A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Olaszi temető | |
 | |
| A Haller-kápolna felújítás előtt | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | |
| Létrejötte | 1779 |
| Megszűnése | 2009 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Olaszi temető
Pozíció Nagyvárad térképén
| |
 é. sz. 47° 04′ 20″, k. h. 21° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 20″, k. h. 21° 55′ 24″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszi temető témájú médiaállományokat. | |
Az Olaszi temető vagy Váradolaszi sírkert (románul: Cimitirul Olosig) Nagyvárad Olaszi városrészében volt. Működésének két évszázada alatt a város és a (vár)megye egyházi, irodalmi és közéleti elitjének temetkezőhelye („Nagyvárad Házsongárdja”) volt.[1] A mai városrészek közül a Rogerius mesterről elnevezett negyed területére esik.
Története
Az 1779-ben megnyitott sírkert[1][2] Olaszi két korábbi temetőjét váltotta ki (a kisebb a mai Pasteur, korábban Kórház utcában feküdt; a nagyobb az olaszi temető helyén a város szélén). A 19. század végéig mezők vették körül, csak a déli oldalán állt egy házsor. 1863-ban hozzácsatoltak egy katonai temetőt; a városvezetés kezdeményezésére a római katolikus temetőt megnyitották a görögkatolikusok, reformátusok és ortodoxok előtt is.
A kommunista időszakban a Rogériusz negyed tömbházaival körülépített temetőt 1970-ben bezárták. Ezt követően állapota a folyamatos és rendszeres vandalizmus (a románok pl. piknikezésre használták) miatt leromlott, az akkori román városvezetés hallgatólagos támogatásával.[2][3] Tempfli József apátplébános 118 egyházi és közéleti személyiség földi maradványait mentette ki.[4] A forradalom után, 1995-ben felosztották a történelmi egyházak között (a református és a görögkatolikus egyház körbe is kerítette a területét), és parkosították, de a helyzeten ez sem javított, sőt a parkrendezési munkálatoknak is több kripta áldozatul esett. A református templom építése során a sírkövek és a csontok nagy részét összegyűjtötték, hogy a torony alatti kriptában helyezzék el. Az ezt követő években ugyanakkor számos régi síremléket megmentettek. Négy kápolnát később felújítottak: Haller-, Markovits-, Des Echerolles–Kruspér- és Rimanóczy-kápolnát.[2][3][4] Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából a megmaradt nyolc honvédsírt a református templom melletti új sírkertben helyezték el.[4]
Felszámolás
A nagyváradi önkormányzat 2009-es döntése alapján az akkor már jelentősen elhanyagolt olaszi és szőlősi temetőket felszámolták.[5] Előbbi helyén később parkot alakítottak ki, amit II. Mihály havasalföldi fejedelemről neveztek el (Parcul Mihai Viteazul); ez tiltakozást váltott ki a város magyar közösségéből.[6][7][8] Végül az Olaszi park (Parcul Olosig) nevet kapta.
Az olaszi és szőlősi temetőkből 2009-ben exhumált 255 személy maradványaiért 53 esetében jelentkeztek a hozzátartozók, ők saját sírhelyet kaptak a Rulikowski temetőben; a fennmaradó 202-t 2014-ben ugyanott közös sírba temették, mely fölé emlékművet emeltek, rajta a nevükkel.[9][5]
Itt nyugodtak
- Bunyitay Vince püspök[1]
- Lipovniczky István püspök[1]
- Fiedler István püspök[10]
- Rómer Flóris nagyprépost-kanonok, a magyar régészet atyja [1]
- Hoványi Gyula, a váradi jogakadémia első dékánja[1]
- a színház építését vezető Guttman József[1]
- az EMKE székházát (ma Astoria Szálló) is tervező Sztarill Ferenc[1] (a hozzátartozók külön sírban temettették újra)[5]
- Hegyesi Márton író, publicista[1]
- Balogh István festő[1]
- Sal Ferenc polgármester[1][11]
- Lukács György polgármester[1]
- Iosif Vulcan író, szerkesztő (újratemették a Rulikowski temetőben)[12]
- Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége
- Rimanóczy Kálmán (építész, 1840–1908)
- Rimanóczy Kálmán (építész, 1870–1912)
Utóbbi három személy földi maradványait 1997-ben Tempfli püspök a székesegyház kriptájába helyeztette.
Valamint Bihar megye életének történelmi családjai, pl. Rhédey, Hoványi, Nadányi, Gorove, Gerliczy, Haller, Markovits, Fráter, Rimanóczy családok[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l m laszi temető Nagyváradon (magyar nyelven). Jel-kép-tér. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2017. október 31. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
- ↑ a b c Horváth Krisztián: Az olaszi temető eltűnése (magyar nyelven). Váradi Magazin, 2014. január 16. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ a b Megsemmisülő magyar temető Nagyváradon (magyar nyelven). Szent Korona Rádió, 2008. augusztus 27. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ a b c Kordics Imre: Nagyváradi temetősors (magyar nyelven). Magyar Emberi Jogok Alapítvány. eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
- ↑ a b c Tömegsírba hantolták a száznál is több exhumált holttestet Nagyváradon (magyar nyelven). Főtér, 2014. március 5. 2018. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. február 12.)
- ↑ Szőke Mária: Mihai és az Olaszi temető (magyar nyelven). Reggeli Újság, 2015. március 26. 2017. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Felhívás – Gyertyagyűjtás az olaszi temetőben (magyar nyelven). Reggeli Újság / Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt, 2015. október 28. 2017. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Tiltakozás az Olaszi parkért (magyar nyelven). Reggeli Újság, 2013. november 4. 2017. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2017. április 12.)
- ↑ Smaranda Chişbora: Morţii din Olosig şi Seleuş, reînhumaţi în Cimitirul Municipal, au un monument funerar (FOTO) (román nyelven). Bihoreanul, 2014. április 15. (Hozzáférés: 2018. február 12.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.
- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/bihar-varmegye-es-nagyvarad-4B81/nagyvarad-518B/nagyvarad-kozigazgatasa-irta-szuts-dezso-5331/polgarmesterek-sal-ferencz-5348/
- ↑ Iosif Vulcan – intemeietorul revistei Familia (román nyelven). Oradea in imagini. 2018. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.