cári Oroszország (1547–1917): Tulajdonképpen a Moszkvai Nagyfejedelemségből alakult ki 1547-ben a cári Oroszország, amikor IV. Iván nagyfejedelem hivatalosan is felvette a cári (tkp. császári) címet, mely a Bizánc császárok örököseként tüntette fel az orosz fejedelmeket. (Három Róma elmélet). 1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia moszkvai ága, és egy 15 évig tartó bizonytalan – a Zűrzavaros idők névvel illetett – időszak következett, melynek végét a Romanov-ház 1613-as trónrajutása jelentette. – Az államalakulatot Nagy Péter reformjai után, 1721. október 22-től kezdték Orosz Birodalomnak nevezni, ekkortól az uralkodó hivatalos címe az egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій – Imperator Vszerosszijszkij), vagy egész Oroszország császárnője (Императрица Всероссійская – Imperatrica Vszerosszijszkaja), de a mindennapokban továbbra is inkább a cárt, illetve cárnőt használták. Nem sokkal később, 1762-ben kihalt a Romanov ház is, és III. Péter cár trónra lépésével az Oldenburg-ház egyik oldalága, a – leányágon romanovi rokonsággal rendelkező – Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a Holstein–Gottorp–Romanov-házból kerültek ki. A dinasztia és a cári Oroszország végét az 1917-es polgári demokratikus forradalom jelentette, ahol az utolsó orosz cárt, II. Miklóst megfosztották trónjától.
- Jegyzet: A dátumok az 1582-től – a más országokban – akkor bevezetésre került Gergely-naptár szerint vannak megadva. Oroszországban hivatalosan csak 1917-ben vezették be a Gergely-naptárt.
Kijevi nagyfejedelmek (864–1263)
nem ismert | Aszkold és Dir | (18? évig) |
Eredeti nevükön: Haskuldr vagy Höskuldr, ill. Dyri. | |||
Rurikidák | Oleg * 845 körül † 912 |
(30 évig) |
Eredeti nevén: Helgi vagy Helge. | |||
Rurikidák | I. Igor * 876/878 † 945 |
(33 évig) |
Eredeti nevén: Ingvar. | |||
Rurikidák | Szent Olga * 890 körül † 969. július 11. |
(17 évig) |
I. Igor özvegye. Eredeti nevén: Helga. Régensnőként léphetett trónra. | |||
Rurikidák | I. Szvjatoszláv * 915 körül † 972 márciusa |
(10 évig) |
I. Igor és Olga fia. | |||
Rurikidák | I. Jaropolk * 942 † 978. június 11. |
(6 évig) |
I. Szvjatoszláv fia. Eredeti nevén: Valdmarr. | |||
Rurikidák | I. Szent Vlagyimir * 956 † 1015. július 15. |
(37 évig) |
I. Szvjatoszláv fia. | |||
Rurikidák | I. Elátkozott Szvjatopolk * 978 † 1019. július 24. |
(1 évig) |
I. Jaropolk fia. | |||
Rurikidák | I. Bölcs Jaroszláv * 979 † 1054. február 20. |
(2 évig) |
I. Vlagyimir fia. Eredeti nevén: Jarizleifr. | |||
Rurikidák | I. Szvjatopolk (2x) | (1 évig) |
||||
Rurikidák | I. Jaroszláv (2x) | (35 évig) |
||||
Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi területeket: Kijevet, Novgorodot, Pszkovot, fiatalabb fiai a később szerzett földek urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás, a vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért, Kijev fősége pedig kezdett névlegessé válni. | ||||||
Rurikidák | I. Izjaszláv * 1024 † 1078. október 3. |
(14 évig) |
I. Jaroszláv fia. | |||
Rurikidák | Látnok Vszeszláv * 1029 † 1101. április 14. |
(1 évig) |
I. Vlagyimir dédunokája. | |||
Rurikidák | I. Izjaszláv (2x) | (4 évig) |
||||
Rurikidák | II. Szvjatoszláv * 1027 † 1076. december 27. |
(3 évig) |
I. Jaroszláv fia. | |||
Rurikidák | I. Békés Vszevolod * 1029/1030 † 1093. április 13. |
(1 évig) |
I. Jaroszláv fia. | |||
Rurikidák | I. Izjaszláv (3x) | (1 évig) |
||||
Rurikidák | I. Vszevolod (2x) | (15 évig) |
I. Jaroszláv fia. | |||
Rurikidák | II. Szvjatopolk * 1050. november 8. † 1113. április 16. |
(20 évig) |
I. Izjaszláv fia. | |||
Rurikidák | II. Vlagyimir Monomah * 1053. május 26. † 1125. május 19. |
(12 évig) |
I. Vszevolod fia. | |||
Rurikidák | I. Nagy Msztyiszláv * 1076. június 1. † 1132. április 14. |
(7 évig) |
II. Vlagyimir fia. | |||
I. Msztyiszláv 1132-es halála után Kijev végleg elvesztette központi szerepét, a távolabbi fejedelmi központok lassan önállósodtak, és az ottani fejedelmek közül sokan nagyfejedelemnek kezdték magukat címeztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek alávetve Kijevnek. | ||||||
Rurikidák | II. Jaropolk * 1082 † 1139. február 18. |
(7 évig) |
II. Vlagyimir fia.. | |||
19. | Rurikidák | Vjacseszláv * 1083 † 1154. február 2. |
(pár hónapig) |
II. Vlagyimir fia. | ||
20. | Rurikidák | II. Vszevolod * 1084 † 1146. augusztus 1. |
(7 évig) |
II. Szvjatoszláv unokája. | ||
21. | Rurikidák | II. Szent Igor * 1096 † 1147. szeptember 19. |
(pár hónapig) |
II. Vszevolod testvére. | ||
22. | Rurikidák | II. Izjaszláv * 1097 † 1154. november 13. |
(3 évig) |
I. Msztyiszláv fia. | ||
23. | Rurikidák | I. Hosszúkezű György * 1090 körül † 1157. május 15. |
(2 évig) |
II. Vlagyimir fia. | ||
19. | Rurikidák | Vjacseszláv (2x) | (3 évig) |
|||
22. | Rurikidák | II. Izjaszláv (2x) | (3 évig) |
|||
24. | Rurikidák | I. Szent Rosztyiszláv * 1108 † 1167. március 14. |
(pár hónapig) |
I. Msztyiszláv fia. | ||
25. | Rurikidák | III. Izjaszláv † 1161. március 6. |
(1 évig) |
II. Szvjatoszláv unokája. | ||
23. | Rurikidák | I. Hosszúkezű György (2x) | (2 évig) |
|||
25. | Rurikidák | III. Izjaszláv (2x) | (1 évig) |
|||
24. | Rurikidák | I. Rosztyiszláv (2x) | (8 évig) |
|||
25. | Rurikidák | III. Izjaszláv (3x) | (pár hónapig) |
Társuralkodó (?) | ||
26. | Rurikidák | II. Msztyiszláv * 1126 † 1170. augusztus 19. |
(2 évig) |
II. Izjaszláv fia. | ||
27. | Rurikidák | Gleb † 1171. január 20. |
(pár hónapig) |
I. Jurij fia. | ||
26. | Rurikidák | II. Msztyiszláv (2x) | (1 évig) |
|||
27. | Rurikidák | Gleb (2x) | (1 évig) |
|||
28. | Rurikidák | III. Vlagyimir * 1132 † 1171. május 30. |
(pár hónapig) |
I. Msztyiszláv fia. | ||
29. | Rurikidák | I. Mihály * 1151 † 1176. június 20. |
(pár hónapig) |
I. Jurij fia. | ||
30. | Rurikidák | I. Roman * 1150 körül † 1180. június 14. |
(2 évig) |
I. Rosztyiszláv fia. | ||
31. | Rurikidák | III. Nagyfészkű Vszevolod * 1154 † 1212. április 13. |
Большо́е Гнездо́ |
(pár hónapig) |
I. Jurij fia. Vlagyimiri nagyfejedelem is. | |
32. | Rurikidák | II. Rurik * 1140 † 1210. április 19. |
(pár hónapig) |
I. Rosztyiszláv fia. | ||
33. | Rurikidák | III. Szvjatoszláv * 1123 † 1194. július 25. |
(pár hónapig) |
II. Vszevolod fia. | ||
34. | Rurikidák | II. Jaroszláv * 1132 körül † 1180 |
(1 évig) |
II. Izjaszláv fia. | ||
30. | Rurikidák | I. Roman (2x) | (2 évig) |
|||
33. | Rurikidák
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszország_uralkodóinak_listája A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Source: Oroszország_uralkodóinak_listája
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |