A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
A sorozat témája a norvég kultúra |
---|
Történelem |
Nyelv |
Híres norvégok
|
A norvég irodalom a Norvégiában vagy norvégok által írt irodalom. A norvég irodalom az északi pogányság Edda-énekek és a 9. és 10. századi skaldikus versek(wd) megjelenésével kezdődött olyan költőkkel, mint Bragi Boddason és Eyvindr Skáldaspillir. A kereszténység 1000 körül történő megjelenése hozta Norvégiát kapcsolatba az európai középkori műveltséggel, a hagiográfiával és a történetírással. Ez a helyi szájhagyományokkal és az izlandi hatásokkal egyesülve a 12. század végén és a 13. század elején az irodalomtermelés aktív időszakává fejlődött. E korszak főbb művei közé tartozik a Historia Norwegie(wd), a Thidreks saga(wd) és a Konungs skuggsjá(wd).
A 14. századtól a 19. századig tartó időszakot a nemzet irodalmában „sötét korszak”nak tekintik, bár olyan norvég származású írók, mint Peder Claussøn Friis és Ludvig Holberg hozzájárultak a Dánia–Norvégia közös irodalmához. A nacionalizmus megjelenésével és a norvég függetlenségi harccal a 19. század elején a nemzeti irodalom új korszaka kezdődött. A nacionalista romantika áradatában alakult ki az úgynevezett nagy négyes: Henrik Ibsen, Bjørnstjerne Bjørnson, Alexander Kielland és Jonas Lie. A drámaíró Henrik Wergeland volt a korszak legbefolyásosabb szerzője, míg Henrik Ibsen későbbi művei Norvégiának kulcsszerepet biztosítottak a nyugat-európai irodalomban.
A modernista irodalom az 1890-es években Knut Hamsun és Sigbjørn Obstfelder művein keresztül került Norvégiába. Az 1930-as években a prózai modernizmussal kísérletező norvég szerzők közé tartozott Emil Boyson, Gunnar Larsen, Haakon Bugge Mahrt, Rolf Stenersen és Edith Øberg. A Második világháborút követő első évek irodalmát a német fogságban lévő vagy a megszállás alatt az ellenállás erőfeszítéseiben részt vevő személyek dokumentumbeszámolóinak hosszú sora jellemezte. A 20. században a neves norvég írók közé tartozik a két Nobel-díjas író, Knut Hamsun és Sigrid Undset. Az 1965 utáni időszak a norvég szépirodalom piacának erőteljes bővülését jelentette, az 1970-es évek pedig a norvég írók politikai szerepvállalását és megerősödését egyaránt eredményezte. Az 1980-as éveket a norvég irodalomban a „fantázia évtizedének” nevezték.
A kezdetek
Az ó-norvég irodalom szorosan összefügg az ó-izlandival. I. Harald norvég király udvarában (9. század) a skald költészet virágzott; az öreg Bragi (850 körül) és a hvini Thjodholz (900 táján), akiktől daltöredékek is maradtak fönn, norvég skaldok voltak. A vikingek hőskora volt a költészet forrása, de az előkelő családokkal ez is Izlandba költözött s a 16. század közepe felé már Norvégiában nyoma is alig volt. A próza-irodalom kezdetén ugyanoly munkássággal találkozunk Norvégiában is, mint Svédországban és Dániában; a törvények és jogok gyűjteményein kívül vallásos tartalmú iratok fordításai teszik az első nyelvemlékeket. A hazai történetet először latinul (Theodoricus Monachus, 1175 táján), s csak később, valószínűleg izlandi befolyásra írták hazai nyelven (Olafsaga). Sverrir király (megh. 1202.) korában, ki állítólag maga is írt egy enciklopédikus munkát (Speculum regale), és az öreg Hakon alatt (megh. 1263.), kinek rendeletére a déli romantikus irodalom több emlékét lefordították, a prózairodalom nagyobb lendületet vett; ekkor keletkezett a Thidrekssaga is (l. o.), de azután a dán nyelv elhatalmasodván, a norvég nyelvű irodalom lehanyatlott. Dán nyelven írt mindenki, még Ludvig Holberg is, aki norvég létére a leghíresebb dán költő lett.
A 19. századtól
Csak a 19. században, mióta Norvégia külön vált Dániától (1814) s a kristianiai egyetemet megalapították (1811), kezd fejlődni egy norvég nemzeti irodalom, bár az úttörők: Henrik Anker Bjerregaard (1792–1842) és Maurits Hansen (1794–1842) munkássága sikertelen volt. Tulajdonképpen csak Johan Sebastian Welhaven (1807–1873), Henrik Wergeland (1808–1845) és Andreas Munch (1811–1884) költők munkássága vetette meg alapját az önálló és eredeti norvég irodalomnak. Követőik közt Jensen, Kjerulf, Monsen érdemelnek említést, de különösen Jørgen Moe, aki Peter Christen Asbjørnsennel kiadta az ó-norvég népmondákat.
Jó regényeket és novellákat írtak: Camilla Collett (szül. Wergeland) és Magdalene Thoresen; továbbá Jonas Lie, Elster, Arne Garborg, Alexander Kielland és mások. A drámairodalom nagy nevei különösen Bjørnstjerne Bjørnson és Ibsen, akik a fiatal norvég irodalomnak európai hírnevet szereztek. Népszerű iratokat írtak: Ole Vig, Aasmund Olavsson Vinje, C. Janson, Eilert Sundt, L. K. Daa, stb; irodalmi, történelmi és nyelvészeti kutatásokat végeztek: R. Keyser, Chr. Lange, P. A. Munch, J. E. Sars, G. Storm, E. R. Unger, Sophus Bugge, Qu. Reigh,
Jegyzetek
- ↑ On Ibsen's role as "father of modern drama," see Ibsen Celebration to Spotlight 'Father of Modern Drama'. Bowdoin College, 2007. január 23. . (Hozzáférés: 2007. március 27.); on Ibsen's relationship to modernism, see Moi (2006, 1-36).
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Norwegian litarature című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Bokor József (szerk.). Norvég nyelv és irodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. október 6.
- Blankner, Frederika (1938). A History of the Scandinavian Literatures. Dial Press Inc., New York
- Clough, Ethlyn T. (editor) (1909). Norwegian Life. Bay View Reading Club
- Gjerset, Knut (1915). The History of the Norwegian People. MacMillan
- Griffiths, Tony (2004). Scandinavia; at War with Trolls. Palgrave MacMillan. ISBN 1-4039-6776-8
- Grøndahl, Carl Henrik and Nina Tjomsland (editors) (1978). The Literary Masters of Norway, with Samples of Their Works. Tanum-Norli, Oslo
- Larson, Karen (1948). A History of Norway. Princeton University Press
- Naess, Harald S. (1993). A History of Norwegian Literature. University of Nebraska Press. ISBN 0-8032-3317-5
- Norwegian literature Columbia Encyclopedia article
- Norwegian literature A short overview
- Trends in contemporary Norwegian literature Article by Janneken Øverland
- Norwegian children's literature: Word games, earnestness – diversity of genre and experiment in form Article by Karin Beate Vold
- Norway Cultural Profile – national cultural portal for Norway in English
További információk
- Kovács katáng Ferenc: Északi ellenfényben. Dán, norvég és svéd dráma és irodalom. Esszék, tanulmányok; Nagyvilág, Bp., 2008
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Émile Faguet
Émile Louis Victor de Laveleye
Émile Ollivier
Épületszárny
Ívhíd
Újplatonizmus
Abel-François Villemain
Adományrendszer
Albert Sorel
Albert Venn Dicey
Arcueil
Areioszpagosz
Argirodit
Asztaltáncoltatás
Augusto Pierantoni
August Fournier
Azovegyület
A közgazdaságtan története
Basszus
Benjamin Disraeli
Benzol
Benzolszármazékok
Berlini szerződés
Bezerédj család
Bizalmam az ősi erényben
Bodrog vármegye
Bolondvár
Camillo Benso di Cavour
Carl August von Steinheil
Charles-Bonaventure de Longueval
Church of England
Cista
Citromsav
Clam család
Csésze (edény)
Dénár
Denudáció
Dextrin
Diorit
Dudvág
Ecloga legum
Egyetemes postatörténet
Emilio Castelar
Enrico Cialdini
Episzkopalizmus
Eposz
Erkély
Ernst Curtius
Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő
Eskü
Esperes
Exemptio
Fáy család
Fémlemez
Földárja
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
Fűrész
Fabius Planciades Fulgentius
Fedélzet
Fejérvármegyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet
Felségsértés
Filantropizmus
Fokozatos felelősség
Fok (földrajz)
František Ladislav Rieger
Franz Anton von Kolowrat-Liebsteinsky
Franz Michael Felder
Georgikon
Giovanni Battista Donati
Giuseppe Garibaldi
Hámor (fémfeldolgozás)
Hajóhíd
Hajótörés
Hanglyuk
Herulok
Hjalmar Hjorth Boyesen
Holland irodalom
Hordó (tartály)
Horváth-Stansics család
Hugh Latimer
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
II. Mahmud oszmán szultán
II. Róbert skót király
Internátus
Iskola
Istálló
Jacopo Sansovino
Jakob Böhme
Jean-Barthélemy Hauréau
Jean de La Fontaine
Jeszenik-hegység
Johann Bernhard Basedow
Johann Julius Hecker
John Ross Browne
Károlyi István (politikus, 1797–1881)
Közhasznú Esmeretek Tára
Kübelé
Kafferek
Kalapács (szerszám)
Kalcinálás
Kankalinfélék
Karl Friedrich Lessing
Karl Friedrich von Steinmetz
Kefe
Kerékvető
Királysértés
Kitt (kötőanyag)
Kiváltság
Konjunktúra
Konkréció
Koronaőrök
Léonce Guilhaud de Lavergne
Léon Gambetta
Létra
Lajos-csatorna
Latorca
Legyező
Lengyel irodalom
Levélállás
Lex
Libráció
Likőr
Márvány
Méhrepedés
Magyar Állam (napilap)
Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
Manysik
MATE Georgikon Campus
Mauretania
Melegágy
Mikrolit (ásvány)
Minoriták
Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Nádori testőrség
Népszokások
Nafta
Norvég irodalom
Numa Denis Fustel de Coulanges
Országos Nőképző Egyesület
Oszloprend
Oxálsav
Paragenezis
Pergamon
Pierre Puget
Polgári házasság a dualizmus korában
Polgári halál
Portugál irodalom
Pozsonyi gróf
Praetorianusok
Rózsa rend (Brazília)
Rózsa rend (Honduras)
Robert Southey
Rodolfo Lanciani
Rohan család
Sátor
Sürgöny (diplomácia)
Saint-simonizmus
Sedan (Franciaország)
Skót irodalom
Skandinavizmus
Sorompó
Special:CentralAutoLogin/start?type=1x1
Stephan von Jovanović
Széchy család (felsőlendvai)
Szénaszárító
Szörny
Szőnyi béke
Szalol
Szarkofág
Szarv
Szerb irodalom
Takarmány
Tarack (löveg)
Telekkönyv
Temető
Tengernagy
Toldalagi család
Trágya
Trákia
Válság (gazdaság)
Váza
Vetésforgó
Viaszos vászon
Vittorio Alfieri (drámaíró)
Zárnélküli pörgekarúak
Zárosperemű pörgekarúak
Zátony
Zuávok
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.