Nem tévesztendő össze a következővel: Nyárád (település).

Nyárád
A Nyárád Búzaháza közelében
Közigazgatás
Országok	Románia
Megyék	Maros megye
Földrajzi adatok
Hossz	82 km
Forrásszint	602 m
Vízhozam	3,6 m³/s
Vízgyűjtő terület	651 km²
Forrás	A Nagy-Nyárád és Kis-Nyárád összefolyása Vármezőnél, a Görgényi-havasokban
é. sz. 46° 40′ 10″, k. h. 25° 00′ 57″46.669444444444, 25.01583333333346.669444°N 25.015833°E
Torkolat	Maros (Nyárádtő közelében) → Tisza → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″46.481388888889, 24.42666666666746.481389°N 24.426667°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″46.481388888889, 24.42666666666746.481389°N 24.426667°E
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Nyárád (románul: Niraj, németül: Niersch) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Kultúrtörténete

A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.

Orbán Balázs szerint:

„Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népességének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.”^[1]

Futása

A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Nyárád és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Nyárád összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.

A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.^[2]

A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.

A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5 °C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.

Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.

Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.

Települések a folyó mentén

A Nyárád vízgyűjtő területe nagyjából egybeesik Nyárádmente nevű néprajzi tájegységgel, ami Székelyföldhöz, ezen belül Marosszékhez tartozik. A vidék Erdély egyik legsűrűbben lakott területének számít: 66 településen több mint 40 ezer ember lakja.

A Nyárád folyását követte a keskeny nyomtávú Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal.

A Felső-Nyárádmente és Bekecsalja települései:

(Zárójelben a román név szerepel.)

• Vármező (Câmpu Cetății)
• Nyárádremete (Eremitu)
• Nyárádköszvényes (Mătrici)
• Mikháza (Călugăreni)
• Deményháza (Dămieni)
• Búzaháza (Grâușorul)
• Nyárádszentmárton (Mitrești)
• Csíkfalva (Vărgata)
• Jobbágyfalva (Valea)

Középső Nyárádmente:

• Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) város
• Demeterfalva (Dumitrești)
• Nyárádgálfalva (Galești)
• Nyárádszentlászló (Sânvasii)
• Nyárádbálintfalva (Bolintineni)
• Backamadaras (Păsăreni)
• Nyárádszentbenedek (Murgești)

Alsó-Nyárádmente:

• Ákosfalva (Acățari)
• Cserefalva (Stejeriș)
• Nyárádkarácsony (Crăciunești)
• Somosd (Cornești)
• Fintaháza (Cinta)
• Lukailencfalva (Ilieni)
• Teremiújfalu (Satu Nou)
• Lukafalva (Gheorghe Doja)
• Lőrincfalva (Leordeni)
• Nyárádtő (Ungheni) város

Jegyzetek